EU: erőteljesebbnek kell lennie Közép-Európának

Magyarország szorosan együttműködik a soros EU-elnökség betöltésében őt követő Lengyelországgal - számolt be a külügyi államtitkár a 2011. első félévi magyar uniós elnökségre történő felkészüléssel kapcsolatban.

A magyar EU-elnökség egyik legfontosabb sarokpontjaként említette, hogy Magyarország Európa szolgálatába álljon. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "a soros elnökségnek megvan a szabadsága, hogy a saját elgondolásaiból csepegtessen az Európai Unió felé".

Úgy fogalmazott: "beszélgetős elnökségre készülünk", hozzátéve, az EU nemcsak jogi, hanem politikai és értékközösség, ami lehetőséget arra is, hogy hosszabb távú kérdésekről is lehessen beszélni.

Kovács László, a bizottság MSZP-s alelnöke megjegyezte: a sikeres magyar EU-elnökség minden magyar állampolgár, a kormány és az ellenzék érdeke is. Ha a kormány jól gazdálkodik, az ország tekintélyét növeli, érdekérvényesítő képességét erősíti, az ellenzék pedig, ha ehhez megfelelő konstruktív magatartással hozzá tud járulni, magát is erősíti.

Mint hangsúlyozta, ha az ellenzék kritizálja az EU-elnökség előkészületeit, ez nem azt jelenti, hogy nem a sikerben érdekelt. Az ellenzék nem azt szeretné, hogy a soros elnökség kudarccal végződjön, hanem azt, hogy minél hibátlanabbul lehessen a feladatait végrehajtani; a bírálat a javítást szolgálja - mondta.

Szávay István, a Jobbik képviselője kifogásolta, hogy az államtitkár az uniós elkötelezettség mellett nem beszélt a magyar nemzeti szempontok képviseletéről. Azt mondta, örül annak, hogy Magyarország Európát szolgálja, de azt szeretné, ha a siker nemcsak minden magyar állampolgár, hanem minden magyar ember sikere lenne. Szerinte ki kellene domborítani, hogy az EU-elnökségnek milyen haszna lehet a magyar nemzeti célok és érdekek érvényesítésében, köztük a határon túli magyar közösségek támogatásában.

Az államtitkár erre úgy reagált: azért nem fogalmazódnak meg külön magyar nemzeti célok, mert a meghirdetett célok "a határon belüli magyarok" mellett a határon túli magyarok érdekeit is szolgálják, azt, hogy békében és biztonságban, magyarságukat megtartva élhessenek.

Kalmár Ferenc András, a KDNP képviselője arra hívta fel a figyelmet: az eddigi roma integrációs tervek minimális eredménnyel jártak, és a sajnálatos franciaországi események (román és bolgár romák kitoloncolása) folytán ez a téma "asztalra került". Mint mondta, ez a probléma az EU-elnökségi félévben terítéken lesz.

"Javaslom, hogy ezzel nagyon komolyan foglalkozzunk (...) nagyon sok tapasztalat gyűlt össze a romákkal kapcsolatban" - mondta. Megítélése szerint "ha ezzel nem foglalkozunk megfelelő módon, akkor a gyerekeinkre olyan problémát hagyunk, amely 30-40 év múlva megoldhatatlanná válik, nemcsak demográfiai, hanem szociális szempontból is. Győri Enikő megjegyezte, hogy ez a probléma egy kicsit elakadt az uniós ügyintézés hálójában, "jó lenne, ha ez változna".