Tarlós István egy budapesti közbiztonsági konferencia után újságíróknak azt mondta, a városi rendészeti igazgatóságot a jelenlegi közterület-felügyelet alapjain építenék fel. A "jogosítványaiban is megújított" és a rendőrséggel együttműködő szervezet munkatársai például szabálysértéseknél azonnal bírságolhatnának.

A politikus azonban azt is hangoztatta, az igazgatóság elsődleges célja nem a büntetés, hanem a megelőzés.

Elmondta, hogy a városi rendészet "alszervezeteként" kiépítenék a városi biztosi rendszert is; ez a szervezet mintegy száz főből állna. Minden egyes tagja felelős lenne a rá bízott néhány négyzetkilométeres területért, és ha ott veszélyhelyzetet, például nyitott fedelű villanyoszlopot, sérült utcabútort vagy más közterületi problémát lát, azonnal értesíti a felelős szervezetet vagy hatóságot.

A városi biztosok munkájukban a polgárőrséggel és a társasházi közösségek képviselőivel is szorosan együttműködnek majd Tarlós István elképzelése szerint.

A főpolgármester-jelölt közölte, szeretné, ha az Országgyűlés még ebben az évben elfogadná az említett törvénymódosítást.

Tarlós István azt is ígérte: megválasztása esetén egészen más lesz az együttműködés és a kommunikáció a kerületekkel és a polgármesterekkel, mint korábban. Jelezte: azok a kerületek, amelyek fenn akarják tartani a saját közterület-felügyeletüket, "tartsák fenn, ha akarják", csak azt kéri majd tőlük, hogy legyen a szervezetek között "operatív és jóindulatú együttműködés".
Arra a kérdésre, hogy lesz-e elszámoltatás a fővárosnál, Tarlós István azt mondta: Budapesten már másfél éve elkezdődött az elszámoltatás a közszolgáltató cégeknél a fővárosi ellenzék bejelentései alapján.

Közölte, ő nem fog "a pincétől a padlásig" kutakodni munkájának végzése helyett. Hozzátette, hogy egy a feladattal megbízott jogászcsapat felül fogja vizsgálni a szerződéseket és a kifizetéseket, és ha kiderül, hogy "a hibánál rosszabbról van szó, akkor ezek az ügyek oda fognak kerülni, ahol a helyük van".