Megérkezett a dalai láma

A XIV. dalai láma, Tendzin Gyaco hétvégi kétnapos nyilvános tanítására a Budapesti Papp László Sportarénában egy hónappal ezelőtt elkelt mind a 22.400 belépőjegy, szombatra és vasárnapra külön-külön 11.200. A kétnapos tanításra 73 országból vásároltak belépőt. Sokan érkeznek Oroszországból, Romániából, különösen sokan jönnek Erdélyből.

A dalai láma tanítását a www.esoguru.com weboldalon hat nyelven (angol, német, orosz, román, szlovák és magyar) lehet nyomon követni, eddig 11 ezren regisztráltak a weboldalon.
A szervezők szerint az érdeklődők kilencven százaléka nem buddhista, ők a vallástól függetlenül szeretnék a dalai láma gondolatait hallani.

A dalai láma szombaton előadást tart Bevezetés a tibeti buddhizmusba címmel a Papp László Sportarénában. Vasárnap délelőtt Csenrézi (A Szeretet Buddhája) - meghatalmazás és áldás címmel mondja el tanítását, délután pedig Együttérzés: a boldogság művészete címmel vezet nyilvános beszélgetést.

A XIV. dalai láma szombat este veszi át Budapest díszpolgári címét Demszky Gábor főpolgármestertől a városházán. Az elismerő címet egyhangú döntéssel adományozta neki a főváros közgyűlése augusztus 26-án, a testület utolsó ülésén.

Hétfő délelőtt a dalai láma ellátogat a parlamentbe az Országgyűlés Magyar-Tibeti Baráti Társasága és a Lehet Más a Politika párt meghívására. Itt beszédet mond országgyűlési képviselők és más vendégek előtt a parlament felsőházi termében.

Hétfőn a dalai láma, 2000. évi útjához hasonlóan, ellátogat a budapesti Közép-európai Egyetemre (CEU), ahol az intézmény diákjaival és oktatóival találkozik. Ezen a napon Tendzin Gyaco találkozik Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével is.

A dalai láma kedden hagyja el Magyarországot és a németországi Passauba utazik.
A XIV. dalai láma hetedszer látogat Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap korábban 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben jött Magyarországra.

Tendzin Gyaco 1935-ben született Északkelet-Tibetben, paraszti családban. A XIII. dalai láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá. A lámát hagyományosan az elhunyt láma halála napján született csecsemők közül választják. A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe. Kiskorúsága idején erős angol és amerikai befolyás alatt nevelték.

A dalai láma és a tibeti buddhista szerzetes állam székhelye Lhásza. Mao Ce-tung hatalomra kerülésekor Kínában a kommunista rendszer azonnal bejelentette igényét a tibeti papi államra. A Kínai Vörös Hadsereg alakulatai 1950-ben vonultak be Tibetbe és 1951-re teljesen ellenőrzésük alá vonták az országot. A velük együttműködő pancsen lámára bízták a helyi "autonómia" irányítását. A dalai láma a kínai hatalomátvétel idején Indiába menekült, azóta emigrációban él.

A XIV. dalai láma a világ első számú buddhista vezetőjeként rengeteget utazik, hirdeti az ökumenikus egyetértést, a jóindulatot a környezet, Tibet és mindenekelőtt a világbéke érdekében.