A kutatás eredménye szerint "tovább nőtt a vásárlás előtti internetes tájékozódás, összességében viszont kevesebbet gondolkodunk, mielőtt a pénztárcánkhoz nyúlnánk. Kevésbé preferáljuk például a magyar termékeket és a környezetvédelmi szempontok sem olyan fontosak, mint azt gondolnánk". A most elvégzett, immár negyedik éves felmérésen is a vásárlói tudatosságot és a fogyasztói attitűdöket vizsgálták.

Az ezer fő személyes megkérdezésével készült országos reprezentatív minta alapján számított tudatos vásárlói index (TVI) 2010-ben 4,70 pont volt, míg 2007-ben 4,55. Ugyanakkor a 2008. évi 4,95 és a 2009. évi 4,75 ponthoz képest némi romlás tapasztalható.

A tudatosságot mérő hétfokú skálán a már tudatosnak minősíthető vásárlók aránya a múlt évi 56 százalékról 61 százalékra nőtt, míg 2007-ben, a vizsgálatok első évében 47 százalék volt. A nagyon tudatosnak nevezhető vásárlók aránya pedig a 2007. évi 15 százalékról 21 százalékra ugrott. Ugyanakkor a 2007. évi 16 százalékról 5 százalékra esett vissza azok aránya, akiket a hétfokú skálán nem lehetett besorolni.

A vizsgálat megállapította azt is, hogy csökken a vásárlás előtt tájékozódók aránya. A két évvel ezelőttihez képest 10 százalékponttal 51 százalékra csökkent azok aránya, akik megtették ezt 2010-ben. Ugyanakkor még mindig magas az úgynevezett impulzusvásárlók hányada, ugyanis a vevők mindössze 38 százaléka vásárol előre eltervezett dolgokat.

A webáruházakat továbbra is a magasabb iskolai végzettségűek, illetve a fiatalok veszik igénybe. Jellemzően a kisebb, két-tízezer fős települések lakói részesítik előnyben a nagyobb településeken élőkkel szemben az internetes vásárlást.