Szeptember 15-ig alá kellett volna írni azt a támogatási szerződést, amely az ELI HU Kft. 992 millió forintos pályázatáról szólt. Mi annak az oka, hogy ez nem történt meg?

A kormány a nagyprojekteket, így köztük az ELI-t is felülvizsgálja, ami a gazdasági hasznosulás biztosítására vonatkozik. Némely projektek erősen kérdéses tervek mentén születtek. Tudomásom szerint az erre vonatkozó kormányülés még nem történt meg. Nincs meg az a végső kormányjóváhagyás, aminek alapján az ELI-projekt folytatódhatna.

Mely problémás témaköröket kifogásolhat a kormány?

Remélem semelyiket. Csupán be kell mutatnunk, hogy a kétszáznegyvenöt millió euró, gazdaságilag megfelelő módon hasznosul. Az egyetemen dolgozó, nemzetközi közgazdász kutatócsoport készített egy háttérszámítást. A szervezet tagjai a vizsgálódásban arra az eredményre jutottak, hogy a kétszáznegyvenöt millió eurós állami beruházás, az EU által sztenderdnek tartott tizenöt éves referencia időszakban várhatóan hatszáznegyven millió euró többletbevételt eredményez. Ez a beruházás saját költségének kétszeresét generálja, ezáltal a gazdasági racionalitás nehezen vitatható.

Ön szerint 2015 közepéig valóban kivitelezhető a szegedi beruházás?

Ha a következő néhány hétben késünk, akkor valóban elkezd „rezegni a léc”. A kétszáznegyven millió eurós beruházás brüsszeli értelemben is nagy projektnek számít. Ha az adott ország a Strukturális Alap terhére jelentős projektet indít, akkor a folyamatra vonatkozó végső döntés Brüsszelben történik. Az EU-hoz benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell, hogy a Strukturális Alapokból hogyan, milyen feltételek mellett kívánja Magyarország megépíteni az ELI-t. Súlyos állapotok alakulnak ki, amennyiben jövő év kora tavaszáig nem tudjuk benyújtani a pályázatot.

Most már a kormányzati döntésnek kellene megszületnie.



Felbomlik akkor az együttműködés, ha a három érdekelt országból (Magyarország, Románia, Csehország) egy befektetése nem készül el időben?

Igen. Az ütemezés szerint 2013-ig meg kell kötni a szerződéseket, és 2015 decemberéig fel kell használni a forrásokat. Egy projekt hetvenöt százalékos megvalósulásában tekinthető sikeresen kivitelezettnek. Akkor van nagy baj, ha 2015-ig hetvenöt százalékban sem készül el a projekt. Nem tartom valószínűnek, hogy ez előfordulna. Ha ez valahol mégis bekövetkezik, akkor a három országból mi vagyunk a legesélyesebbek erre.

A másik két ország, azaz Prága és Bukarest lézerközpontra vonatkozó tervei zökkenőmentesen zajlanak?

A csehek már beadták a brüsszeli pályázatukat. A románok pedig a nyáron felgyorsították a folyamatokat és a következő hetekben beadják a terveket. A program esetleges meghiúsulása nem a másik két partneren múlik. Egyébként a magyar kormány lehetséges negatív döntéseinek következményeire senki nem készült fel. Ha ez bekövetkezik, akkor onnantól kezdve az sem biztos, hogy Brüsszel a másik két országnak engedélyezi a további építkezéseket. A három helyszín tervei egymással összhangban, azonos szakmai munkamegosztás mentén léteznek. Nem szeretném mérlegelni, hogy az együttműködés megbomlásának hatására milyen bajt okozhatunk szomszédjainknak, illetve az ügyben résztvevő partner országoknak.

Nem szívesen latolgatom, hogyan néz ki az olyan elnökség, amely leállít egy innovatív, tudományos projektet és netán két másik ország beruházását is torpedózza.

A kormány részéről a támogatásra vonatkozó tanácstalanságért egyértelműen a választási kampány okolható?

A kampány elvonja a figyelmet a tudományos és ehhez kapcsolódó kérdésekről. Nem szerencsés, hogy az épp meghozandó döntések egybeesnek a választásokkal. Rossz volna, ha a beruházás politikai mérlegelés tárgyát képezné. Nem tudom, hogy emögött milyen politikai megfontolások vannak. Remélem, hogy a döntés alapvetőn nem válik politikai játszmává.

Botka László, Szeged jelenlegi polgármesterével, vagy fideszes kihívójával B.Nagy Lászlóval lenne könnyebb megvalósítani a beruházást?

Botka László a projekttel kapcsolatban meghozott döntések idején, hozzávetőlegesen támogatta a kezdeményezést. Emellett B. Nagy Lászlóval többször beszéltem, aki szakmai tájékoztatást kért tőlem. A képviselő kijelentette, hogy nála a projekt abszolút, kiemelt prioritást élvez és mindenféleképpen támogatja a beruházást. Az ELI üggyel kapcsolatban, az elég megosztott szegedi közgyűlésben abszolút konszenzus volt. Ilyen értelemben Szegeden az ELI kérdésben mindkét politikai fél együttműködött.



Ön fizikus, akadémikus, aki szakmai szemszögből is érzékeli a beruházás jelentőségét. Az SZTE rektoraként, befolyását fel tudja használni a lézerközpont ügyének előmozdítása érdekében?

Lézerfizikusként eddig többször is kértek tőlem megválaszolandó tanácsokat. Budapesti és szegedi kollégáimmal együtt olyan területen dolgozunk, amely technológiára az ELI épülhet. Jó lenne, ha a politikusok megértenék, hogy a három központ megvalósulásával tíz évig olyan egyedülálló kutatóbázis lesz Szegeden, ami sehol máshol nincs a világon. Már jelenleg az USA-ból érdeklődnek, hogy miképp lehet együttműködni velünk.

Az egyik amerikai lézer fúziós program laboratóriumának tudományos igazgatóját felkérték egy tudományos előadás megtartására, a lézerfizika Mekkájában. A „kolléga” megkért, hogy küldjek néhány ábrát az ELI-ről, mert egy ilyen presztízsértékű előadásban muszáj bemutatni a szegedi fejlesztést, hiszen ez lényeges része a jövőbeli tudományos előrelépéseknek. Így tekint ránk a szakma.

Ezeket a tényeket próbálom közvetíteni. A fentebb említett érvekért fontos az országnak, Szeged városnak és a Szegedi Tudomány Egyetemnek is, hogy megépüljön a lézerközpont.