Bankszövetség: most még nem toljuk át a költségeket az ügyfelekre
Túl vagyunk a banki különadó befizetésének első határidején. A hírek szerint minden hitelintézet időben befizette az adóját. Müller Jánossal a Bankszövetség vezető kommunikációs tanácsadójával beszélgettünk.
2010. október 1. péntek 12:44 - Forján-Vass Máté
Mindenki rendben befizette az adóját?
Magyar Bankszövetség
1988 őszén több kereskedelmi bank kezdeményezte a Magyar Bankszövetség létrehozását önkéntes alapon, egyesületi formában. A Magyar Bankszövetség megalakulására 1989. február 17-én került sor. Az elfogadott alapszabály értelmében a tagjai azok a pénzintézetek lehetnek, amelyek rendelkeznek a törvényben előírt minimális alaptőkével, és elfogadják a szövetség alapszabályzatát.
A szövetség legfontosabb feladata a tagjait érintő szakmai érdekek képviselete, érvényesítése harmadik személlyel szemben; a szakmai álláspontok kialakítása érdekében a bankok szakértőiből álló munkabizottságok létrehozása.
2004. január 1-jével a Magyar Bankszövetség az Európai Bankföderáció teljes jogú tagjává vált. A bankszövetség és rajta keresztül a hazai pénzintézetek szakemberei a Bankföderáció valamennyi bizottságának és munkacsoportjának a munkájában részt vehetnek.
Ebben egészen biztosak vagyunk. Nincs erről ugyan felmérésünk, de miután a bankadót kötelesek befizetni az intézmények, minden bank, tisztelve a törvényeket, befizette.
Milyen következményekkel lesz ez a különadó a bankszférára?
Ez a bankadó mértékét tekintve nagyon magas. Egész Európában egyetlen országban van bankadó, Nagy-Britanniában. Ott 0,04 százalék. Magyarországon ötvenmilliárd forintig 0,15 százalék. Ötvenmilliárd felett, ez 0,5 százalék. Utóbbiból vannak többen.
Azt látjuk, hogy a bankokra az idénre tervezett összegből mintegy százharmincmilliárd forint jut. Erre jön még rá a tizenhárommilliárd forint különadó, ami egy korábban bevezetett adófajta.
Az első féléves nyereség az egész szektorban százharminckilencmilliárd forint. Az ez évre kivetett bakadó ugyanannyi, mint az első féléves nyereség.
A bankoknál a második félév mindig sokkal gyengébb, mint az első. Az utolsó negyedévben kell például megtervezni a céltartalékokat. Ez azt jelenti, hogy az évet a magyar banki közösségnek több tagja is veszteséggel zárja.
Van olyan bank, amelynek ez érinti a tőkehelyzetét is (az MNB-nél már végrehajtottak tőkeemelést - a szerk.). Eddig a bankok tőkehelyzete megfelelő volt, sőt a különadó sem rendítette meg a stabilitásukat. Viszont most a hitelezési képesség szűkült.
Gondolom ez negatív hatással lesz a gazdaságra is.
Minden bizonnyal fékezni fogja a gazdasági növekedést.
A válság kitörése óta a bankok kényszerűen lefaragták a működési költségeiket. Négy-ötezer embert bocsátottak el a bankszektorban, leállították a fiókhálózat bővítését, meglevő fiókokat szüntettek meg.
Ha a nyerség alapon működő gazdasági társaságot sokkszerű kiadás éri, akkor megvizsgálja, hogy ezt költségcsökkentéssel tudja-e ellensúlyozni. Az előzmények tükrében ez nem lehetséges. Ez esetben marad az áremelés.
A jelenlegi tételek áthárítása rövidtávon nem várható. Egyszerűen azért, mert a gazdasági válság még tart és magas a munkanélküliség aránya.
Viszont a bankok már eddig is óriási terheket vállaltak a válság következményeiből. Sokan fizetésképtelenek, sok ügyfélnek költséges módon adtak lehetőséget ahhoz, hogy fizetőképesek maradjanak. Ha áttolnánk a költségeket, akkor drasztikusan megemelkedne a fizetésképtelenek aránya. A bankok a jelenlegi gazdasági helyzet miatt nincsenek abban a helyzetben, hogy az adó terheit azonnal áthárítsák az ügyfelekre.
Amennyiben jövőre is egy különadót vezet be a kormány, és annak a mértéke is óriási lesz, akkor nem lesz mérlegelési lehetőség. Ha ilyen magas lesz a különadó, és nem csökken a munkanélküliség, lassan, vagy semennyire sem nő a GDP, akkor a bankok számára kényszerűség lesz a különadók terhét áthárítani az ügyfelekre.
Azért is, mert egy bank nem a saját pénzével foglalkozik, hanem az emberek és a vállalatok megtakarításaival. Az emberek vissza akarják kapni a betéteiket, különben a bankadó hatása rájuk terjedne ki.
Ilyen helyzetben a bankoknak többletforrásra lesz szüksége. Nyílván lesznek olyanok, amelyeknél tőkeelmésre lesz szükség. Ez esetben a külföldi anyabank mérlegelheti, hogy olyan helyre vigye-e a pénzét a térségben, ahol megtérül, vagy olyan helyre, ahol egy különadó miatt elveszik.
Van olyan bank, amelyik tervezi, hogy kivonul az országból?
Egyelőre nem tudok róla. A magyar bankok külföldi tulajdonosai eddig is felelősséggel működtették a hazai leányvállalataikat. Tartósan akarnak a magyar piacon dolgozni.
Az más kérdés, hogyha jövőre is bevezetnek egy ilyen különadót, akkor hogyan látják az itteni leányvállalatok működési feltételeit.
A 2011. évi költségvetési számok után kiderül, hogyan járulhat hozzá a hazai bankrendszer a gazdaság fellendítéséhez.
vizsgálatra. 150 milliárdos károkozás a magyar államnak 60
devizahiteles panasza 2010. szeptember hó PSZÁF-nél.
2011. januártól új ablak nyílt, az X akták Fidesz KDNP, Szíjjártó
Péter FIDESZ-KDNP, országgyűlési képviselő és Kósa Lajos FIDESZ-KDNP
országgyűlési képviselő urak a devizahiteleseknek okozott kár
kijelentéseik miatt 150 milliárd vesztesét érte a Magyar Államot és a
választópolgárok fizetése és pénztárcája bánja. A saját
FIDESZES-KDNP-s választópolgáraikat károsították meg és az MSZP és
baloldali szavazótársaikat és akik nem politizálnak, csak dolgoznak
62.000 Ft minimálbérért. Ami a FIDESZ-KDNP jóvoltából "137 Ft-tal
növelte 2010-ben". Magyarországnak ezzel súlyos pénzügyi kárt okoztak,
amivel a magyar családok minden nap csak egyre lejjebb süllyednek. A
FIDESZ-KDNP olyan rendeletet hozott, hogy kiskorú gyerekek akár 20
ezer forint alatt is akár börtön elzárást kaphatnak. Kérdezem, hogy
Kósa Lajos és Szíjjártó Péter 150 milliárdos károkozása nem ugyanazt
érdemelnék-e,. A nevét nem tudom, de egy FIDESZ-KDNP-s képviselőt
felelőtlen kijelentése miatt Orbán Viktor az Országgyűlési irodájába
hívta és kb. 7 perc beszélgetés után kérte, hogy mentelmi jogát vonják
meg. Kérésemmel Szász Károly PSZÁF és az Emberi Jogi Bizottsághoz is
fordulni fogok és elvárom, hogy Budai Gyula tisztességes kivizsgálást
folytasson ebben az ügyben. Mindazok a választópolgárok, akik
Szíjjártó és Kósa úr kijelentése miatt lakásukat elvesztették, utcára
kerültek vagy utcára fognak kerülni, - és bírósági végzés már van - az
MSZP vagy baloldali országgyűlési, vagy önkormányzati képviselőjüket
keressék fel, Magyarország teljes területén, hogy véletlenül panaszuk
biztos célt érjen és ne a FIDESZ-KDNP valamelyik fiókjában végezzék.
Ha kell, aláírás gyűjtésre is sor kerül akár az Interneten, akár az
utcán, de kiállunk azok mellett, és ők is merjék felemelni szavukat,
akik a devizahitel miatt bedőltek, adósságba kerültek, lakásukat,
kocsijukat elvesztették, családjuk szétesett.
Előre is köszönettel: Kocsis Tamás
LÁZÁR JÁNOS -FIDESZ-KDNP
Tisztelt Lázár jános frakcióvezető úr! Azzal a kéréssel fordulok
Önhöz, hogy a Fidesz-KDNP az Ön javaslata szerint 2005-ig rendeletét,
ami azt tartalmazza, hogy az előző MSZP-s kormány Bajnay-Gyurcsány
kormány 2011 év januártól ne kelljen visszafizetni a 98 %-os
különadót. Szekeres Imre MSZP-s képviselő általa átgondolt
alapítványoknak szeretné felajánlani saját részét, a Gyurcsány-kormány
miniszterei, államtitkárai és akiket még a 98 %-os.külön adó érinti őket,
odaadhassák az általuk kiválasztott családoknak, alapítványoknak.
Lázár János úr javaslatára mivel a Fidesz-KDNP kormány 2010. november
11. jelenlegi állása szerint be szeretné szedni és ezért a
Fidesz-KDNP-s családok, baloldali MSZP-s családok és független
választópolgárok és alapítványok elesnének ettől a pénztől. Kérdezem,
hogy 2010. április 25-én, mikor a Fidesz-KDNP kormány hatalomra
került, akkor miért nem jöttek elő ezzel a gondolattal, vagy miért nem
jöttek elő ezzel a javaslattal. Miért kellett ilyen hosszú ideig várni
vele? Talán a szociális programjuk hiánya miatt? A munkahely teremtési
program nem csak munkahelyből áll, hanem pénzből is. Azért dolgozik a
Fidesz.-KDNP választó polgárok és csak kisebb része a munka
szeretetéért. Sajnos manapság mindenki pénzből él. Ha valaki nem
fizeti lakbérét, utcára kerülhet, akár több gyerekes családok is, ez a
Fidesznek a családprogramja, kérdezem. Ha gáztartozását nem fizeti
télen megfagyhat lakásában. Ha villanyszámláját nem fizeti, a nagymama
ágyneműjét és a gyerek ruháit sem tudja mosni a család. Az a lényeg,
hogy a család egybemaradjon, a családokat nem lehet Magyarországon
szétszakítani, és az MSZP családprogramja a legszegényebb emberekre is
kiterjed és senkit ne hagyjunk magára. Nagyon fontos dolog Soltész
Miklós KDNP.-s államtitkár az ápolási díjról tett nyilatkozatot a Hír
TV-ben, hogy csak 22.800 Ft-os ápolási díjat 10 %-kal emeli a
Fidesz-KDNP kormány, ami 2.280.- Ft. Ismételten arra kérem a
Fidesz-KDNP kormányt, hogy ismerje el az otthon ápolási díjat 8 órás
fő munkaidőnek és a minimálbér, ami 60.236.- FT szintjére való
felemelést 2/3-dal szaazzák meg a parlamentben. A legalsóbb
minimálbér, ami 60.236 Ft, nettó 75.000 Ft-ra emelje fel a kormány.
Lázár János Fidesz frakcióvezető úr a képviselők, a miniszterek,
államtitkárok, 98 %-os adójukat be kell fizetni a Fidesz-KDNP
kormánynak, akkor ezek a családok mind elesnek attól, amit
felajánlanának nekik. Kiváncsi leszek, hogy hányan fognak panasszal
fordulni Lázár János képviselő úrhoz, mert az utcára kerültek télen a
lakbérüket, gázukat fizetni nem tudták és kikapcsolták a gázt,
villanyt a szolgáltatók. Előzzük meg a bajt. Orbán Viktor
miniszterelnököt tisztelettel arra kérem, ahogy említette, itt az idő,
rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok. Mindenki
választhat, demokráciában élünk. Ha a kormány nem tud segíteni
anyagilag a családokon, akkor legalább akik segítenének, azokat ne
akadályozzák. Mindenki véleménye számít, a hajléktalanoké,
családosoké, 1-10 gyermekes családanyák, családapák, alapítványok, a
keresztény Magyarország nevében kérem, vonja vissza javaslatát. Nem
tudom, látta-e Lázár János frakcióvezető úr a Schindler listáját, című
filmet, amikor a főszereplő azt mondta, mennyi életet menthetett volna
meg, ha kocsiját is eladta volna, és még sírt is. Ha nem nyújtom a
maximumot a választó polgárokért, én bizony lemondanék, mert esküm is
arra kötelez. 2011-től a Fidesz-KDNP kormány elmondása szerint egy
számjegyű lehet a gázár emelés. Annyit jelenthet, hogy 2010. november
9-én 1 m3 gáz 128 Ft az egy számjegyű emelés 9 %-os lehet, 128 Ft + 12
forint összeadva 140 Ft lehet + a gázművek minden gázfogyasztónak úgy
tudom, 800 Ft kezelési költséget számít fel egy hónapban egyszer.
Kérdezem, ez brutálisan sok. Fidesz-KDNP kormány azt mondta, jövőre
emelhetik a gáz árát, igazat mond, 2011. január 1-től miért emelnék
2010. december 15-től az igazi fűtési szezon kezdődik, 2011
januárjában folyik be az első nagyobb gázár fizetés az állam
kasszájába. Azt kevesen hiszik el, hogy majd csak 2011. novemberben
lesz gázár emelés. Lázár János frakcióvezető úr remélem, átgondolja
javaslatomat. Amennyiben levelemben kért dolgokat teljesíteni nem áll
módjában, Orbán Viktor miniszterelnök urat arra kérem, bírja jobb
belátásra Lázár Jánost, hogy az ország legszegényebb rétegei is
rendezni tudják közüzemi tartozásaikat.
Tisztelettel, köszönettel: Kocsis Tamás