Melinda Nadj Abonji: Ízlések-és pofonok

A konzervatív Die Welt szakírója szerint a frankfurti zsűri csak minimálisat hibázott, amikor a Vajdaságban született 42 éves írónő művét választotta az év legjobb német nyelvű regényének.
A cikk szerint az írónő, aki négyévesen került Jugoszláviából Svájcba, jóformán archetípusa a zsűritagok érdeklődése súlypontjának.

Mint írták, Nadj Abonji szerteágazó családtörténete javarészt önéletrajzi fogantatású: tárgya a látszólag sikeres beilleszkedés az új környezetbe, társadalomba. Ugyanakkor nem hallgatja el azokat a sebeket sem, amelyeket ez a siker üt a családokon. A regény egyszerre szól az elveszett haza, az elveszett nyelv utáni vágyakozásról és a nyelvvel szerzett új identitás csalóka nyereségéről - áll a Die Weltben.

A liberális Süddeutsche Zeitung meglepőnek nevezi a zsűri döntését, és szintén úgy véli, hogy a Galambok röppennek fel csupán a második legjobb mű volt a díjért versengő kötetek sorában.
"Az a benyomásunk, hogy Frankfurtban inkább a fontos témát, semmint annak tisztes feldolgozását díjazták" - írta a kritikus. Úgy vélte, hogy a németországi bevándorlókról az utóbbi hetekben gerjesztett vita nyilvánvalóan elért Frankfurtba is, ezért "kézenfekvő volt, hogy egy nem német nevű szerző kerüljön sorra" a díj odaítélésekor. Emiatt azonban a zsűrinek szembe kell néznie azzal a váddal, hogy döntését nem kizárólag irodalmi szempontokra alapozta. Csakhogy Frankfurtban a legjobb német (nyelvű) regényt kell díjazni, nem pedig a legjobb szándékú alkotást - zárta írását a Süddeutsche Zeitung.

A baloldali Berliner Zeitung "a német irodalom fiatalító kúrájának" minősíti a zsűri döntését, és lelkesen máltatja a svájci írónő díjnyertes regényét. A 300 oldalt Nadj Abonji "csodálatosan lágy és költőien világító nyelvvel tölti meg. Komikus és derűs hangulata ellenére a műtől távol áll minden populista paprika- és slivovica-kedélyesség. A megdicsőítő Balkán-nosztalgia veszélyét az átélt veszteségek megnevezésével ellensúlyozza".

A berlini újság szerint is nehéz dolga volt a zsűrinek, amikor az eredetileg 148 műből a rostán fennmaradt hat regény közül kellett a legjobbat kiválasztania. Nadj Abonji alkotása olyan "teuton nehézsúlyúak" elől vitte el a pálmát, mint Jan Faktor, Thomas Lehr vagy Peter Wawerzinek. "Lehr kísérleti regénye kétségkívül irodalmilag igényesebb próbálkozás két kultúra összekapcsolására, ám aligha alkalmas ara, hogy sikert arasson a német könyvpiacon.

Migrációs történet mint német bestseller - ez viszont szuper jó lehet" - vélekedett a Berliner Zeitung kritikusa.

A hétfő esti díjátadáson a meglepett és meghatott Nadj Abonji - feltehetőleg újságírói kérdésre - magyarul is megszólalt. Mint az ARD televízió keddi adásában hallható volt, így kommentálta könnyes örömét: "Azt gondolta a szívem, eső esik - pedig az én szemem könnyezik".