Az irodalmi Nobel-díj győztese aktívan politizált
Mario Vargas Llosa világhírű perui írónak ítélte idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia.
2010. október 7. csütörtök 16:24 - HírExtra
Vargas Llosa 1936. március 28-án született Arequipában. Szülei válása után anyjával Bolíviába költöztek a nagyszülőkhöz, ahonnan 1945-ben tértek vissza Peruba. Szülei újra összeházasodtak, s apja elhatározta, hogy a nagyszülők által elkényeztetett fiúból férfit farag. Egyházi iskolába járatta, majd beíratta a Leoncio Prado katonai akadémiára.
Nagyon korán, 16 évesen kezdett el írni. Az 1958-ban megjelent Párbaj című novellájával a Revue Francaise pályázatán első díjat, s vele spanyolországi utat, valamint madridi egyetemi ösztöndíjat nyert doktori disszertációjához. Ennek lejártával nem tért vissza Peruba: megkezdte hosszú, önkéntes emigrációját. Párizsban telepedett le, ahol a francia rádió spanyol nyelvű adásának munkatársaként megismerkedett a latin-amerikai irodalom nagyjaival: Miguel Asturiasszal, Julio Cortazárral.
1963-ban Barcelonában megjelent első regénye meghozta számára a világhírnevet: A város és a kutyák című kötetben a Prado akadémián szerzett pokoli élményeit örökítette meg. Ezután sorra jelentek meg nagy sikerű regényei: A zöld palota (1964), Négy óra a Catedralban (1970), valamint első humoros regénye, a Pantaleón és a hölgyvendégek (1973), a Júlia néni és a tollnok (1977), Háború a világ végén (1983) című történelmi regény. Vargas Llosa minden írása erősen kötődik a valósághoz, a cselekményt részint saját élményei (A város és a kutyák), részint valós történelmi események (Háború a világ végén) adják. Elbeszélései, amelyek több idő- és térbeli síkban játszódnak, magukkal ragadják az olvasót, az intenzív ritmusú történeteket hús-vér figurák népesítik be.
Az író komolyan politizál is. A hatvanas években a szocializmus eszméjéért lelkesedett, mostanra már szelídebb, liberális elveket vall. 1990-ben hazájában, Peruban a Demokrata Front vezetőjeként eséllyel indult az elnökválasztáson, és csak kevéssel maradt le a győztes Alberto Fujimori mögött. Az elnökválasztás időszakát El pez en el agua (Hal a vízben) című regényében örökítette meg. Gyakran szólal fel a demokrácia és az emberi jogok védelmében, bírálja a latin-amerikai baloldali vezetőket.
Vargas Llosa számos irodalmi díj birtokosa: életművéért megkapta a legmagasabb spanyol irodalom kitüntetést, a Cervantes-díjat, elnyerte a német könyvszakma tekintélyes kitüntetését, a Békedíjat, s birtokosa az Asztúria hercege-díjnak. Személyében először kapta nem amerikai állampolgár az Egyesült Államok legfontosabb irodalmi elismerését, a kritikusok díját Hullámverés című esszékötetéért (1998). 1976 és 1979 között ő volt a Nemzetközi PEN Club elnöke. Már korábban is többször jelölték Nobel-díjra, jelölését 1995-ben a perui írószövetség vonta vissza, amiért "Peru-ellenes" magatartást tanúsított (a perui-ecuadori határviszály miatt bírálta Fujimori elnököt).
Az író jelenleg felváltva él Spanyolországban és Angliában. 1994-ben megkapta a spanyol állampolgárságot, Madrid a lépést azzal indokolta, hogy Vargas Llosa teljes egészében azonosult Spanyolország kultúrájával és erkölcsi világával.
Bár történetei elsősorban a perui és latin-amerikai valóságot tükrözik, Mario Vargas Llosa nemcsak szülőhazájában vagy Spanyolországban, hanem az egész világon ismert és kedvelt, nem mellesleg módfelett termékeny író, eddig több mint harminc művet írt. Regényeinek nagy része magyar nyelven is megjelent, a budapesti Vígszínház 1989-ben nagy sikerrel mutatta be a Pantaleón és a hölgyvendégek musical-változatát. Ő maga az Európa Könyvkiadó vendégeként 1998-ban járt Magyarországon, a Don Rigoberto feljegyzései című könyvének megjelenése alkalmából.
2003-ban ő volt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége és átvehette a Budapest Nagydíjat.
A Svéd Akadémia indoklása szerint a 74 éves író a "hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért" kapta az elismerést.
November 3-ára várható Vargas Llosa új regénye, az El sueno del celta (A kelta álma) egyelőre csak spanyol nyelvterületen lesz elérhető, és a várakozások szerint az ősz egyik legnagyobb könyvsikere lehet.
Forrás: MTI