Közbiztonsági bajokat okozott a romák hazaküldése

 A Koszovóból a korábbi években elmenekült romák tömeges visszaküldésének gyakorlatát főként Németország folytatja, de a határozat nem említi kifejezetten a németeket, annak ellenére sem, hogy korábban Thomas Hammarberg, az ET emberi jogi biztosa közvetlenül Angela Merkel kancellárt szólította fel arra, hogy szüntessék be a visszatoloncolást. Szintén nem nevezi néven a határozat sem Franciaországot, sem Olaszországot, ahonnan ugyancsak nagy számban küldenek vissza romákat kelet-európai hazájukba.

A 47 tagországot tömörítő Európa Tanács égisze alatt tanácskozó parlamenti képviselők szerint a Koszovóba való visszaküldés előtt gondoskodni kellene arról, hogy a romákat emberhez méltó körülmények várják eredeti hazájukban, ahonnan az üldöztetés, illetve a harcok elől menekültek el annak idején. Az ET parlamenti közgyűlése az európai romaproblémáról folytatott több órás vita után elfogadott határozatában elítélte a romák elleni gyűlöletbeszédet is.

A vitát eredetileg azzal hirdették meg, hogy a romák Franciaországból történő tömeges kitoloncolása - főként Romániába és Bulgáriába - közbiztonsági problémaként állította reflektorfénybe az immár számos nyugat-európai országban nagy számban jelen lévő romák ügyét. A biztonsági kockázatot azonban Európa számára nem a romák, hanem a politikai gyújtogatók jelentik - fogalmazott Marlene Rupprecht német szociáldemokrata képviselő.

A kérdésről folytatott vitában Kalmár Ferenc András KDNP-s országgyűlési képviselő az oktatás hiányát, a rossz lakhatást, a munkanélküliséget és a bűnözést emelte ki a roma társadalom problémái közül. Ez - jegyezte meg - évszázadok óta így van, de most a mozgásszabadság nyomán Nyugat-Európa is megtapasztalta, az ügy tehát európai üggyé vált, ami európai megoldást igényel.
 
A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő év január elsején Magyarország veszi át az EU soros elnökségét, és stratégiai tervet kíván kidolgozni a romák integrációjára. Az Európai Parlamentben (EP) e dokumentum kijelölt jelentéstevője Járóka Lívia néppárti képviselő, az EP egyetlen roma származású tagja - tette hozzá. Leszögezte, hogy Magyarország szerint a problémát nem etnikai, hanem gazdasági és szociális megfontolások alapján kell kezelni.

Harangozó Gábor (MSZP) arról beszélt, hogy ő az előző ciklusban EP-képviselő volt öt éven át, és folyamatosan küzdött azért, hogy hozzanak létre olyan célirányos uniós eszközt, amely a leszakadt területek legproblémásabb kistérségeiben, ahol a gondok a leginkább összpontosulnak, hatékony fejlesztést tesz lehetővé.
 
A válasz - folytatta a képviselő - általában az volt, hogy ez az egyes országok illetékességébe tartozik, és hogy a kohéziós, vagyis felzárkóztatási alapokat a gazdasági fejlesztésre, főként termelő beruházásokra kell fordítani, az EU általános versenyképességének javítása érdekében. Most fel kell ismerni, hogy ez egész Európára kiterjedő probléma, és csak egész Európára alkalmazott eszközökkel lehet megoldani - hangsúlyozta Harangozó. Szerinte nem lesznek eredmények, ha a célirányos, átfogó programokat finanszírozó alapokat nem tudják elkülöníteni a termelő beruházásokat ösztönző fejlesztési forrásoktól, bármilyen nagy összeget érjenek is el a kohéziós alapok.

Kaufer Virág (LMP) felszólalásában elmondta: bár fontos tisztázni, hogy jogszerű-e a francia hatóságok fellépése a roma migránsokkal szemben, ennél átfogóbb kérdés az, hogy miért nem képes Európa gondoskodni csaknem 12 millió polgáráról.
 
A probléma - mutatott rá - oly módon is megfogalmazható, hogy nem hajtják végre a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányában foglalt előírásokat, amelyeket általában "második generációs emberi jogokként" szoktak emlegetni - szemben az "első generációs", legalapvetőbb szabadságjogokkal. A romák - mondta a képviselő - gyakran nem tudnak teljes mértékben élni a tisztességes lakhatáshoz, színvonalas oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz fűződő jogukkal. Kaufer Virág szerint fontos, hogy a roma kérdést ne használják ki pártpolitikai célokra. Támogatásáról biztosította az Európa Tanács és az Európai Unió azon törekvését, amely az egész kontinensre vonatkozó roma stratégia megalkotására irányul.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a maga részéről az ET-határozat ellen szavazott, mert annak szellemisége és megszövegezése szerinte teljességgel egyoldalú. "A következményekre figyel, nem az okokra" - bírálta a romák elleni gyűlöletbeszédet elítélő határozatot.