Mint arról már a HírExtra is beszámolt egy cikksorozatban, a Hajógyári-szigetre tervezett Álomsziget beruházás több ponton is vitatható. Budai Gyula miniszterelnöki megbízott bejelentette, két részletet kifogásolnak a beruházás történetében.

Az egyik a Hadrianus palotát is magába foglaló 32 hektáros terület magánkézre bocsátása, mely során figyelmen kívül hagyták a hatályos műemlékvédelmi törvényt, mely előírja a műemlékek állami kézben tartását. Budai emlékeztetett az Állami Számvevőszék által készített 2004-es jelentésre, melyben az ellenőrző szerv felhívta az állam figyelmét a törvénytelenségre.

A másik részlet, melyben Budai feljelentéssel kíván élni, az a 2009-es kormányrendelet volt, mely kiemelt beruházássá nyilvánította az Álomszigetet. A kormányrendeletet a Miniszterelnöki Hivatal terjesztette elő. A kiemelt beruházássá nyilvánítással azonban a beruházót már nem kötelezte semmi arra, hogy teljesítse a járulékos fejlesztésekre vonatkozó ígéreteit, melyek nagy szerepet játszottak abban, hogy a fővárosi és az óbudai közgyűlés is megszavazza azt.

Bizonyítékok?

Bizonyítékként szolgálhat az a belső levelezés, mely az ITD Hungary Zrt. (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség) vezetői között zajlott le arról, velük semmiféle egyeztetés nem történt az üggyel kapcsolatban. Emellett érdekes lehet a tel-avivi magyar nagykövet 2009. januári jelentése is, melyben beszámol arról, hogy a beruházók nála lobbizva kifogásolták a magyar bürokrácia lassúságát. Két hónappal később a gyorsabb ügyintézésre hivatkozva kiemelt beruházássá nyilvánították a projektet.

Budai kijelentette, iratokat kértek be, ezek egy része már megérkezett, a többit még várják. Amennyiben úgy találják, a dokumentumok bizonyítékként szolgálnak, megteszik a feljelentést egyrészt hűtlen kezelés, másrészt hivatali visszaélés alapos gyanújával.