A kormány november elsejétől jövőév december 31-ig felfüggeszti a magánnyugdíjrendszerbe jelenleg havi 30 milliárd forint átutalását. A pénzintézetek minden lehetséges fórumon tiltakozni fognak a a gazdasági lépés ellen.
2010. október 14. csütörtök 17:39 - Bagics Bence
"Hogyan tovább Magyarország?"
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényen jelentette be hogy további adókat kíván bevezetni a kormány. A távközlési, illetve telekommunikációs szektornak 2010 és 2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektornak évente 70 milliárd forintot, a kereskedelmi áruházláncoknak pedig évi 30 milliárd forintot kell befizetniük
Megdöbbenéssel fogadta a Stabilitás Pénztárszövetség Orbán Viktor miniszterelnök mai bejelentését, amely szerint novembertől 2011. december 31-ig felfüggesztik a magánnyugdíjpénztári kifizetéseket, majd pedig kidolgozzák a törvényi feltételeit annak, hogyan lehet visszalépni a magánnyugdíjpénztárakból az állami
nyugdíjrendszerbe.
A magánnyugdíjpénztárak 100 százalékát tömörítő szakmai szervezet szerint a tervezett intézkedés végeredményét tekintve körülbelül 3 millió magánnyugdíjpénztári tag több, mint 2700 milliárdos vagyonának elvonását jelenti, amely ellen a pénztárak minden lehetséges fórumon fel kívánnak lépni.
Támad az ötvenes évek?
Juhász Istvánné a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára álláspontja szerint a kormányfő által bejelentett, a pénztárakat érintő intézkedések az ötvenes éveket idéző, burkolt államosítást jelentenek. A főtitkár rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a kormányzat a gazdasági válság okozta problémákat a magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításainak rovására, rövid távú politikai érdekeknek alárendelve, az érintettek szempontjainak teljes mellőzésével, erőből kívánja rendezni.
Juhász Istvánn szerint szinte mindenki tudja, hogy az állami nyugdíjrendszer néhány éven belül képtelen lesz ellátni a tőle várt feladatokat, ezért szükség van a magánnyugdíjpénztárakra. A most bejelentett intézkedések nyomán a jelenlegi tagok számára a most egyéni számlán gyarapodó vagyonnal szemben viszont nem marad más, mint egy általános ígérvény, hogy amikor ők elérik az – egyre emelkedő – nyugdíjkorhatárt, a nem mellesleg egyre inkább csökkenő népességű és elöregedő társadalom akkori keresőképes rétegének befizetéseiből az állam számukra is biztosítani tudja majd a megfelelő színvonalú nyugdíjukat.
Ellehetetlenülés
Juhász Istvánné elmondta, ilyen értelemben a kormányzati intézkedések a magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításának részbeni vagy teljes elvonását, és az azt működtető intézményrendszer teljes ellehetetlenülését vonja majd maga után.
Hozzátette, veszélyes és elkapkodott reakciónak tartják egy több mint egy évtizede stabilan működő rendszer felborítását arra való hivatkozással, hogy a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos európai államháztartási statisztikák miatt hazánk hátrányban van azokkal az országokkal szemben, ahol nem tértek át a több pilléres nyugdíjrendszerre.
A Stabilitás Pénztárszövetség az European Federation for Retirement Provision (EFRP) tagjaként nemzetközi szinten is fel kíván lépni a kormányzat most bejelentett intézkedéseivel szemben. Az EFRP az európai országok pénztárszövetségeinek együttműködése révén jött létre, és tagszervezetei által jelenleg a legtöbb európai pénztárat fogja össze.
Zászkaliczky Pál a Questor csoport elemzője, megkeresésünkre a következőt nyilatkozta:
„Megdöbbenéssel fogadtuk a hírt, de várható volt, hogy valamilyen lépések születnek a magánnyugdíjpénztárak területén. A pénztári befizetéseket a kormány az államháztartási hiány csökkentésére kívánja használni - egyszerűen elképesztő.”
„Kissé furcsán lett kommunikálva ez a fajta adó, mivel egy kalap alá vették az energetikai, a távközlési illetve a kereskedelmi láncokra kivetendő adókkal, és úgy állították be a dolgot, mintha a magánnyugdíjpénztárak pénzét vennék el, miközben kizárólag a lakosság szenved anyagi károkat.”
„Aki magánnyugdíjpénztári tag, annak a bruttó jövedelmének 8 százalékát levonja a munkáltató és ezt az APEH-en keresztül befizeti a nyugdíjpénztáraknak. Sajnos nem látjuk még a dolog részleteit, homály fedi például azt, hogy ezek a pénzek továbbra is az adóhatóság által vezetett nyugdíjpénztári adónem számára fognak-e befutni, vagy pedig a TB adónem számlájára.”
Forrás: stabilitas.hu
Általában "elkezelgették" a pénztártagok befizetéseit. Kevesebb hozamot tudtak felmutatni, mint az Önkéntes pénztárak. Működési költségeik magasak. A hozamok nem, hogy a majdani nyugdíjakat nem alapozták meg, de még az átlagos kamatokat is alig-alig haladták meg.
Ez úgy ahogy van csak azoknak kedvez akik a pénztárakat birtokolják. Ha rajtam múlna, már holnap államosítanám őket.
Az egyéni folyószámlák vezetését továbbra is fenntartanám, garantálnám, a befektetések után legalább azt a hozamot amit az államkötvények nyújtanak és a "kezelgetési" költségeket megszüntetném.