Matolcsy úr azt nyilatkozta , hogy a különadók nem lesznek átterhelhetők. Szakértők szerint azonban ez elkerülhetetlen. Ön hogy látja ezt? Lehet-e rá garanciát kötni arra, hogy ez nem így történik?

Arra hivatkozott, hogy az energiaszektorban pillanatnyilag árstop van, ezért nem hárítható át. Amíg árstop van, ez igaz. A telekommunikációs cégek és áruházláncok esetében azt mondja, hogy itt azért nem, mert nagyon éles verseny van. Ez egyébként igaz is. De a piac minden szereplője ugyanazt az adóterhet kapja majd, akkor mindegyiknek egyformán nő a költségtényezője.

Következésképpen a verseny nem tudja hosszútávon egalizálni ezt. Tehát az a gyanúm, hogy csak idő kérdése az, hogy ezeket a különadókat a lakosság fizesse meg. Kizárt dolognak tartom, hogy a cégek boldogan asszisztálnak majd a nyereségcsökkentéshez. Ez nem a tőke természete.

Ezek szerint az energiaszektorban azért reménykedhetünk?

Az energiaszektorban ez az árstop nem tartható a végletekig, mert amikor a költségek elérnek egy szintet, nyilvánvalóan mint stratégiai ágazat – hiszen ezek a társaságok magánkézben vannak – nem lehetséges, hogy csak úgy kivonuljanak. Ebben az esetben viszont jön a hatósági ár. Ennek kialakításánál részben vagy egészben el kell fogadni, hogy ez az adó költsége a társaságnak, és az árban törvényszerűen meg kell jelennie. Következésképpen az árstop felszabadul. Lehet, hogy csak egy-két év múlva vagy lépcsőzetesen, de azt kizárt dolognak tartom, hogy ezt ők a saját nyereségük csökkentésével szép nyugodtan tudomásul veszik.

A kisebb szolgáltatókra milyen hatással lehet ez a különadó? Nekik milyen lehetőségeik vannak?

Ez a részletektől függ, részleteket pedig még nem ismerünk. Egy részletet ismerünk, mely azt mondja a kereskedelemre kivetett adó esetében, hogy 500 millió árbevételig mentességet élveznek. Afölött pedig árbevételnek megfelelően sávosan emelkedik. Bár többet nem tudunk még, elvileg egy olyan adónak indul ez, mely a nagyokat célozza.

Mennyire szerencsés, hogy a kormány nem egyeztet a tervekről a szektor képviselőivel?

Nem szerencsés, de megértem. A sietség indokoltsága az, hogy a 3,8-as hiánycélt teljesíteni kell idén, jövőre meg a hármat. Nincs idő. Már azt a szabályt is módosítani akarják, hogy a kihirdetést követő 45 helyett 30 nap legyen a hatályba lépés. Persze mindig szerencsésebb több szempontból is egyeztetni, de itt azért nem kerül rá sor, mert egyszerűen nincs rá idő.

Piaci bizonytalanságot sugallhatnak az ilyen lépések. Megvan az esély arra, hogy a külföldi tőke elfordul az országtól a válságintézkedések miatt?

Ezt azért így nem mondanám, de az biztos, hogy az instabilitás riasztó. Hiába van jó híre annak, hogy a társasági adót csökkentik, hogyha közben ezekkel a válságadókkal jönnek elő. Lehetséges, hogyha ennek az adónak nem lesz sokkal nagyobb a mértéke annál, mint amennyit elengedtek a társasági adóban, akkor tulajdonképpen nem befolyásolja annyira a helyzetet. Viszont semmi kétség, hogy a hírértékként nagyon rossz.

Van-e esély arra, hogy ezek az intézkedések az Európai Unió nemtetszését váltják ki? Felszólíthatja az EU Magyarországot a különadó eltörlésére?

Most volt másfél hete, hogy az Európai Unió felszólította Spanyolországot és Franciaországot, hogy a bevezetett telekommunikációs adót szüntesse meg. Azon az alapon, hogy az Uniónak van egy egyébként általunk is elfogadott döntése, hogy 2020-ra Európa minden pontján legyen elérhető szélessávú internet.

Az EU arra hivatkozva szólította fel a két országot, hogy a különadó veszélyezteti a terv megvalósulását, mert amit fejlesztésre fordíthatnának a cégek, azt adóban kell befizetniük. Ha iksz időn belül nem teljesítik az EU kérését, az Európai Bírósághoz fordulnak majd, és ha a bíróság úgy dönt, hogy a két dolog ütközik, az már kötelező érvényű.

Ha nálunk is bevezetik ezt az adót, nem csodálkoznék, ha az EU ellenünk is eljárást indítana. Ha az Európai Bíróság ítéleteit nem hajtják végre, annak komoly pénzügyi konzekvenciái vannak: visszafogják a támogatásokat, pénzbírságot szabnak ki, és így tovább.

Így azonban nem lehet, hogy többet veszítünk ezekkel az intézkedésekkel, mint amit nyerünk?

Máshol is volt és van példa válságintézkedésekre. A németek is be akarják például vezetni a bankadót. A válság indokolt dolgokat, én azonban attól tartok, hogy Magyarország egy kicsit ezt túlfeszíti. Ez a csomag momentán úgy néz ki, hogy ha az szja és a társasági adó csökkentését szembeállítjuk a különadókkal, még mindig durván 100 milliárd forintnyi adót csökkentünk. Ami nem rossz dolog, de talán ha nem ekkora mértékben csökkentik az szja-t és a társasági adót, akkor lehetséges, hogy nem lett volna szükség ilyen hektikus lépéseket megtenni. Ez így egyértelműen instabilitást sugall.

Ön szerint lehetett volna jobb intézkedéseket is hozni a hiánycél teljesítése érdekében?

A hiánycél teljesítését ezer dologgal, nem csak adóval lehet kezelni, hanem kiadáscsökkentéssel, vagy a kettő ötvözetével is. Lehetett volna úgy, hogy azt mondom, egy évig nem lesz adócsökkentés. A választási ígéretnek – tehát az azonnali nagymértékű adócsökkentésnek – így sem tettek eleget. Az ígéreteket mindig a maguk viszonylagosságában kell kezelni. A lineáris szja szerintem nem ért meg ennyit.