A közterhek arányos elosztásában, a munkahelyek teremtésében és megőrzésében, valamint az értelmetlen bürokráciával és a rossz szabályokkal szemben.

Bajnai: nem engedett el a kormányunk fizetési kötelezettségeket

Orbán Viktor hétfőn, a második akcióterv részleteit ismertetve a távközlési és energiacégeket, illetve a kereskedelmi láncokat sújtó adóról azt mondta, az energiaszektor kiemelt súllyal szerepel. Közölte, négy nappal a választások második fordulója után, április 29-én, az akkor leköszönő kormány olyan szerződést kötött nagy energiacégekkel, amellyel az állam 178 milliárd forintról mondott le az adófizetők pénzéből.

A Bajnai-titkárság közleménye emlékeztet: az Országgyűlés 2008. november 10-én egyhangú szavazással, így a Fidesz szavazataival fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé tette, hogy az erőművek a hosszú távú áramvásárlási szerződésekkel összefüggésben visszafizetendő állami támogatásból leírhassák a meg nem térült beruházásaikat.

A szabályozást az Európai Bizottság is jóváhagyta - olvasható a dokumentumban.
A Bajnai-kormány hivatali ideje alatt a feladatkörrel rendelkező minisztérium mindössze egy jegyzőkönyvben tudomásul vette az erőművek nyilatkozatát arról, hogy miután a tényleges visszafizetési kötelezettségük nulla vagy igen alacsony, elállnak a visszafizetési kötelezettségük miatt nemzetközi választott bíróság előtt indított eljárásoktól - szögezi le a volt miniszterelnök közleménye.

Garancia kell a családoknak

A kormányfő hétfőn a parlamentben a második akciótervet ismertető beszédére adott ellenzéki felszólalásokra reagálva leszögezte: a személyi jövedelemadó-rendszer átalakításánál többre vállalkoznak, mint a családi adókedvezmény megadása. A jövőben az állam a gyermekek eltartásához szükséges bizonyos jövedelmeket nem adóztatja meg, azaz ezt a pénzt nem veszi el az emberektől - hívta fel a figyelmet.

Orbán Viktor közölte: az új adórendszerrel mindenki jó jár, azzal senki sem jár rosszabbul.
A válságadó kapcsán aláhúzta, hogy az nem piacszabályozási eszköz; változtatni kell komoly szabályozási kérdéseken is, de azt nem ezzel adóval akarják megoldani.

Az adócsökkentés kapcsán a miniszterelnök kitért arra is, szólnak érvek a radikális járulékcsökkentés mellett a gazdasági növekedés beindítás érdekében, de a kormány azt nem tudja egyszerre meglépni az adócsökkentéssel.

Úgy fogalmazott: ha az országot nem adósították volna el "nyakig", ha nem lopták volna ki a "szemét" is, akkor lehetne a kettőt együtt meglépni. Először a gazdaság lelkének, a tisztességnek, a méltányosságnak, a fair versenynek szabályait kell helyreállítani - vélekedett a kormányfő, aki szerint ezért kell először az adórendszert átalakítani.

Arra az ellenzéki felvetésre, hogy a válságadó terhét az érintett szektorok tovább hárítják majd az emberekre, úgy reagált: a bankadóból származó terheket sem tudták a pénzintézetek áthárítani az emberekre.

Majd lesznek kísérletek az áthárításra - ismerte el Orbán Viktor -, de nem lehet onnan kezdeni egy gazdaság átépítését, hogy bele sem vágnak az intézkedésbe.

Közölte: szűkíteni fogják az áthárítás lehetőségét, konzultáltak a versenyhivatallal, számítanak a fogyasztóvédelemre. "Leeresztett kézzel, berezelve, eleve vereségre ítélve magunkat nem érdemes csatába menni" - fogalmazott.

Példátlanul nagy arányú adókat vetünk ki - hangsúlyozta. Mint mondta, amit a kormány most tesz, az az európai gazdaságpolitikában nem mindennapos esemény. Orbán Viktor leszögezte, a kormány ezt a vitát meg tudja majd nyerni a nemzetközi fórumokon, bár, mint mondta, ez nem lesz könnyű.

A kormányfő elismerte, hogy a válságadó bevezetése rossz üzenet a nemzetközi befektetőknek, mert - fogalmazott -, ki szeretne létrehozni befektetéseket egy országban, ahol váratlanul válságadót lehet a nyakukba tenni. Szerinte még ezzel a rossz üzenettel együtt is érdemes volt belevágni az intézkedésbe. Hangsúlyozta: a befektetőket meg kell nyugtatni, hogy ezt az adót három évre vezetik be; ez alatt a három év alatt az ország képes lesz a 4-6 százalékos gazdasági növekedésre, úgy, hogy közben meg fog felelni az unió általános pénzügyi elvárásainak.

A miniszterelnökök leszögezte: a kormány elvetette a magánnyugdíjpénztárak államosításának tervét. Senkit sem kényszerítenek arra, hogy elhagyja a magánnyugdíjrendszert, de felhívják annak kockázataira a figyelmet - jegyezte meg. Szerinte hiába vitték be az embereket erőszakkal a rendszerbe, erővel nem lehet kihozni őket, e helyett az emberek józan eszére kell apellálni.

A kormányfő azt mondta: a magyar nyugdíjasok mai helyzete nem teszi lehetővé, hogy a kötelező állami nyugdíjjárulékból akár egyetlen forintot is magán befektetéseknek utaljanak át. "Minden forintra szüksége van Magyarországnak ahhoz, hogy ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat" - fogalmazott.
Most mindenki dönthet majd a saját pénzéről - közölte, hozzátéve: aki úgy dönt, hogy visszalép a magánból az állami rendszerbe, azt nem érheti veszteség; ezt garantálni fogja a kormány.

Arra az ellenzéki kritikára, hogy a kormány nem egyeztet a parlament elé kerülő javaslatokról, a miniszterelnök úgy válaszolt: a kormányon a kormányprogramot kell számon kérni, azt, amelyre választási program formájában a választók szavaztak; a legfontosabb egyeztetés a két választáson már megtörtént.

Megjegyezte: az irányról, a szándékról nem tudnak vitatkozni, de bizonyos részkérdésekről, időlebontásról igen.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy bár a kormány szerint vissza kell szereznie Magyarországnak a gazdasági önrendelkezését, ezt csak az Európai Unió kereten belül lehet megtenni.

"Magyarországnak az az érdeke, hogy belül legyen az Európai Unión", és az unió által kínált gazdasági lehetőségeket próbálja meg a legjobban kihasználni - fogalmazott.

A miniszterelnök szerint a kormány most arra tesz kísérletet, hogy letérjen az eddigi 20 év útjáról, amelyben mindig a megszorítás volt a megoldás a problémákra. Orbán Viktor azt kérte az ellenzéki frakciók képviselőitől: próbálják meg elképzelni, hogy lehet másként is, és ebben a kísérletben "szurkoljanak" a kormánynak.

Még a héten döntenek az új válságadókról

Az Orbán Viktor miniszterelnök által múlt szerdán beharangozott, és önálló képviselői indítványként beterjesztett elképzelés idén 161 milliárd forinttal javítaná a költségvetés helyzetét, a különadó a távközlési és az energetikai szektort, valamint a bolti kiskereskedelmi egységeket érinti három éven keresztül.

A távközlési szektortól 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikaitól évente 70 milliárdot, a bolti kiskereskedelmi egységektől 30 milliárd forintot várnak.

Az adóalanyoknak a 2010. évi adót 2010. december 20-ig kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük.

A törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba és 2013 január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalanyoknak a 2012. adóévre vonatkozó adó-megállapítási, adóbevallási, adó- és adóelőleg-fizetési kötelezettségeiket a 2012. december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteniük.

Az szja élénkíti a gazdaságot?

A kormány által bevezetni kívánt személyi jövedelemadó rendszer (szja) jövőre élénkíteni fogta a gazdaságot - mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a miniszterelnök felszólalása után hétfőn a parlamentben.

Hozzátette: az a személyi jövedelemadó rendszer (szja), ami 2011-ben 308 milliárd forintot hagy az adófizetőknél, az a megtakarítások növekedését fogja eredményezni.

Az szja-rendszer jövőre élénkíteni fogja a gazdaságot - jelentette ki.

Lázár János szerint más országokban ezt az adórendszert általában baloldali pártok szokták bevezetni, és azok megadóztatják a multinacionális cégeket.

A kormánypárti képviselő felszólalásában Mesterházy Attila felszólalására válaszul közölte: az idén két nagy társadalmi egyeztetés is volt - a tavaszi és az októberi választások - és az emberek ott pontosan megfogalmazták, hogy mit értenek közérdek alatt.

Közölte: az MSZP az elmúlt nyolc évben bebizonyította, hogy Magyarország legnagyobb lobbicége, valamint azt is, hogy az emberek nem számíthatnak rá, ellenben a bankok és a magán-nyugdíjbiztosítási menedzsmentek igen.

Lázár János közölte: a 2009. évi pénzügyi adatokról szóló zárszámadás "hamisságokkal van tele", az előző kormány több száz milliárd forintos hiányt hagyott maga után.

Hangsúlyozta azt is: ma a magyar államnál jobb helyen van a járulékfizetők pénze, mintha azt spekulánsokra bízzák.

MSZP: a gazdagok járnak jól

Véleménye szerint nem közérdek az, ha a kisebb keresetűeket sújtó adórendszert vezet be a kormány, még akkor sem, ha ezt családi adózásnak hívják.

Az MSZP frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra: 2008-ban a Fidesz még arról beszélt, hogy az energiaszektort terhelő különadó rossz üzenet a befektetőknek.

Közölte: az sem tűnik neki egyértelmű közérdeknek, hogy ha egy szektoron belül vannak kiváltságosak, akiknek kevesebbet kell fizetniük azért, mert "ideológiailag esetleg a tulajdonosai közelebb állnak" a kormányhoz.

Mesterházy Attila szerint az egykulcsos adó nem lehet igazságos, "hiszen az nem arányos, ha csak a gazdagok járnak jól egy adórendszer átalakításával".

Felhívta a figyelmet arra, hogy majdnem hárommillió állampolgárnak kötelező volt a magánnyugdíjpénztárba való belépés.

Az ellenzéki politikus feltette a kérdést: mi lesz azokkal a családokkal, ahol egészségügyi okai vannak annak, hogy nem tudnak gyereket vállalni?

Jobbik: vannak támogatható javaslatok

Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője a miniszterelnök felszólalására válaszul hétfőn a parlamentben azt mondta: a kormányfő beszédében támogatható javaslatokat hallottak, de szerinte sok a bizonytalanság és a kérdőjel is.

Kiemelte: a PPP-programok leállításával egyetértenek, "az egy szélhámosság".
Hangsúlyozta azt is, az energiaszektor 70 milliárd forintos megterhelését fontos lépésnek tartja a Jobbik.

Vona Gábor szerint felmerülhet az, hogy a telekommunikációs szektor 61 milliárd forintos válságadóját a lakosságra terhelik.

Hozzátette: pártja azt javasolja, hogy a válságadóból az internetszolgáltatást vegye ki a kormány.
Kijelentette: a Jobbik konkrét biztosítékot akar látni arra, hogy a kereskedelmi szektor nem terheli rá a válságadót a beszállítókra. Mint mondta, pártja azt javasolja, hogy a kereskedelmi szektorban a profit kivitelére száz százalékos különadót vessen ki az állam.

Vona Gábor felhívta a figyelmet arra, a Jobbik már januárban azt javasolta, hogy az állam nyúljon hozzá a magán-nyugdíjpénztári szektorhoz, úgy, hogy államosítja azt.

A Jobbik politikusa szólt a kormányzati kommunikációról is, ami szerinte bizonytalanságot ébreszt az emberekben.