Harrach: fizessen az többet, akinek nagyobb a keresete

Harrach Péter úgy fogalmazott, hogy van olyan kultúra, ahol léteznek szent tehenek. Hozzátette, hogy Európában nem négylábú szent tehenek, hanem védett intézmények és védett személyek vannak. Szavai szerint ez a védettség viszont nem felel meg az igazságosság követelményeinek, mert az az arányosság szempontját igényelni.

A frakcióvezető a következményekkel szembeni egyfajta védettségnek nevezte, hogy elsősorban a szolgáltató és nem a termelő szektor adózik.

A családi adózásról azt mondta, hogy az első Orbán-kormány alatt létezett adókedvezmény, amely kiegészült az otthonteremtési támogatással. Szavai szerint ez a támogatási forma elősegítette a munkavállalási kedvet és a gyermekvállalási hajlandóságot is. Hozzátette, hogy emellett mindenkinek járt családi pótlék és a nehéz anyagi helyzetben lévők kiegészítő családi pótlékot is kaptak.

Harrach Péter azt mondta, hogy a Gyurcsány-kormány gyakorlatilag "egyszínűvé tette ezt a támogatási rendszert" egyedül a családi pótlékot őrizte meg, "ami segélyszerű juttatás". Szavai szerint a másik kettő eltörlésének súlyos társadalmi következményei lettek, egyrészt "a megélhetési gyermekvállalást segítette elő, másrészt a munka leértékelését".

Véleménye szerint a kormány az adóalap csökkentésével kívánja megváltoztatni ezt a helyzetet. Hangsúlyozta, hogy nem családi adókedvezményről beszélt, mert az államnak nincs köze a gyermeknevelés költségeihez és ezért nem is adóztatja meg azt.

Az LMP támogat egyes célokat, de az eszközöket nem

A kormányfő által bejelentett célok között vannak olyanok, amelyeket az LMP helyesnek és támogathatónak tart, a párt számára a tervezett eszközök jelentik a problémát - reagált a miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalására Schiffer András.

Az LMP frakcióvezetője viszontválaszában azt mondta, számukra a közérdek azt diktálná, hogy a kormány ilyen léptékű változásokat társadalmi és közigazgatási egyeztetések, illetve hatástanulmányok elkészítése után nyújtson be.

Példaként említette, hogy a telekommunikációs szektorra differenciálás nélkül kivetett válságadó, számos hazai, éves szinten ötvenmillió forint alatti árbevételű kis- és középvállalkozást tehet tönkre.

Közölte, hogy a kormányfő által vázolt diagnózisban egyetértenek, mert jelenleg a nagy multinacionális cégek a GDP több mint 46 százalékát állítják elő, miközben a társasági adóbefizetéseknek 38 százalékát produkálják. Megjegyezte, hogy ma a hazai szektor 25 százalékkal többet adózik, mint ez a vállalati szektor.

Schiffer András közölte, hogy évente 4.500 milliárd forint vándorol ki az országból tanácsadói díjak, polcpénzek és hasonlók miatt.

Kijelentette, hogy a válságadók viszont nem hozzák létre a versenysemlegességet ezekben a szektorokban és nem szabnak gátat az adózatlan jövedelmek kiáramlásának.
Helyesnek nevezte, hogy a PPP-programokat a kormány fel akarja számolni, de mint mondta, emlékei szerint ez a módszer az első Orbán-kormány alatt "honosodott meg".

A frakcióvezető azzal egyetértett, hogy hosszú távon fel akarják számolni a magán-nyugdíjpénztári rendszert, de azt mondta, hogy a módszer alkotmányossági aggályokat vet fel. A legnagyobb problémának ennek ellenére azt nevezte, hogy a kormány akcióterveiből kirajzolódó gazdaságpolitikai vízió azt mutatja, hogy radikális járulékcsökkentés nélkül hajtanak végre tetemes jövedelemátcsoportosítást, a szegényebbek kárára, a leggazdagabbak előnyére.

Kijelentette, hogy a válságadókat a kormányoldal azért kívánja bevezetni, hogy azt a "3-400 milliárdos lyukat betömködjék", amelyeket az adópolitikai lépéseikkel ütöttek. "Ez pénzbehajtás, nem reform, egyszerűen csak pénzbeszedés" - jelentette ki.

Leszögezte, hogy bizonyos piacokon meg kell törni a nagy cégek túlhatalmát. Szavai szerint ezt nem különadókkal, hanem erős piacszabályozással és közigazgatással lehet megtenni.
Hangsúlyozta: az akciótervek mellé egy hatékony antikorrupciós csomagot is készíteni kellene.