Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a közelmúltban pályázat útján elnyert hárommilliárd forintos támogatással valósíthatja meg az Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE elnevezésű projektjét. A 375 éves felsőoktatási intézmény egyfelől az egyetemi kutatások fejlesztésére, másfelől nemzetközi versenyképességének javítására használja fel az Európai Unió és a magyar állam által biztosított összeget.
2010. október 20. szerda 11:04 - HírExtra
A Természettudományi Karon az egyik alprojekt keretében most alakítják ki az Anyag- és Élettudományi Szerkezetkutató Centrumot. Lendvai János egyetemi tanár, az alprojekt vezetője elmondta az MTI-Pressnek, hogy közel egymilliárd forintnyi értékben szereztek be műszereket.
A központ négy laboratóriumában működik majd az új nagyfelbontású, kétsugaras pásztázó elektronmikroszkóp, a biológiai minták vizsgálatára alkalmas nagyfelbontású transzmissziós elektronmikroszkóp, a 700 MHz-es mágneses magrezonancia spektrométer, valamint a fluoreszcenciával aktivált sejtszortírozó. Ezek a közép-magyarországi régióban páratlan eszközök lehetővé teszik a 100 nanométernél kisebb objektumok tanulmányozását (1 nanométer a milliméter egymilliomod része). A világszínvonalú berendezések várhatóan emelik majd a természettudományos felsőoktatás vonzerejét, és elősegítik a hazai és külföldi kutatóintézetekkel, ipari felhasználókkal való együttműködést.
Havancsák Károly egyetemi docens, a pásztázó elektronmikroszkópos laboratórium vezetője az domborította ki a fejlesztésekről, hogy a jövőben már nem kell külföldre, a jobban felszerelt kutatóintézetekbe küldeni azokat a mintákat, amelyek vizsgálatához eddig nem volt az egyetemen megfelelően nagy felbontású műszer. Mint rámutatott, mostantól az ELTE-n meglévő tudás mellé a megfelelő eszközök is rendelkezésre állnak. A FEI Quanta 3D típusú kétsugaras berendezés egynanométeres felbontási képességével például világcsúcstartó a pásztázó elektronmikroszkópok között.
A szakember tájékoztatása szerint a készülék nemcsak elektronforrással, hanem ionforrással is rendelkezik: mind az elektron-, mind az ionnyaláb egyaránt alkalmas mikroszkópi képek készítésére. Az ionsugár segítségével feltárható az anyag belseje is a minta kiterjedt károsítása nélkül, aminek nagy jelentősége van például a régészeti leletek tervezett vizsgálatakor. Az ionnyalábbal lehetőség nyílik a minta nanoléptékű megmunkálására és a gázfázisú kémiai reakciók elősegítésére is.
A mikroszkóp az úgynevezett nagyvákuum, kisvákuum és környezeti üzemmódban is képes dolgozni, ami lehetővé teszi a korábban nehézkesen vizsgálható, elektromosan szigetelő vagy a vákuumra és vízvesztésre érzékeny biológiai minták tanulmányozását. A berendezésbe viszonylag nagy, centiméteres minták is behelyezhetőek. A mikroszkóphoz tartozó kiegészítő eszközök segítségével pedig képes a transzmissziós elektronmikroszkópban vizsgált minták készítésére, valamint a minta kémiai összetételének megállapítására is.
Egy másik helyiségben, az NMR laboratóriumban Rohonczy János egyetemi docens a szupravezető mágnessel ellátott 700 MHz-es mágneses magrezonancia spektrométert mutatta be. A legkorszerűbb elektronikájú berendezés a gyógyászatban használt MRI-hez hasonló elven, rádióhullámokkal működik, azonban az emberi test feltérképezése helyett itt a cseppfolyós nitrogénnel és héliummal hűtött mágnes belsejébe juttatott oldott molekulák - fehérjék, gyógyszerhatóanyagok és kisebb szerves molekulák - kémiai- és térszerkezetét határozzák meg.
A jelenlegi inkubációs periódusban az egyetemen folyó kutatások és a szakemberképzés a laboratóriumok elsődleges feladata. A projekt 2012-es lezárását követően mód nyílik a külső felhasználók szakmai megbízásainak teljesítésére is.
Magyarország vezető kutatóegyetemének tudósai fontosnak tartják, hogy tájékoztassák a közvéleményt a megvalósult beruházásokról, illetve a hazai és külföldi szakemberek megismerjék a fejlesztéseket, az új berendezések működését. Az ünnepélyes nyitórendezvényt szerdára hirdették meg az ELTE Egyetemi Könyvtár dísztermében, januárban pedig szakmai prezentációt tartanak az új laboratóriumokban.
