2024. november 23. - Kelemen, Klementina

Vége a dalnak a Petőfinél?

Sajnos, nem sajnos, nagyon úgy néz ki, hogy a pár éve okosan megreformált Magyar Rádióra is lecsap a kormány mindent felforgató ökle. A hírek szerint a legnagyobb változások – felettébb meglepő módon – a Petőfit érintik majd.
2010. október 20. szerda 07:17 - Hassan Szihám
Külföldön működik
Gyakran hangoztatott érv a Petőfi Rádió jelenlegi profilja mellett, hogy bizonyos külföldi országokban évek óta sikeresen működnek könnyűzenét sugárzó közszolgálati csatornák. Nem is kell annyira messzire mennünk. Ott van például Ausztriában az FM4. Ha ez ott működő modell, akkor miről beszélünk? Ráadásul nyugati szomszédunknál nem ez az egyetlen hasonló csatorna: a több mint 10 éves Hitradio Ö3 Ausztria leghallgatottabb rádiója.
A másik kézenfekvő példa a BBC Radio 1 elnevezésű csatornája. A BBC évek óta törekszik arra, hogy precízen definiálja a közszolgálatiság fogalmát. Eszerint a "kreatív, innovatív, magas minőségi színvonalú könnyűzenék" is az elfogadott tartalmak közé tartoznak.
Ott van a Radio France helyi frekvenciáiból egységes, országos csatornává avanzsált Le Mouv’ is, mely kizárólag rockot és alternatív zenéket sugároz, már tíz éve. Kezdetben ezt is számos kereskedelmi rádió támadta, főként a párizsi Oud’ FM, mely a hasonló zenei ízlésű rétegeket szólította meg. Azzal vádolták, hogy sem zenéjében, sem beszélgetős műsoraiban nem felel meg a közszolgálatiságnak. A Mouv’ azonban azóta is működik, és egyre népszerűbb a fiatalok körében. Franciaország úgy tűnik, túltette magát ezen valahogy…
Nem volt még olyan rég, amikor egy 2007-es nyári házibulin az egyik haver előrukkolt az elsőre eléggé mellbevágó ötlettel: „Nyomjuk be a Petőfit!” A döbbenet egyperces néma csendjét meg sem várva odaugrott a rádióhoz, és vadul tekergetni kezdte, miközben a válla fölött hátravetett pár szót a közmédia átszervezéséről, és arról hogy a Petőfinél vége a nyugdíjas műsoroknak. Az állunk is leesett, amikor kabaré helyett valóban egy Amorf Ördögök nóta csendült fel.

Vegyesfelvágott helyett nagyon zene

Mint azt a fenti történet is remekül érzékelteti, 2007 nyarán valóban 180 fokos fordulat ment végbe a Magyar Rádió arculatában és kínálatában is. És ahogy az a nagy változásoknál lenni szokott, egyesek háborogtak, mások ugráltak örömükben, középút nemigen volt. Két nagyon erőteljes vélemény állt itt szembe egymással, melyet talán két generáció közti különbségre lehet visszavezetni.

Való igaz, hogy az új Petőfi bevallottan a fiatal felnőttek korosztályát célozta meg, ami egy közszolgálati rádió esetében valóban vitatható célkitűzés, ettől függetlenül nem csak fiatalok hallgatják. Ahogy anno a kabarét hallgatták huszonévesek is.

A számok azonban önmagukért beszélnek. A régi Petőfit a hatvan év alatti lakosság 0,8 százaléka, az annál idősebb korosztálynak pedig 3,3 százaléka hallgatta. Az arculatváltást követő harmadik hónapban végzett felmérés szerint a hallgatottság négyszeresére ugrott, és azóta is rohamosan felfelé ível.

Suchék rendberakták

Such György, a Magyar Rádió akkori elnöke egy szakmailag és gazdaságilag legyengült állapotú közszolgálati rádió élére került négy éve: 47 millió forintból fedezett forráshiánnyal vette át az intézményt. Éppen ezeknek az átalakításoknak köszönhető, hogy a rádió végül nyereségessé vált.

Méghozzá olyannyira, hogy az idén nyáron távozó elnök közel 2 milliárd forintos bankbetét mellett adta át a közrádiót. Így vált a Magyar Rádió végül egy stabilan gazdálkodó, modern, hallgatott és népszerű intézménnyé: az elmúlt évet 187 millió forint mérleg szerinti nyereséggel zárta. Négy év alatt a rádiós dolgozók átlagkeresete pedig 59 százalékkal nőtt.

A hallgatottsági adatok is visszaigazolják a változtatásokat: a Magyar Rádió adóit egy átlagos napon több mint két millióan hallgatják. Az elmúlt négy évben a Kossuth Rádió a rádiós piac leghallgatottabb adójává vált. A nemzeti főadó jelenleg a leghitelesebb hírforrás a rádiós piacon, reggeli műsora, a 180 perc és a Déli Krónika piacvezető.

Közszolgálat-e a Kiscsillag?


Mindez szép és jó volt, de a Petőfi esetében felmerült a kérdés, hogy vajon a könnyűzene elfogadható-e közszolgálati tartalomnak. Az ORTT-ben is hamar felmerült a gyanú, hogy a Petőfi nem tesz eleget a közszolgálatiság tartalmi és mennyiségi követelményeit. A testület akkor azt állapította meg, hogy csupán 5,33 százalék olyan tartalom hangzott el, mely a közszolgálati kategóriába sorolható.

A Petőfi Rádió ekkor aktív kampányba kezdett főként az újságok hasábjain. "A zene kultúra, a kultúra közszolgálat" – hirdette a szlogen, melyhez 117 művész és értelmiségi adta a nevét. Az vitathatatlan, hogy ez a közeg már nagyon régóta méltatlanul el volt hanyagolva. Tehát ilyen értelemben mindenképp hiánypótló volt, hiszen országos formában még nem volt ilyen.

Such György az ORTT felhívására leszögezte, hogy azok a zenei tartalmak is közszolgálatinak tekintendők, melyek ritkán vagy soha nem jutnak el a hallgatókhoz. Ezen aztán hónapokon át ment a kötélhúzás, végül azonban semmi változás nem történt.

Piaci unfair

A közszolgálati tartalmon való elmélyült filozofálásnál azonban volt egy sokkal komolyabb probléma is itt. A Petőfi Rádió ugyanis egyértelműen felborította a tisztességes piaci szabályokat. Az ORTT álláspontja szerint sportszerűtlen, hogy míg a kereskedelmi rádióknak kemény kötelezettségeik vannak, addig a közpénzen fenntartott Petőfiben nincs szigorúan megszabva a zenék és a műsorok aránya.

A közszolgálati átalakítások legnagyobb vesztese egyértelműen az a radiocafé lett, melyet mind zeneileg, mind profiljában szinte teljesen lefed a Petőfi repertoárja. Ez nem is annyira meglepő, hiszen a Petőfi főszerkesztői mind a radiocafétól, vagy annak jogelődjétől, az EstFM-től jöttek át.

Nagyon hamar kézzelfogható jelei voltak annak, hogy a Petőfi komolyan veszélyezteti a radiocafé pozícióját: pár hónap leforgása alatt az online hallgatottságuk a felére esett vissza.

A radiocafé szerint nem fair, hogy a Petőfin naponta egy műsort kell legyártani, míg nálunk hatot, pedig kisebb stáb álla a rendelkezésükre. Emiatt arra kérték az ORTT-t, hogy vagy az évente fizetett 25 milliós műsorszolgáltatási díjat, vagy a beszélgetős műsorok százalékos arányára vonatkozó követelményeket mérsékeljék.

A radiocafé azt is szorgalmazta, hogy vonják meg a közszolgálati rádióktól a reklámozás lehetőségét. A háttérben ugyanis arról volt szó, hogy rengeteg reklámozó, többek között a Mercedes, aki világéletében a cafén reklámozott, az alacsony árak miatt átment a Petőfihez.

A közszolgálat szűrői

Azt hozzá kell tenni, hogy az alternatív szcéna nem minden szereplője volt elégedett az átalakítással. A Colorstar, mely már több mint tíz éve zenél, és egy-egy koncertjére megtelik a PeCSa, fel is emelte hangját. Nem a változások ellen, hanem a változások mikéntje ellen.

Panaszkodó levelükre azt a választ kapták a Petőfitől, hogy egy számot játszanak majd, mert csak „ez ment át a főszerkesztőnél”. A zenekar szerint a közszolgálati rádiónak kutya kötelessége lenne minden zenekar zenéjéből a legszélesebb skálán válogatni a vállalt irányzaton belül.
Ennek ellenére az MR2 több bandát is méltatlanul mellőz, míg Péterfy Bori dalai naponta legalább tízszer elhangzanak.

A háttérben üzleti megfontolásokat sejthetünk. A rádiók a lejátszott zeneszámok után kötelesek bizonyos összeget, jogdíjat fizetni a Szerzői Jogvédő Irodának a műsorban való felhasználásért, ami majd szétosztja a lemezkiadók között. A gyakorlatban ez sokszor úgy néz ki, hogy bizonyos kiadók megállapodnak a rádióval, hogy ha többet játsszák a hozzájuk tartozó zenéket, a szerkesztőnek vagy esetleg az egész rádiónak csurran-cseppen valami.

Nem nehéz észrevenni, hogy a Petőfi által legtöbbet ismételt dalok mind a CLS Records lemezkiadóhoz tartoznak. Elég, hogyha felmegyünk a kiadó honlapjára, és máris megvan a Petőfi hazai top 10 listája a Zagartól a 30Y-ig.

Bezár a zenebazár

Négyéves mandátumának lejártával, idén július 31-ével távozott Such György a Magyar Rádió elnöke. Szintén távozik posztjáról Mészáros László gazdasági alelnök, Cseh Gabriella ügyvezető igazgató, Kerényi György, a Kossuth Rádió főszerkesztője és helyettese Szikra Zsuzsanna, valamint Csillag János, a Petőfi Rádió főszerkesztője.

A Magyar Rádió Közalapítvány által az elnöki posztra kiírt pályázat eredménytelenül zárult, ezért augusztustól az intézmény folyamatos működését az elnök által kijelölt megbízott vezetők biztosítják.

A hírek szerint a Magyar Rádiónak ebben a formájában meg vannak számlálva napjai. Nem csak a logó és a profil megy a kukába, hanem vélhetően az egész rendszer is. A Petőfinek annyi, ez egyszer biztos.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie »
Hozzászólás:

pigiburio
2010. október 20. 23:02
Kedves Rózsa!

Hallgasd a Kossuth rádiót és a Sztár FM-t egymás mellet és biztos vagyok benne, hogy minden igényed ki lesz elégítve rádiózás terén. Miért pont ezen az adón szeretnél kabarét, Elvist meg számodra is értékes műsorokat hallgatni (sportot hallhatsz ezen is rendesen)? Kicsit odébb kell csak tekerni és akkor mindenkinek jó lesz.
BushWarrior
2010. október 20. 18:49
Kedves Rózsa,

ahogy az a fenti cikkből is kiderül az új MR2-t hallgatók száma többszöröse a régiének. Igyekszem nem sajnálni a jómódú értelmiségi középosztálybeli nyugdíjas (pletykálni templomba járó) nőket, akik olykor odakapcsoltak nagy unalmukban.
Más műsorokhoz elég eltekerni a frekvenciakeresőt, és meg tetszik találni, nem olyan nagy mutatvány.
Szerintem megérdemlik a fiatalabb generációk is a kultúrát, még akkor is, ha te ezt nem tartod annak. Lehet venni Elvis CD-t és lehet érdekességet, kabarét keresni a neten. ;) Vagy ha belejöttél a tanácsosztogatásba (MR3, online radio) akkor válaszold meg, hogyan lehet kocsiban (hotspot vagy mobilnet nélkül) hallgatni? ...Köszi
domina chacha
2010. október 20. 11:27
részben igazad van, de azt is el kell ismerni, hogy egy ilyen rádióra is szükség van. egy olyan többévtizedes hiányt pótolt, ami mindenképp hasznos és fontos zenei kultúra szempontjából. szerintem nagyon jót tett a hazai rétegzenének, és sokaknak hiányozni fog.
hervadtrózsa
2010. október 20. 10:10
Én egy cseppet sem bánom, hogy vége a dalnak.
Amit ugyanis a Petőfi az elmúlt 3 évben csinált, annak semmi de semmi köze nem volt a közszolgálathoz. Ez nem közszolgálati feladat.
Ráadásul azzal az arcátlansággal megspékelve, hogy benyomják, hogy a "műsor" címe, hogy Zene olvasáshoz című kulturális "műsorunkat" hallották. Nevetséges.
Szeretnék újra kabarét, Elvis Presleyt, sportot, értékes, normális műsorokat hallgatni ezen az adón. Akinek meg ez hiányzik, ami most van, az vegyen MP3-at, keressen a másik 40 kereskedelmi rádió közül egyet, vagy hallgassa a neten.
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gondolataink témában
Szívesen látná Orbán Viktort köztársasági elnökként?
Szó sem lehet róla
Jobb lenne, mint miniszterelnökként
Teljesen hidegen hagy
Csak, ha nincs más elfogadható jelölt
Igen, alkalmas a posztra
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását