A megújulás évtizede

A következő évtized a környezetbarát építkezések jegyében fog telni Európában, az EU szabályozási irányelvei szerint ugyanis 2020-tól csak olyan épületek kapnának építési engedélyt, amelyek energiaigénye közel nulla – hangzott el a Zöld Építészeti Napok beharangozójaként a REECO Kft. szervezésében rendezett sajtóreggelin.

A sajtó munkatársaival közös, kötetlen beszélgetésre a szervezők várták Olajos Péter energia- és klímapolitikai helyettes államtitkárt és Dr. Nyikos Györgyi, fejlesztésekért felelő helyettes államtitkárt, a politikusok azonban egyéb elfoglaltságaikra hivatkozva nem jelentek meg az eseményen.

Bevezetőjében Varga István, a REECO tulajdonosa elmondta, hogy tiszta energiákkal és passzív házakkal foglalkozó kiállításukat és konferenciájukat idén másodszor rendezik meg október 27-28 között, fokozott érdeklődés mellett. Varga beszámolója alapján idén megduplázódott a CEP expóra jelentkező kiállítók száma, ugyanez igaz a várt látogatók számára is.

Növekvő sikerre számít a kiállítás

Az idei kiállítás az épületek energiahatákony felújítására és a passzívház technológiákra fókuszál elsősorban, új témaként azonban megjelennek az intelligens, automatizált épületekkel foglalkozó kiállítók, valamint a látogatók finanszírozási és támogatási rendszerekkel foglalkozó előadásokon is részt vehetnek.

Az EU szabályozási direktíváival és az energiahatékony épületek jövőjével foglalkozott expozéjában Debreczy Zoltán, a Magyar Passzívház Szövetség elnöke. Kiemelte, hogy az unió fő törekvése az, hogy 2020-tól kezdődően már csak olyan épületekre adjanak ki építési engedélyt, melyek energiafelhasználása a nullához konvergál.

Ezért várhatóan a következő években hatalmas összegekkel támogatja mind az EU, mind az egyes tagállamok költségvetése a környezet és energiabarát zöld technológiák elterjedését minden területen. Így várhatóan pár éven belül a lakosság széles rétegei számára is elérhetővé válnak a ma még drága technológiák.



Évente százezer passzív ház fog épülni

Köztudott, hogy hazánkban is az energia jelentős része az épületekben hasznosul, sajnos nálunk rendkívül pazarló módon, igen alacsony hatékonysággal. Ezért az energiahatékonyság javítása az egyik legfontosabb közös ügyünk, melyet nemcsak az új építéseknél, hanem a meglévő épületállomány felújításával is érvényesíteni kell.

Ezt ismerte fel a magyar kormányzat, amikor meghirdette a jövő év elejétől beinduló és évente mintegy százezer lakásegységnyi épületre vonatkozó komplex energia-hatékony épület felújítási programját.

Magyarország legyen aktív a passzívházakban!

A sajtó részéről elhangzott kérdésekben felmerült, hogy a meglévő, több száz éves épületeinket hogyan fogjuk úgy felújítani, hogy az maradéktalanul megfeleljen az energiamegmaradás elveinek. A zöld technológiák nagy része ugyanis újdonság, sok esetben még nem is vizsgálták, hogy egy több száz éves épületnél miyen hatékonysággal alkalmazhatóak. Debreczy Zoltán megnyugtatta a sajtó képviselőit, hogy mind az uniós szabályozások, mind a gyártók és forgalmazók figyelembe veszik a kulturális és egyéb örökségvédelem alatt álló épületeket azok felújításakor.

Felmerült az is, hogy mennyire vizsgálják a hagyományos népi építészetben rejlő lehetőségeket (vályogfalak, szalmatégla stb.), főleg annak tükrében, hogy passzívház technológiák alkalmazásakor Magyarország szinte kizárólag importtechnológiákra szorítkozik. Érdemes lenne talán támogatásokat és befektetéseket invesztálni a határokon belül rejlő lehetőségeinkbe és szakembereink, feltalálóink támogatására, hiszen ez is erősítené Magyarország belső gazdaságát.

A passzívházakkal és környezetbarát technológiákkal foglalkozó konferenciát október 27-28. között rendezik Budapesten, az előadásokon a fenti kérdések mellett másról is tájékozódhatnak a látogatók.