Október 23: az élet előadása
Tudósítónk a belvárost járta, majd leírta benyomásait az október 23-a, általa látogatott eseményeiről. 2010. október 23. két felvonásban.
2010. október 23. szombat 18:59 - Győry S. József
Személyek
Tarlós István: Budapest főpolgármestere
Morvai Krisztina: független Európai Parlamenti Képviselő
Dúró Dóra: országgyűlési képviselő
Balczó Zoltán: a Jobbik és az Országgyűlés alelnöke
Győry S. József: a HírExtra újságírója
1956-os hősök
Honfiak-honleányok
Előadók
Újságírók, fotósok, kameramanok
Rendőrök, mentők
Nézelődők-járókelők
Turisták
Deszkások
Punkok
Részegek
Koldusok
Első felvonás
Első jelenet
Az újságíró kikanyarodik a "halott" Kálvin térre, békésen baktat a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületéhez. Tarlós István beszédet mond a Bródy Sándor utca, Puskin utca kereszteződésében felállított emelvényen, az 1956-os hősökről emlékezve. Alig kétszáz fő hallgatja. Napos az idő, egy felhő sincs az égen.
Miután az 1956-os hősök felelevenítették emlékeiket a megrendült „tömegnek”, a főpolgármester lép az emelvényre. A „tömeg” szolidan tapsol. „Súlyos örökség és tehertétel adatott, ám arra vállalkoztam, hogy új rendet és működőképesebb várost építsek az igaz filozófia mellett" - mondja Tarlós, majd eleveníti a szabadságharc eseményeit: ünnepélyes csend fogadja szavait.
A beszéde közben egy három év körüli kisgyermek kacagva rohangászik a Festetics palota előtti mélygarázs feljáróján, a pódium melletti ház második emeletének erkélyén egy család követi figyelemmel az eseményeket. A közel húszperces beszédet a Szózat zárja, a „tömeg” énekli azt. Az utolsó taktusoknál egy háromfős, Árpádsávot lobogtató csoport jelenik, meg, majd a Szózat végén, méltóságteljesen továbbhalad. Az emlékezés végén, a „tömeg” feloszlik.
Egy középkorú úr telefonon közli valakivel - most van vége a Tarlósnak. Egy rögtönzött standnál perecet vehetnek négyszáz forintért, míg egy másik zászlókat, nemzetiszín gyertyákat kínál. Utóbbi nem annyira közkedvelt, a HírExtra újságírója csupán egy ázsiai turistát látott, aki szuvenírt vásárolt magának.
Második jelenet
Astoria. Az újságíró sietős léptekkel a buszmegálló előtt halad el, a Deák tér irányába. A városkép itt már hétköznapibb, elevenebb. A forgalmat rendőrök irányítják.
Egy húszas évei második felében járó úr a buszmegálló esőbeállójában fennhangon, telefonon közli, hogy jelen pillanatban „rohadtul nincs nyitva semmi”. Az újságíró magában kuncogva a két gyorsétteremláncra gondol, melyek ajtaján az "open" felirat - is - éktelenkedik. Az aluljáróban egy punkcsoport ücsörög mámoros állapotban, az egyikük megszólítja az újságírót. - Hé rockker srác! Van egy kis apród? Kizárólag szeszre gyűjtünk! A Metró mozgólépcsője békésen "zümmög", végre van lehetősége pihenni.
Harmadik jelenet
Deák-Erzsébet tér, a Gödör környéke. Az újságíró komótosan leül egy templom előtti padra, rágyújt egy cigarettára: az embereket figyeli. A ragyogó napot egy pillanatra egy kósza felhő eltakarja, de pár lélegzetvétel után ismét a ragyogó napsütés emlékezik a hősökre.
A látkép hétköznapi: turistákat városnézésre csábító cégek aktivistái, szórólaposok, külföldi bámészkodók, magyar állampolgárok, hajléktalanok mindenhol, igaz, a Jobbik színpada már áll, az Ismerős Arcok zenekar pedig hangol. Beljebb, a deszkások azt csinálják, amit szoktak: deszkáznak. Egy óra múlt, az újságíró éhes: feláll és hazamegy.
Második felvonás
Első jelenet
Két óra ötven perc. Deák-Erzsébet tér, a Gödör környéke. Az újságíró komótosan leül egy templom előtti padra, rágyújt egy cigarettára: ismét az embereket figyeli, azonban valami megváltozott.
A zebra előtti - általában bűzös konténerekkel határolt - út mentén, profitban reménykedő kereskedők kínálják megvásárlásra a piros-fehér-zöld és Árpádsávos lobogókat (1500-2000 forint), turulos és hun sólymos kitűzőket,(700 forint) nagy Magyarországot és a jelenlegit ábrázoló térképeket. Az üzlet jövedelmező, a Jobbik emlékezésén minderre van kereslet.
Míg egy évvel ezelőtt a templom mögötti, Bárczy István utcáig állt a Jobbikos tömeg, addig most csak a Bajcsy-Zsilinszky út adott teret a párt szimpatizánsainak. A színpad a József Attila utca és az Andrássy út kereszteződése előtt állt. A másik végén – az úttesten – lovagolni lehetett, egy kislány éppen egy pónit ül meg, látszólag nagyon boldog. Négy toi-toi is része a rendezvénynek, az emlékezők - és sörisszák - legnagyobb örömére.
Az újságíró elhalad a Gödör melletti sétányon.
Míg az egyik oldal Jobbikos emlékezőkkel van telis-teli, a másikon turisták korzóztak, háborítatlanul, háromszor tízfős rendőri felügyelet mellett. Egy ötéves forma kisfiú, kezében Árpádsávos zászlóval éppen a menetelést gyakorolja: arca elszánt egy pillanatig, majd felnevet.
Morvai Krisztina, Dúró Dóra, Balczó Zoltán szónokol: egy-egyszokásos bekiabálás töri meg a beszédet, különösen a Gyurcsány Ferenc, Budaházy, nevekre reagálnak hevesen. Orbán Viktort egy öblös, hangszórókat is túlkiabáló hang nemes egyszerűséggel az édesanyjába küldi.
A rendezvény végén megköszönik a rendőrég munkáját, amivel a területet biztosították. A tömeg megtapsolja őket, ráadásul a sünök is az „erdőben maradnak”.
Székely Himnusz, Szózat. Egy BMX-es gyerek azért megkérdi: mi köze a Székely Himnusznak 1956-hoz?
Második jelenet
Az újságíró otthon ül, kakaót szürcsöl a számítógépe előtt, zenét hallgat: ő így szeret gondolkodni.
Viszont nem ért valamit: hol volt a többi ember? Nekik nem jelent semmit 1956? Hirtelen eszébe jut egy kollegája
írása. Igen. Ebben benne lehet a válasz.
Hirtelen felpattan és cselekszik: kinyit egy palack vérvörös bort, tölt a pohárba, majd iszik egy kortyot az ismert és ismeretlen hősök emlékére, akik a vérüket ontották egy ügyért.
Függöny le.
"Nem törték meg a börtönévek Farkas Bélát, az 1956-os forradalom egyik kiemelkedő szereplőjét
Farkas Béla okleveles bányamérnökről, az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik kiemelkedő szereplőjéről ír könyvet Hóbor József tanár.
2010. november. 13. szombat | Szerző: Kelemen Valéria
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw iwiw Delicious Delicious Digg Digg Facebook Facebook GReader GReader URLGuru URLGuru StumbleUpon StumbleUpon Tumblr Tumblr Twitter Twitter dropshadow
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás nyomtatás | küldés e-mailban Küldés e-mailben | A+ | A- | Megosztom hozzászólás 1 hozzászolás
Nem törték meg a börtönévek Farkas Bélát, az 1956-os forradalom egyik kiemelkedő szereplőjét
A címzett e-mail címe:
Az Ön e-mail címe:
Üzenet
(Opcionális)
Másolat Önnek
Négy évvel ezelőtt, Lovásziban rendezett 56-os ünnepség előadójaként ismerkedett meg Farkas Bélával a könyv szerzője, aki a Zsigmondy-Széchenyi SZKI történelem-földrajz szakos tanára.
- Noha magam is lovászi születésű vagyok, mégsem tudtam addig Farkas Béla okleveles bányamérnökről, aki, mint a helytörténeti kutatással foglalkozó Jánosi Ferenctől hallottam: a forradalom alatt a lovászi olajipari munkástanács elnökeként irányította a vállalatot - idézte az előzményeket Hóbor József. - Farkas Béla szerénysége és személyisége már az első találkozás alkalmával magával ragadott, s elhatároztam, megírom a történetét.
Az 1926-ban Csornán született Farkas Béla a soproni egyetem bányamérnöki tagozatán szerzett oklevelet, s 1950-ben került a MAORT lovászi telepére.
- A fiatal mérnököt szerették a munkatársai, így amikor 1956. október 26-án az emberek összegyűltek, s az országos helyzetnek megfelelően próbáltak valami módon változtatni az életükön, a dinamikus és okos szakembert választották a munkástanács vezetőjének - folytatta Hóbor József. - Farkas Béla derék módon látta el a feladatot, s komoly szerepe volt abban, hogy a forradalom idején nem voltak a településen atrocitások, nem keletkezett kár a termelő berendezésekben, s garantálni tudták az olajipar biztonságát. Lovásziban úgy gondolták, bármilyen rendszer lesz, termelni kell és az embereknek jövőt kell biztosítani.
A forradalom leverése után Lovásziban tartották magukat a jelszóhoz: Egy liter olajat se az orosz tankokba! Egy időre leálltak a termeléssel, amely csak november végén indult be.
A szerző, Hóbor József (középen) Farkas Béla és felesége társaságában
A szerző, Hóbor József (középen) Farkas Béla és felesége társaságában
- Farkas Bélát 1957 márciusában letartóztatták, s koholt vádak alapján, az úgynevezett Majerszky-perben a legsúlyosabb ítélettel, 13 évet kapott - folytatta a szerző, hozzátéve: az volt a hatalom koncepciója, hogy az egész olajiparban kreálnak egy monstre pert. - Magyarország szinte minden börtönét végigszenvedte, közben megtanulta a vízvezeték-szerelés csínját-bínját, összeállított egy cigány szótárt, kenyérbélből fabrikált sakk-készletet; fenntartotta szellemi frissességét. Végül 1963-ban amnesztiával szabadult, de politikai jogait csak 1978-ban nyerte vissza. S bár azt ígérte, hogy a kerékpárjára sem tesz olajat, azt is zsírral fogja kenni, ám amikor az olajipar országos vezetése megkereste, elvállalta az Orosháza melletti gázmező műszaki vezetését, termelésbe állítását. A mérnöki munka mellett tanított, több szakkönyvet jegyzett, s kiváló munkája alapján a vállalat szolnoki központjába helyezték, onnan ment nyugdíjba. Ma Budajenőn él, s forradalmi tevékenységéért 2006. október 23-án Lovásziban emlékérmet kapott, s idén a ZMÖ is kitüntette.
A kiadásra váró kötetről elmondta még: Farkas Béla a vele készült interjúsorozat végén csak annyit mondott: Nem akarok hős lenni! Ez lett a könyv címe.
Címkék: könyv, Hóbor József tanár, Farkas Béla okleveles bányamérnök
Kapcsolódó anyagok
Október 23.: ünnepi megemlékezéseket tartottak megyeszerte
lightgreyboxtop
Hozzászólások »
Eddig összesen 2 hozzászólás érkezett.
* "Április négyről szóljon az ének!" |
* 2010 11 28 |
* 17:21
"A hősökre és áldozatokra emlékeztek
Zalaegerszeg (haa) - A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének helyi szervezete Magyarország felszabadításáról emlékezett meg tegnap délelőtt ...
2007. április. 05. csütörtök | Frissítve: 2007. szeptember. 14. péntek | Szerző: Horváth A. Attila, Virrasztó Zsolt
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw iwiw Delicious Delicious Digg Digg Facebook Facebook GReader GReader URLGuru URLGuru StumbleUpon StumbleUpon Tumblr Tumblr Twitter Twitter dropshadow
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás nyomtatás | küldés e-mailban Küldés e-mailben | A+ | A- | Megosztom
A hősökre és áldozatokra emlékeztek
A címzett e-mail címe:
Az Ön e-mail címe:
Üzenet
(Opcionális)
Másolat Önnek
Zalaegerszeg (haa) - A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének helyi szervezete Magyarország felszabadításáról emlékezett meg tegnap délelőtt. Az évfordulós ünnepség résztvevői előbb az olai szovjet katonai temetőben, majd a vasútállomásnál álló felszabadulási emlékműnél helyezték el a kegyelet koszorúit és virágait, tisztelegve a II. világháború magyar és külföldi hősei, áldozatai előtt. A rendezvényen Hóbor József, a MEASZ megyeszékhelyi elnöke mondott beszédet."
"A győzelem napjára emlékeztek
A polgári demokrácia lehetősége teremtődött meg a fasizmus vereségével, fogalmazott Hóbor József az ellenállók és antifasiszták szövetsége megemlékezésén, melyet szombaton a II. világháború európai befejezésének 65. évfordulóján tartottak az áldozatok emlékművénél Zalaegerszegen.
2010. május. 10. hétfő | Szerző: Arany Gábor, Horváth A. Attila
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw iwiw Delicious Delicious Digg Digg Facebook Facebook GReader GReader URLGuru URLGuru StumbleUpon StumbleUpon Tumblr Tumblr Twitter Twitter dropshadow
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás nyomtatás | küldés e-mailban Küldés e-mailben | A+ | A- | Megosztom
A győzelem napjára emlékeztek
A címzett e-mail címe:
Az Ön e-mail címe:
Üzenet
(Opcionális)
Másolat Önnek
Szavai után a városi önkormányzat, az MSZP, a honvéd klub képviselői koszorúztak. A Göcseji úti rendezvény előtt a szovjet katonák olai temetőjében is hasonló emlékezésre került sor, ahol Gondos Ferenc ezredes, a honvéd klub vezetője idézte a világégés történéseit.
Címkék: Zalaegerszeg, Gondos Fernc, győzelem napja, Hóbor József, fasizmus "
www.antifasiszta.hu/documents/tovabb_69.pdf
Ők azok akik leverték a szovjet TESTVÉREIK behívásával és segítségével a forradalmat 1956-ban és "ellenforadalomnak" titulálták hosszú éveken át - a zsidó ávósok mindig felül lévő kiváltságos klikkje.
Ugye?
Amit sehogy nem tudsz elnyomni, annak állj az élére végül? Vagy hogy is van ez?
* Berta János 1956-os kivégzett lovászi mártír |
* 2010 11 28 |
* 14:44
Eljutottunk odáig, amit még a Habsburgok sem léptek meg soha, hogy Aradon koszorúzzanak október hatodikán.
http://www.google.hu/search?hl=&q=%22h%C3%B3bor+j%C3%B3zsef%22+magyar+ellen%C3%A1ll%C3%B3k+%C3%A9s+antifasiszt%C3%A1k+sz%C3%B6vets%C3%A9ge&sourceid=navclient-ff&rlz=1B3GGGL_huHU244HU244&ie=UTF-8
+
A képek 2010.10.23.-án készültek, a községben, a honlapon láthatóak.
Ott "koszorúz, lerója a kegyeletét" az egyik legszovjetbarátabb hű MSZMP titkár a községből, anno olajüzemből.
Nem írom ide, mit mondott, amikor 1989 őszén éjjelente már mi plakátoltunk (ellenük és az diktatúra rendszerük végének érdekében), mert hátha a személyeskedés sekély posványába esnék avval én is.
De nézheti bárki, most nem a munkásőr za.pk. elvtárs volt ott, mint az emlékhely avatásán, hanem a Párttitkár Elvtárs (kék balon kabát, kék ÁVÓ szín?)!
http://www.lovaszi.hu/modules/coppermine/displayimage.php?album=23&pid=517#top_display_media
http://www.lovaszi.hu/kepek/Eletunk/20101023_07.JPG
http://www.lovaszi.hu/kepek/Eletunk/20101023_24.JPG
http://www.lovaszi.hu/kepek/Eletunk/20101023_25.JPG
Elvtársak!
Szép volt.
János (nem ott nyugszik szegény meggyötört teste) nem tud erre mit reagálni, de van tippem mit mondana...
Tags: Lovászi, 1956, "ellenforradalom" forradalom, "kém" menekült, büntetettek, elvándoroltak, egzisztencia, karrier, kommunista, párt, hűség, köpönyeg, fordulat, stb."
"
* internet google archívok? |
* 2010 11 28 |
* 10:11
Hozzászólások »
Eddig összesen 7 hozzászólás érkezett.
* A vöröshajú Tótiván elvtárs, szintén Lentiből |
* 2010 11 18 |
* 05:41
Szervusz százados!
Mi újság a Zétában, még mindig jó fröccsöt kapni? Pedig az én konspirációs-találka /családiház, nem messze onnan/ lakásomon is ihattál akár.
* Lukács százados, Lenti |
* 2010 10 26 |
* 12:23
Nem érted ezt itt ugye?
Mert törlik naponta többször némelyiket innen - célzottan!
Az sem érdekli őket, ha felsorolnám kiket törtünk meg és szerveztünk be besúgónak a hátralévő életükre szinte.
Nem írom ide. És azt sem, én melyik lenti L. százados voltam. - Van aki még emlékszik rám azért...
* És ez volt itt a 2. hsz: |
* 2010 10 26 |
* 12:16
* Kinek lett ez ciki, hogy később töröltette innen? :) |
* 2010 10 26 |
* 08:31
Nem mélylinkelések!
http://zalaihirlap.hu/hetvege/20101022_szazfos_nevsor___eddig_eltitkolt_tenyek
Eddig összesen 2 hozzászólás érkezett.
* Nem a Kuka elvtárs verte le a csillagot sem, a Szabó nevű villanyszerelő kötötte ki az áramot és dobta le, aki emigrált utána |
* 2010 10 25 |
* 09:42
Ugye megírtam előre.
A képek 2010.10.23.-án készültek, a községben, a honlapon láthatóak.
Ott "koszorúz, lerója a kegyeletét" az egyik legszovjetbarátabb hű MSZMP titkár a községből, anno olajüzemből.
Nem írom ide, mit mondott, amikor 1989 őszén éjjelente már mi plakátoltunk (ellenük és az diktatúra rendszerük végének érdekében), mert hátha a személyeskedés sekély posványába esnék avval én is.
De nézheti bárki, most nem a munkásőr za.pk. elvtárs volt ott, mint az emlékhely avatásán, hanem a Párttitkár Elvtárs (kék balon kabát, kék ÁVÓ szín?)!
http://www.lovaszi.hu/modules/coppermine/displayimage.php?album=23&pid=517#top_display_media
http://www.lovaszi.hu/kepek/Eletunk/20101023_07.JPG
http://www.lovaszi.hu/kepek/Eletunk/20101023_24.JPG
http://www.lovaszi.hu/kepek/Eletunk/20101023_25.JPG
Elvtársak!
Szép volt.
János (nem ott nyugszik szegény meggyötört teste) nem tud erre mit reagálni, de van tippem mit mondana...
Tags: Lovászi, 1956, "ellenforradalom" forradalom, "kém" menekült, büntetettek, elvándoroltak, egzisztencia, karrier, kommunista, párt, hűség, köpönyeg, fordulat, stb.
* Ez volt itt az 1. hsz: |
* 2010 10 26 |
* 12:07
* Ne replikázzatok ide, mert emlékszem és akkor idézhetek a községi (karrier)beszédeitekből is |
* 2010 10 23 |
* 10:04
Kedves Béla bácsi, Tanár úr! (fent a cím nem önnek szóló)
Tudja nem illik így az ünnep idején és éppen e sorok alá, de akkor is megjegyzem.
Akik a Berta Jancsit holtában is gyalázták (de még hogy!) az elmúlt évtizedekben, talán még a kilencvenes években is, most egyre odasorakoznak "megemlékezni" az azóta végre a faluban felállított kopjafájához.
A karrieremberkék és (elv)társaik. Na, ezért nem megyek oda, mert furcsa érzés lenne mellettük, köztük.
Talán érthető.
(Tőlük nem várom, hogy pont ezt értsék. Nem jellemző.)
Isten adjon megnyugvást minden a szebb és jobb országért elhaltnak e honban és bárhol.
* "Farkas Pista villanyszerelő" elmondásából: |
* 2010 10 26 |
* 09:15
A Lukács százados elvtársra gondoltál például?
Aki egyik /akkor/ fiatal kollégánk tartótisztje lett és volt hosszú évekig és az az illető még a "rendszerváltás" után is csupán a szemeiről készült keskeny képpel merte vállalni az amúgy névtelenség mögé húzódott válaszait a ZH. akkori író-riporterének a helyi eseménykről, ám egy sajátos szemszögből 'emlékezve'?
* "Taxis Totyó", volt lovászi fegyeveres forradalmár |
* 2010 10 26 |
* 08:59
Mit szól hozzá Tanár úr!? Még mindig nincs szólás-szadadság, látja! Mert ez a napilap évtizedekig az övék volt és máig őket védi, pártolja, takargatja, vagy dicsőíti is akár. Naná!
Addig törölgessetek, még a végén akkor ide írok néhány adatot. Pl., hogy kit törtek meg a forradalom után és kinek ki lett a TARTÓTISZTJE! (Vigyázat, elmondták régebben az érintettek, ha nem is a családjuknak.)
* János (írta) |
* 2010 10 26 |
* 08:33
"Köszönöm a tudósítást!
Ilyenkor jut eszembe a saját mondásom. A Habsburgokban legalább van annyi gerinc, hogy nem mennek el október hatodikán Aradra koszorúzni!
Más: amit nem tudsz elnyomni, betiltani, nevetségessé tenni, ... stb, annak állj az élére!"
Szeretném látni az összes hozzászólást! "
* a vörös hajú Tótiván konspirációs-találka lakása a Zéta közeléből? |
* 2010 11 28 |
* 09:14
Ez a cikk tartalmazozz hsz. rovatot jó ideig. Aztán később, utólag törölték az egészet onnan, és nincs alatta írási lehetőség. Ezért:
http:www.zalaihirlap.hu/.../20101022_szazfos_nevsor___eddig_eltitkolt_tenyek?
Százfős névsor, eddig eltitkolt tények
Számos új adatnak jutott birtokába az 1956-os eseményeket taglaló Forradalom Lenti térségében című kötet bemutatása óta, ezért is tartotta fontosnak egy második, bővített kiadás megjelentetését a szerző.
2010. október. 23. szombat | Szerző: Gyuricza Ferenc
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw iwiw Delicious Delicious Digg Digg Facebook Facebook GReader GReader URLGuru URLGuru StumbleUpon StumbleUpon Tumblr Tumblr Twitter Twitter dropshadow
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás nyomtatás | küldés e-mailban Küldés e-mailben | A+ | A- | Megosztom hozzászólás 6 hozzászolás
Százfős névsor, eddig eltitkolt tények
A címzett e-mail címe:
Az Ön e-mail címe:
Üzenet
(Opcionális)
Másolat Önnek
Lenti térsége múltjának legismertebb kutatója, Tantalics Béla 2007-ben készült el az 1956-os eseményeket bemutató kötetével, ám már akkor jelezte, hogy a forradalom és szabadságharc Lentiben és annak térségében zajló eseményeit nem sikerült teljes egészében feltérképeznie, így tovább folytatta az adatgyűjtést. Ennek során több, a nyilvánosság elől eddig eltitkolt tény jutott tudomására.
- Az egyik ilyen adat a lovászi Berta Jánossal kapcsolatos - sorolta Tantalics Béla. - Az már közismert, hogy az 1938-ban Máhomfán született fiatalember részt vett a forradalmi eseményekben, majd 1956 őszén Nyugatra menekült. Két év múlva azonban hazajött, ám a sárvári vasútállomás éttermében az ottani munkásőrök lefogták, majd Budapestre vitték, ahol a Kozma úti börtönbe zárták, végül kémkedés vádjával elítélték és kivégezték. A börtön régi iratai között a közelmúltban sikerült megtalálni azt a spirálfüzetet, amelybe a kivégzettek adatait írták. Ebben Berta János neve is szerepel, s mellette a dátum, amely egyértelművé tette, hogy nem 1958-ban, hanem egy évvel később, 1959. március 28-án került sor az ítélet végrehajtására. Ugyancsak szerepelnek a kötetben Berta János periratai, amiket az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárában találtam meg.
A most megjelent kibővített kötet másik fontos új fejezete a Zalai Fehér Gárda Mozgalommal kapcsolatos, melynek léte a szerző szerint jóformán
Tantalics Béla 2007-ben készült el az 1956-os eseményeket bemutató kötetével, amelyet most kiegészített, hisz´ több,a nyilvánosság elől eddig eltitkolt tény jutott tudomására – Fotó: Gyuricza Ferenc
Tantalics Béla 2007-ben készült el az 1956-os eseményeket bemutató kötetével, amelyet most kiegészített, hisz´ több,a nyilvánosság elől eddig eltitkolt tény jutott tudomására – Fotó: Gyuricza Ferenc
már a feledés homályába merült, pedig a megőrzött eskü szövege szerint komoly katonai ellenállásról van szó, amely a kommunizmus megdöntésére irányult.
- Száz körüli személy nevét találtam meg, ők valamennyien felesküdtek a fegyveres harcra - folytatta Tantalics Béla. - A Zalai Fehér Gárda Mozgalom országos méretű szervezkedéssé nőtte ki magát. Tagjai még a hatalom átvételére készülő ellenkormányt is létrehoztak, mely Párizsban alakult meg. A szovjet kémelhárítás azonban felmorzsolta a szervezkedést, mielőtt valóban a tettek mezejére tudtak volna lépni. A tagok egy része, köztük Vitéz Szakály János, akinek iratait szintén sikerült meglelnem, Nyugatra menekült, másokat börtönbe zártak vagy kivégeztek. Utóbbiak közé tartozott a 16 éven át börtönben sínylődő Szalai Károly, a 301-es parcellában nyugvó Bartal Béla, vagy az a Kiss Zoltán, akinek sírhelyéről a mai napig semmit sem tudunk.
A kötet szerzője szólt arról is, hogy a kiegészítések mellett a második kiadásnak még egy fontos oka volt. A 2007-ben megjelent kötet ugyanis teljes egészében elfogyott, és ma is igény mutatkozik rá, főleg könyvtárak és iskolák részéről - többek között azért is, mert tanulmányi versenyek felkészülési anyagának is ajánlották már. A hiányt a kiadást újból vállaló Lenti Honismereti Egyesületnek köszönhetően most talán sikerült pótolni.
- Azon fáradoztunk, hogy a kommunizmus áldozatainak névsora minél teljesebb legyen - tette még hozzá Tantalics Béla. - Nagy erénynek tartom, hogy 1956 az országot összekovácsolta, s külön meg kell emlékezni arról, hogy Lentiben - amely amúgy a forradalom utolsó végvárának is tekinthető, hiszen ide csak november 7-én jöttek be az oroszok - az akkori események egyetlen halálos áldozatot sem követeltek.
Címkék: Tantalics Béla, 1956
lightgreyboxtop
Hozzászólások »
Eddig összesen 6 hozzászólás érkezett.
* Lukács százados, Lenti |
* 2010 10 26 |
* 12:23
Nem érted ezt itt ugye?
Mert törlik naponta többször némelyiket innen - célzottan!
Az sem érdekli őket, ha felsorolnám kiket törtünk meg és szerveztünk be besúgónak a hátralévő életükre szinte.
Nem írom ide. És azt sem, én melyik lenti L. százados voltam. - Van aki még emlékszik rám azért...
* És ez volt itt a 2. hsz: |
* 2010 10 26 |
* 12:16
* Kinek lett ez ciki, hogy később töröltette innen? :) |
* 2010 10 26 |
* 08:31
Nem mélylinkelések!
http://zalaihirlap.hu/hetvege/20101022_szazfos_nevsor___eddig_eltitkolt_tenyek
Eddig összesen 2 hozzászólás érkezett.
* Nem a Kuka elvtárs verte le a csillagot sem, a Szabó nevű villanyszerelő kötötte ki az áramot és dobta le, aki emigrált utána |
* 2010 10 25 |
* 09:42
Ugye megírtam előre.
A képek 2010.10.23.-án készültek, a községben, a honlapon láthatóak.
Ott "koszorúz, lerója a kegyeletét" az egyik legszovjetbarátabb hű MSZMP titkár a községből, anno olajüzemből.
Nem írom ide, mit mondott, amikor 1989 őszén éjjelente már mi plakátoltunk (ellenük és az diktatúra rendszerük végének érdekében), mert hátha a személyeskedés sekély posványába esnék avval én is.
De nézheti bárki, most nem a munkásőr za.pk. elvtárs volt ott, mint az emlékhely avatásán, hanem a Párttitkár Elvtárs (kék balon kabát, kék ÁVÓ szín?)!
http://www.lovaszi.hu/modules/coppermine/displayimage.php?album=23&pid=517#top_display_media
http://www.lovaszi.hu/kepek/Eletunk/20101023_07.JPG
http://www.lovaszi.hu/kepek/Eletunk/20101023_24.JPG
http://www.lovaszi.hu/kepek/Eletunk/20101023_25.JPG
Elvtársak!
Szép volt.
János (nem ott nyugszik szegény meggyötört teste) nem tud erre mit reagálni, de van tippem mit mondana...
Tags: Lovászi, 1956, "ellenforradalom" forradalom, "kém" menekült, büntetettek, elvándoroltak, egzisztencia, karrier, kommunista, párt, hűség, köpönyeg, fordulat, stb.
* Ez volt itt az 1. hsz: |
* 2010 10 26 |
* 12:07
* Ne replikázzatok ide, mert emlékszem és akkor idézhetek a községi (karrier)beszédeitekből is |
* 2010 10 23 |
* 10:04
Kedves Béla bácsi, Tanár úr! (fent a cím nem önnek szóló)
Tudja nem illik így az ünnep idején és éppen e sorok alá, de akkor is megjegyzem.
Akik a Berta Jancsit holtában is gyalázták (de még hogy!) az elmúlt évtizedekben, talán még a kilencvenes években is, most egyre odasorakoznak "megemlékezni" az azóta végre a faluban felállított kopjafájához.
A karrieremberkék és (elv)társaik. Na, ezért nem megyek oda, mert furcsa érzés lenne mellettük, köztük.
Talán érthető.
(Tőlük nem várom, hogy pont ezt értsék. Nem jellemző.)
Isten adjon megnyugvást minden a szebb és jobb országért elhaltnak e honban és bárhol.
* "Farkas Pista villanyszerelő" elmondásából: |
* 2010 10 26 |
* 09:15
A Lukács százados elvtársra gondoltál például?
Aki egyik /akkor/ fiatal kollégánk tartótisztje lett és volt hosszú évekig és az az illető még a "rendszerváltás" után is csupán a szemeiről készült keskeny képpel merte vállalni az amúgy névtelenség mögé húzódott válaszait a ZH. akkori író-riporterének a helyi eseménykről, ám egy sajátos szemszögből 'emlékezve'?
* "Taxis Totyó", volt lovászi fegyeveres forradalmár |
* 2010 10 26 |
* 08:59
Mit szól hozzá Tanár úr!? Még mindig nincs szólás-szadadság, látja! Mert ez a napilap évtizedekig az övék volt és máig őket védi, pártolja, takargatja, vagy dicsőíti is akár. Naná!
Addig törölgessetek, még a végén akkor ide írok néhány adatot. Pl., hogy kit törtek meg a forradalom után és kinek ki lett a TARTÓTISZTJE! (Vigyázat, elmondták régebben az érintettek, ha nem is a családjuknak.)
Szeretném látni az összes hozzászólást!
Látni? Legfeljebb a Google látja még. :)
"
"Az újságíró elhalad a Gödör melletti sétányon." - újságíró, mi!?