Négymilliárd dollár az erdőkre

A REDD-plus elnevezésű erdővédelmi rendszer - melynek elemeiről eredetileg a 2007-es bali klímacsúcson döntöttek, s melynek fontosságát a 2009-es koppenhágai záródokumentum is kiemeli - nehezen indult be, a források kezelése és egyéb eljárási kérdések körül éles nézeteltérések alakultak ki a résztvevők között. Gerald Steindlegger, a Természetvédelmi Világalap (WWF) erdőkarbon kezdeményezésének igazgatója ugyanakkor a keddi nagojai REDD-egyeztetés után azt közölte, hogy sikerült egyezségre jutni a fő kérdésekben.

A környezetvédelmi miniszterek megállapodtak abban, hogy a REDD 2011-12-es munkatervének meghatározását a mexikói Cancúnban jövő hónapban kezdődő ENSZ-klímacsúcson fejezik majd be. A munkatervet kitérnek majd a kísérleti projektek finanszírozására, a források kezelésére és az intézményfejlesztés kérdéseire.

A REDD-plus keretében a fejlődő országok anyagi kompenzációt kapnának cserébe azért, hogy megőrzik vagy helyreállítják a fontos klímavédelmi szereppel bíró, értékes "ökoszisztéma-szolgáltatásokat" nyújtó erdeiket. Az ehhez szükséges forrásokat a gazdag országok biztosítanák.
Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének (FAO) becslései szerint a globális erdőirtás az 1990-es évek évi 16 millió hektáros átlagáról az elmúlt évtizedre évi átlagban 13 millió hektárra csökkent. A kiirtott erdők többsége trópusi.

Harrison Ford amerikai színész, aki a Conservation International nevű washingtoni székhelyű környezetvédelmi szervezet alelnökeként is ismert, szintén felszólalt Nagojában, sürgetve, hogy az Egyesült Államok ratifikálja az ENSZ 1992-ben elfogadott Biodiverzitási Egyezményét (az Egyesült Államok a nagojai csúcson csak megfigyelőként vesz részt). Ford, akiről környezetvédelmi tevékenységéért hangyafajt is elneveztek (Pheidole harrisonfordi), úgy vélte, hogy a polgárjogi vagy a nők jogaiért folytatott mozgalomhoz hasonló, áttörő erejű nyomásra lenne szükség a közvélemény részéről ahhoz, hogy a döntéshozók érdemben foglalkozzanak a természetvédelemmel.

A Nagojában október 18. és 29. között megrendezett ENSZ-csúcs célja új globális biodiverzitási célrendszer kidolgozása és elfogadása, miután a 2010-re kitűzött célokat a nemzetközi közösségnek egyértelműen nem sikerült teljesítenie.