Rátámadtak két autóra, tizenegy embert gyanusítanak

Az ügy előzménye az volt, hogy a városban és környékén olyan sms-ek terjedtek, amelyek szerint bőrfejűek és más csoportok fenyegetést jelentenének roma családokra. A rendőrség adatai szerint ezek az információk alaptalanok voltak, a valótlan hírek azonban az érintett területeken szélsőséges indulatokat gerjesztettek. Emiatt a miskolci rendőrkapitányság nyomozást rendelt el rémhírterjesztés megalapozott gyanúja miatt.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság nagy erőket mozgósított a közbiztonság fenntartásáért, folyamatos és visszatérő járőrözéseket és ellenőrzéseket tartott.

A rendőrség ügyeletére olyan bejelentések is érkeztek, amelyek "ellenséges járműként jelölték meg" a járőröző rendőrautót is. Emellett több valótlan tartalmú bejelentés érkezett, például arról, hogy Miskolc Bábonyibérc nevű részén felrobbantottak volna két autót.

A megalapozatlan félelmek és indulatok következménye volt a 15-i támadás is, amikor különböző háztartási eszközökkel "felfegyverkezett" emberek két különböző helyszínen megtámadtak egy-egy civil személygépkocsit - ismertette akkor a bűnügy részleteit Dobi Tamás, a Borsod megyei rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője. A sértettek a közelben lévő pékség elé menekültek a Nagyváthy utcába.

A Miskolci Városi Bíróság pénteken hozott ítéletében bűnösnek találta az első-, a másod-, a harmad-, a negyed-, az ötöd-, a hatod-, a nyolcad- és a kilencedrendű vádlottakat háromrendbeli, közösség tagja ellen társtettesként elkövetett erőszak bűntettében, közúti közlekedés biztonsága ellen társtettesként elkövetett bűntettben és társtettesként elkövetett rongálás vétségében - ismertette Szabó József, a Borsod megyei bíróság szóvivője az MTI-vel.

A hetedrendű vádlottat ugyanezen bűncselekményekben mint bűnsegédet találta bűnösnek a bírói testület, míg a tizedrendű vádlottat felbujtóként elkövetett közveszélyokozás előkészületének bűntettében, a tizenegyedrendűt pedig a közveszély-okozás előkészületének bűntettében.
A bíróság az elsőrendű vádlottat halmazati büntetésként 4 év 4 hónap börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra, a másodrendűt visszaesőként, halmazati büntetésként 5 év 2 hó börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A harmadrendű vádlott 4 év 4 hónap börtönt és 4 év közügyektől eltiltást, a negyedrendű részben különös visszaesőként, 5 év 4 hónap börtönt és 5 év közügyektől eltiltást, az ötödrendű pedig többszörös visszaesőként, 6 év fegyházat és 6 év közügyektől eltiltást kapott.

A hatodrendű vádlottat halmazati büntetésként 4 év 2 hó börtönbüntetésre, a hetedrendűt 2 év 8 hó börtönre, a nyolcadrendűt 2 év 2 hó börtönre, a kilencedrendűt 3 év, a tized-, és tizenegyedrendű vádlottakat 1-1 év börtönbüntetésre ítélte. A tizedrendű esetében 3 évre, a tizenegyedrendű esetében pedig 4 évi próbaidőre felfüggesztette a büntetés végrehajtását.
A harmadrendű és a hatodrendű vádlottak esetében a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés büntetésük végrehajtását is elrendelte, ez 10 hónap, illetve 3 hónap volt.

Az ügyész valamennyi vádlottnál súlyosbításért, míg a vádlottak és védőik enyhítésért, illetve felmentésért jelentettek be fellebbezést. Egyedül a tized- és a tizenegyedrendű vádlottak és védőik vették tudomásul az ítéletet.