Az Új Széchenyi Terv hét kitörési pontja - Gyógyító Magyarország, Megújuló Magyarország, Tranzitgazdaság, Tudomány-Innováció, Otthonteremtés, Foglalkoztatás és Vállalkozásfejlesztés - mentén indított konzultációsorozat célja az Új Széchenyi Terv vitairatához beérkezett javaslatok megvitatása, egyben további ötletek megfogalmazása volt. A széleskörű társadalmi konzultációk eredménye lesz a hét kitörési pont véglegesítése a szakmai fórumokon összegyűjtött észrevételek alapján - írja a tárca.

A szakmai konzultációsorozatot a Vállalkozásfejlesztés című konzultáció zárta. Az Új Széchenyi Terv 7 kitörési pontjainak részeként a Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés programpont a vállalkozók és az állam szövetségére épít.

Célja, hogy a vállalkozások értékteremtő törekvéseit támogassa, és a vállalkozások tevékenységét összhangba hozza a közjóval. Három fő pillére a vállalkozásbarát államműködés kialakítása, a vállalkozás tisztességének erősítése, valamint az állam és a vállalkozók közötti együttműködés kialakítása - áll a közleményben.

A vállalkozásfejlesztés feltétele azonban, hogy az állam stabil és kiszámítható üzleti, valamint átlátható és vállalkozást támogató szabályozási környezetet teremtsen. A fenti célok megvalósulása érdekében többek között szükséges az élőmunkát terhelő járulékok és az adónemek számának csökkentése, a felesleges bürokratikus terhek leépítése, továbbá az ügyintézés egyszerűsítése.
 
Az Új Széchenyi Terv keretében át kell csoportosítani az uniós forrásokat a növekedéspárti, munkaközpontú gazdaságpolitikát szolgáló területekre, a pályázati rendszert pedig egyszerűbbé és kevésbé bürokratikussá kell tenni - fogalmaznak. Az Új Széchenyi Terv 2011. január 15-én indul.