Mi a véleményük a döntésről?

Nem volt számunkra ez váratlan, de mégis értetlenül állunk az előtt, hogy a kormányzat miért üldözi a közszolgálatban dolgozókat az államigazgatásban és most már az önkormányzatoknál is.

Ez a 110 ezer fős munkavállalói állomány 1990 óta számos esetben bizonyította szakmai felkészültségét, talpraesettségét. Minden kormányhoz lojális volt, nem mutatott elkötelezettséget. Nem értjük, hogy miért itt történik egy ilyen mérvű jogfosztás.

Ezek a jogszabályok tételesen ütköznek az Európai Unió Alapjogi Chartájába. Abban benne van, hogy minden európai uniós munkavállalónak joga van a felmondás elleni védelemhez. A magyarázat érthetetlen, mert szerintük az Alapjogi Chartában csak a munkásokra vonatkozik ez a kitétel, de a közszférában dolgozókra nem, mintha a köztisztviselők nem lennének dolgozó emberek.

Tartalmát tekintve: a 2010. július 8-a óta hatályban lévő szabály számos törvényi pontot tett hatálytalanná. Értelmetlenné vált a teljesítményértékelés, fölösleges a minősítés és lenullázták a fegyelmi felelősség lényegét. Egyetlen egy dolog van, ami egyértelmű, a félelem és a rettegés, és sokak részéről az önként való eltávozás, hiszen ha reggel nem elég szépen köszönök a főnöknek, délben ezért megkapom a felmondást. Ilyen helyen senki nem akar dolgozni.

Ez az eseménysorozat egy felépített rendszer, amelyben az első elem a kormánytisztviselők voltak, a második az önkormányzati köztisztviselők, a harmadik az önkormányzati fenntartású intézmények vezetői, és ha majd a jelen kormány emberei lesznek ott, akkor az ott dolgozó közalkalmazottak jönnek.

Milyen egyéb okok vannak az értetlenségre?

A Fidesz most azt a rendszert építi le, amelyet 2001-ben ők építettek fel. Akkor fogadták el a közszolgálati életpálya törvényt, amely Európa szerte példaértékű volt a gyakorlatban. Ezt most ízzé-porrá zúzzák, kiszolgáltatottá teszik a munkavállalókat. 2002 és 2008 között is igen komoly sérelmeket szenvedett a rendszer, de legalább megmaradt.

A 98 százalékos különadóra is kitérnék. Az 1998 és 2002 között a Fidesz által alkalmazott emberek a most megváltoztatott törvénynek köszönhetően kaptak rendkívül magas végkielégítéseket. Ez sokszor ötmillió forint felett volt. Akkor érdekes módon ez nem zavarta őket.

Amikor Gál András Levente az Közigazgatásügyi Minisztérium volt államtitkára felvett egy 15 milliós végkielégítést, akkor nem mondták, hogy ez pofátlan, vagy a jó erkölcsbe ütközik. Hozzáteszem, hogy nem volt az - ezt most nem ezért említettem - most sem lenne az. Akkor is egy törvény alapján kapta meg az illető a pénzét.

A Fidesz választási programjából lehetett érezni, hogy akar valamilyen leépítést, erre készültek valahogy?

Ezek a lépések abszolút a programmal ellentétes lépések. Másfél évvel ezelőtt Navracsics Tibor, akkori frakcióvezetővel hangsúlyoztuk egyetértésünket abban a tekintetben, hogy nem lehet tovább kizsákmányolni a közszférában dolgozókat.

A Gyurcsány-Bajnai kormány négy csapást mért a közszférára: befagyasztották a béreket, létszámleépítést hajtottak végre, a törvényeket átírták, illetve morálisan megbélyegeztek minket. A Fidesz kormány ott folytatja, ahol az általa rendkívül sokat bírált előző kormány abbahagyta. Ott van a törvények önkényes átírása, a bérek befagyasztása, létszámleépítés és megint azt halljuk, hogy azért kell megváltoztatni a törvényeket, mert alacsony a teljesítmény.

Gondolom, hogy kompromisszum szóba sem jöhet, ezért is fordultak az AB-hez?

Tud mondani nekem itt bármilyen kompromisszumos lehetőséget? Nem látom, miben lehet megalkudni. Akit sarokba szorítottak, az nehezen talál bármilyen kompromisszumot.

Mit várnak az AB-től?

Bízom abban, hogy az Alkotmánybíróság, megsemmisíti ezeket a döntéseket, mert számos pontja az Európai Alapjogi Chartába ütközik.

Azért mostanában volt arra példa, hogy a Fidesz hogyan reagál az ilyen esetekben.

Ebben nem szeretnék semmit előre megjósolni. Most ott van az Alkotmánybíróságnál a beadványunk számos más beadvánnyal együtt. Tudomásom szerint dolgoznak rajta az alkotmánybírák és a szakértők, talán még az idén megszületik a döntés erről. Mi egyelőre ezt a kérdést belső magyar munkaügyi vitának tekintjük.

Ha ez itthon nem rendezhető, akkor kötelességünk, hogy a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetséghez forduljunk, amiben főleg a közszféra szakszervezetei vannak. Mi eddig nem fordultunk nemzetközi szervezetekhez, de ha kell, megtesszük.

Amennyiben elkezdik alkalmazni az új törvényt, és érvényteleníti az AB, hogyan lehet kárpótolni az embereket, akiket kár ér?

Itt ketté kell választani a dolgokat. Ha érvénytelenítik, akkor lehet, hogy azonnali hatállyal, lehet, hogy visszamenőlegesen. Ha visszamenőlegesen semmisítik meg, akkor munkaügyi pert lehet indítani. Ha viszont nem visszamenőlegesen, akkor az emberek rosszul jártak.

Nem is lehet tenni semmit értük?

De lehet, csak ez nagyon nehéz. Most is vannak munkaügyi perek, ezeknek eléggé megkérdőjelezhető a jogalapja. Ha nincsen indoklás az elbocsátás miatt, akkor kérdéses, hogy mi a jogalapja.

Ennek ellenére a munkaügyi bíróságok befogadták a pereket. Olyan előfordulhat, hogy maga a bíróság fordul az Alkotmánybírósághoz, mert ha ez így marad, akkor nincs értelme a munkaügyi bíráskodásnak, mivel nem lehet mire hivatkozni.

A munkaügyi pernek a tárgya a munkáltatói intézkedés, ami, ha nincsen, nem lehet miről vitatkozni. Ezért kell megvárni az AB döntését.