Míg a brit típusházakban a radiátorok az ablak alatt helyezkednek el, és hatékonyságukat nemcsak a kinti hőmérséklet, de a függönyök is csökkentik, a rómaiak a padlófűtést alkalmazták. A hypocaustumnak nevezett fűtőberendezés a padlótól a plafonig az egész szobát felmelegítette - olvasható a The Daily Mail (http://www.dailymail.co.uk) online kiadásában.

A rómaiak a természetes napfényt is "igába fogták": a lakószobák ablakai délre vagy délnyugatra néztek, hogy a legtöbb természetes hőenergiát tudják hasznosítani.

Míg a modernkori ember a magas költséggel előállított ivóvizet pazarolja fürdésre, illetve a mellékhelyiségben is azt használja, a rómaiak gondosan szétválasztották a kettőt. Az ivóvizet aquaeductusok szállították a hegyi forrásoktól, mosásra, fürdésre viszont a ciszternákba gyűjtött esővizet használták.

A rómaiak a közfürdőket részesítették előnyben, ahol a vizet és a helyiségeket egyazon berendezés melegítette. A jelenkori házakban a vízmelegítőket elválasztják a fűtési rendszertől.
"Ez felveti a kérdést, hogyha a rómaiak ugyanazt a rendszert használták vízmelegítésre és fűtésre, mi miért ne követhetnénk a példájukat" - emelte ki Andrew Wilson, a római kori építészet szaktekintélye. Mint hozzátette, példát lehetne venni a rómaiakról az építési anyagok újrahasznosításában is.

"Az egyik legfontosabb dolog, amit a rómaiaknak köszönhetünk, hogy megmutatták, miképp használhatjuk sokkal hatékonyabban és kreatívabban a rendelkezésre álló energiaforrásokat" - hangsúlyozta a professzor.