MSZP: nem támogatkák a konzuli törvény módosítását

A bizottság 17 igen és 3 nem szavazattal támogatta a Gruber Attila és Balla Mihály képviselők önálló indítványaként tett kezdeményezés tárgysorozatba vételét.

Szabó Vilmos (MSZP) elismerte, hogy sok munkára lesz szükség a kettős állampolgársággal kapcsolatban. Kifogásolta ugyanakkor: a kormány és a kormánypárti képviselők folytatják azt a gyakorlatot, hogy egyéni képviselői indítványként terjesztenek be olyan javaslatokat, amelyeket a kormánynak kellene benyújtani. Azt mondta, a fideszes kezdeményezés fontos és alapos előkészítést igényel. Közölte, hogy az MSZP jelen formájában nem támogatja a javaslatot, amely szerinte érdemben nem könnyíti meg a konzuli szolgálatok munkáját. Jelezte, hogy módosító javaslatot nyújtanak be.

Németh Zsolt külügyi államtitkár kifejtette: a kettős állampolgárságról szóló törvény indokolja a törvénymódosítást, ugyanis drasztikus mértékben megnő a konzuli ügyek száma. A konzuli védelemről szóló 2001-es törvény javasolt módosítása a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézését szolgálja - mondta.

Magyarázata szerint az indokolta a törvénymódosítási javaslat gyorsított formában történő kezelését, mert mindenképpen szerették volna bebiztosítani, hogy január 1-jétől elkezdődhessen a honosítási kérelmek konzuli ügyintézése.

Az államtitkár elmondta: a javaslat fontos eleme, hogy a tiszteletbeli konzuloknál is be lehet majd nyújtani a magyar hatóságokhoz címzett kérelmeket, és a szolgáltatásért szedett különdíjat a megnövekedett munkateher miatt jelentős áldozatot hozó tiszteletbeli konzulok megtarthatják.

Arra is kitért, hogy nem minden ügyintézés fog elektronikusan történni, és létrehoznak egy olyan kézbesítési rendszert, amely lehetővé teszi a konzuli iratok gyorspostai úton történő továbbítását.
Szávay István (Jobbik) egyetértett azzal a véleménnyel, hogy egy ilyen fajsúlyú törvényt a kormánynak kellett volna benyújtani. De hozzátette, a javaslatot támogatják, annak tartalmi részével egyetértenek, ugyanis szerinte alapvetően egy technikai jellegű módosításról van szó, hogy a megnövekedett terhelésnek jobban meg tudjanak felelni a külképviseleteken.

Kovács László (MSZP) kiemelte az egyeztetés fontosságát egy ilyen törvény kapcsán. Azt mondta, konkrét esetben elfogadja a javaslat elfogadásának gyorsítását, de az szerinte már nem elfogadható, hogy ez rendszeres gyakorlattá válik, lassan már nem ez a kivétel, hanem a szabály. Azt kérte a kormánytól, hogy ezt a gyakorlatot korlátozza, és a jogalkotási törvény szerint járjon el.

A külügyi bizottság egyéb napirendi pontok között támogatta az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás kihirdetéséről, illetve az Európai Közösségek, tagállamaik és Izrael közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás és módosításainak kihirdetéséről szóló törvényjavaslatok általános vitára bocsátását.

A két javaslat kapcsán vita bontakozott ki a bizottságban.

Előbbit a bizottság 17 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett, utóbbi 17 igen és 3 nem szavazattal támogatta; az indítványokat a Jobbik képviselői nem szavazták meg.

Szávay István (Jobbik) kifogásolta, hogy Magyarország előfeltételek nélkül támogatja Szerbia EU-csatlakozását. Zagyva György Gyula (Jobbik) viccesnek mondta, hogy Szerbiát az EU előszobájába minden feltétel nélkül beengedik.

Kifejtette, egyebek között rendezni kellene a magyar nyelvű tananyagok Szerbiába történő akadálytalan bevitelét, egy magyar felsőoktatási intézmény létrehozásának kérdését, valamint a magyar népesség elleni 1944-45-ös vérengzések 40 ezer magyar áldozatának rehabilitációját.

Németh Zsolt államtitkár elmondta: semmilyen fenntartást nem lehet tenni a dokumentumhoz, amelyben szerepel, hogy a jószomszédi kapcsolatok kiépítése, az emberi jogok és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása központi jelentőségű a társulási folyamat szempontjából. Hozzátette, hogy létrejön egy ellenőrző mechanizmus, amely ezen kötelezettségvállalások betartását hivatott felügyelni.

Izrael euromediterrán megállapodása kapcsán Gyöngyösi Márton (Jobbik) bizottsági alelnök kétségét fejezte ki: el lehet-e várni Izraeltől, hogy betartson gazdasági szerződéseket, ha nem tartja tiszteletben a rá vonatkozó nemzetközi határozatokat, "kiiktatja" az ENSZ előírásait, "jogon kívül helyezi magát". Zagyva György Gyula (Jobbik) azt kérdezte: "minket beengedtek volna az Európai Unióba, ha több ezer cigány származású honfitársunkat irtjuk ki, követünk el ellenük háborús bűnöket, ahogy Izrael teszi ezt a palesztinokkal?"

Németh Zsolt jelezte: a megállapodást az EU és Izrael 1995-ben írta alá, és kihirdetésére azért kerül sor, mert annak Magyarország, miután csatlakozott az EU-hoz, szintén részesévé vált.