Ramussen: nem jelent fenyegetést

Moszkvából sem a NATO ellen, partnereknek kell lenni, s a jövő a szoros együttműködésé - jelentette ki Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára. A Kommerszant című orosz lapban a hétvégén Dmitrij Medvegyev orosz elnök részvételével tartandó lisszaboni NATO-csúcs kapcsán kedden megjelent interjújában Rasmussen elmondta: korszerűsíteni szándékozik a szervezet és Oroszország kapcsolatait, és magát a NATO-t is.

"Az együttműködés gondolatát akarom bevezetni, közös struktúrákat kialakítani, az együttműködés számára új területeket megnyitni. Oroszországnak és a NATO-nak egyaránt jobb, ha a pénzt az emberek jólétére, és nem pusztító háborúkra való felkészülésre költik. Mindkét fél számára világos, hogy többet nyerhet a stratégiai partnerségen" - mondta.

Rasmussen arra a kérdésre, hogy ez miért éppen most vált világossá, noha Vlagyimir Putyin elnöksége idején a NATO másként közelítette meg a problémát, arra utalva, hogy Putyin kormányfőként számos, az európai országokkal közös projektben dolgozik. Elismerte viszont, hogy a 2008. augusztusi orosz-grúz háború jelentősen visszavetette a kapcsolatokat.

"Nincs értelme ezt tagadni, de ennél nagyobb súllyal esik latba, hogy az érdekeink számos területen közösek" - mondta, s példaként Afganisztánt hozta fel. Oroszország számára Rasmussen szerint fontos a NATO afganisztáni sikere, mert onnan egyebek mellett a terrorizmus és a kábítószer-forgalom veszélye indul ki, amelyet megszenved Oroszország, és együtt kell működni az e jelenségek elleni fellépésben.

A főtitkár emlékeztetett rá, hogy hivatalba lépésekor egyik fő prioritásának nyilvánította a NATO Moszkvához fűződő kapcsolatainak helyreállítását. Rasmussen elmondta: Lisszabonban a csúcs várhatóan jóváhagyja javaslatát, hogy Moszkvával közösen tekintsék át a fenyegetéseket, és az egyik jelentős várható döntés szintén egy korábbi javaslatán nyugszik: hogy ugyanis hozzanak létre új rakétavédelemi rendszert Európában.

"Lisszabonban döntünk az európai rakétavédelmi rendszer NATO-struktúrák alapján való fejlesztéséről és együttműködést ajánlunk Moszkvának e téren. Döntünk a számítógépes támadások elleni fellépésről, és jóváhagyjuk, hogy a NATO-erők részvételével szükség esetén külföldön katonai akciókat lehessen végrehajtani, mint például Afganisztánban" - fejtette ki.

A rakétavédelmi rendszerről azt mondta, a fegyverrendszerek egységesítésére nincs szükség, hanem például adatcseréről van szó: ez hatékonyabbá teszi mindkét rendszert és politikailag demonstrálja, hogy a két fél rakétái nem irányulnak egymás ellen. Végül minapi moszkvai tárgyalásaira utalva Rasmussen interjújában kijelentette: biztos benne, hogy a lisszaboni csúcs a kétoldalú kapcsolatok terén kedvező eredményeket hoz majd.