Az energiafűz mentheti meg Kolontárt

Gyuricza Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem docense az MTI-Pressnek elmondta, hogy az őszi vetést tavasszal tárcsával beforgatják majd a földbe, ezáltal zöldtrágyaként szolgálhat az oda ültetendő energiafűznek.

Amennyiben a kísérlet beválik, megnyílik az út, hogy az iszap által tönkretett egész 1000 hektárnyi területre ilyen növényt telepítsenek, amely alapanyagul szolgálhat az új építésű és a megmaradt házak fűtéséhez. - Így lehetővé válik, hogy a környék otthonai a gáz helyett a 30-40 százalékkal olcsóbb megújuló energiára álljanak át, ami háztartásonként évi hozzávetőleg 100-150 ezer forint megtakarítást jelenthet - fejtette ki a docens.

Elmondása szerint ahhoz, hogy a szennyezett talajba új életet leheljenek, az egyetem tudományos háttere teremti meg a szellemi bázist, ahol más intézményekkel együttműködve évek óta folynak kutatások biomassza termesztési technológiák kifejlesztésére.

Erre azért is szükség van, mert az Európai Unió előírása szerint a tagországoknak 2020-ig növelniük kell az alternatívenergia-felhasználást, ami Magyarország esetében a jelenlegi alig néhány százalékról a 13 százalék elérését jelenti. A szakember utalt rá, hogy a megközelítően 7 millió hektárnyi termőterület 10 százaléka kevésbé értékes, kedvezőtlen adottságú föld, ahol jelenleg veszteséges a mezőgazdasági művelés: a termékszerkezet váltáshoz pedig éppen a biodízel előállításához szükséges repce, napraforgó, a fűtéshez pedig az energianád, fű, a gyorsan növő nyár és akácfa mellett az energiafűz jöhet számításba.

- A kolontári kísérleti terepen azért esett a választás az energiafűzre, mert itt egy neki kedvező, mélyen fekvő, vizenyős talajról van szó, és ez a növény a talaj tisztítására is alkalmas. A területre a vörös iszap eltávolítása után komposztált tőzegkeveréket terítettek. A rozs-tritikálé elvetését pedig az olcsó és igénytelen mag is indokolja, amely kikelve csökkenti a talaj lúgosságát, megakadályozza a gyomnövények növekedését, és megfogja a szálló port, ezáltal a levegő szennyezettségét is mérsékli - ismertette az előnyöket az egyetemi docens.

Mint elmagyarázta, a vetés jóvoltából újból élet költözik a holt talajba. Egyetlen maréknyi egészséges termőföld ugyanis több milliárd élőlényt tartalmaz. A világot egyensúlyban tartó bonyolult ökológiai rendszer fontos elemeként a táplálkozási piramis alján a termőföldben szemmel alig látható ízelt lábú ugró villások, mikrobák, talajlakók nyüzsögnek, segítik a talajba kerülő szerves anyagok lebontását, végső soron a növények táplálkozását. A vörös iszap ezt az élővilágot is elpusztította, és természetes körülmények között több évtizedig tartana, amíg a talaj regenerálódik.

- Az egyetem és a partnerei által kidolgozott modell felhasználásával e folyamat azonban felgyorsítható, és jövőre a talajrehabilitáció nyomán a kísérleti terep talaja a savas kémhatás megszüntetésével ismét teljes értékű termőfölddé válhat - érvelt Gyuricza Csaba.

Számítások szerint az ide telepített, gyorsan növő energiafűz két év múlva már aratható lesz, a 20 tonnányi szárazanyag termésből pellet vagy biobrikett állítható majd elő, ami 3-4 családi ház évi fűtéséhez elegendő. Az energiafűz termesztésére berendezkedő gazdák pedig hektáronként évi 100-150 ezer forintnyi jövedelemhez juthatnak. A magyar technológia iránt egyébként már külföldről, például Ausztriából is érdeklődnek.

- Amennyiben a modell alapján a katasztrófa sújtotta 1000 hektárnyi szántóföldön fokozatosan energiafűz-termesztésére rendezkednek be, ez a gáz jelenlegi árával összevetve 3000-4000 háztartás esetében önmagában évi körülbelül 300 millió forint megtakarítást jelent Kolompáron,Somlóvásárhelyen, Devecserben, Pusztamiskén - húzta alá a docens. - Szó van arról is, hogy például a Makovecz-féle új építésű lakótelepek fűtésénél is ezt az alternatív megoldást választják kis közösségi erőmű beállításával. Ha a kísérleti modell beválik, úgy az energiafüzet az ország más vidékein, például a parlagon heverő több 10 ezer hektárnyi bodrogközi területre is lehet telepíteni, ami által több ezer új munkahely is teremthető.

Véleménye szerint ebből a megközelítésből a katasztrófa által előidézett tragédia, gazdasági kár - legalábbis részben - előnyre váltható. Ugyanis a kényszer felgyorsíthatja az agrárgazdaság termelési szerkezetének korszerűsítését, amelyet többi között a klímaváltozás, a változó piaci igények, az energiaárak drágulása kényszerít ki. Ezt a célt is szem előtt tartva a téma komplex kimunkálására a Szent István Egyetem közreműködésével hamarosan szakmai konzorcium alakul.