Az EBRD a bankokra kirótt "aránytalan" adóterhek miatt valamelyest rontotta is a magyar pénzügyi szektorra adott osztályzatát.


A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2010) című 175 oldalas idei elemzésből - amely az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását méri fel - kitűnik, hogy az egyes átalakulási kategóriákra adott osztályzati listán Magyarország továbbra is vezeti az egész mezőnyt.

A négy nagy vizsgált területen - a vállalati szférán, a piaci-kereskedelmi rendszeren, a pénzügyi szektoron és az infrastruktúrán - belüli kilenc alkategória közül (nagyvállalati privatizáció, kisvállalati privatizáció, vállalatvezetés és vállalati átalakítás, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer, versenypolitika, bankreform és kamatliberalizáció, értékpapír-piacok és nem banki pénzügyi intézmények, általános infrastrukturális reform) Magyarország nyolcban a 4 mínusztól 4 pluszig terjedő legjobb osztályzati sávban van, és csak a versenypolitikára kapott 3 pluszt. A magyar osztályzati átlag az idén 3,56, amely az összesített országosztályzatok közül a legjobb.

Az EBRD ugyanakkor a tavalyi 4-esról 4 mínuszra rontotta a banki kategória osztályzatát, elsősorban a magyar kormány által a bankokra és egyéb pénzintézetekre kirótt, "átmeneti, ám jelentős" adóteherrel magyarázva a lépést. Jóllehet ennek az adónak a kivetése "sürgető költségvetési szükségszerűséget" tükröz, a megállapított adóztatási mérték azonban "aránytalan" azokkal a hasonló jellegű intézkedésekkel összevetve, amelyeket más országok vettek fontolóra - áll az elemzésben. Az EBRD szerint a magyar bankadó valószínűleg "nem fogja ösztönözni" a pénzügyi rendszer mélyülését és a magyar gazdaság nemzetközi pénzügyi integrációját, amely pedig a pénzügyi válság idején "jól szolgálta" Magyarország érdekeit.

A jelentés Magyarországról szóló külön fejezete szerint a perifériális euróövezeti tagországok pénzügyi gondjainak "járványos" hatása a magyar gazdaságban csak korlátozott mértékben jelentkezett egészen 2010 májusáig. Amikor azonban az új kormány júniusban hivatalba lépett, vezető tisztviselői "számos nyilatkozatot tettek" a közadósság-helyzet kilátásairól, és ezek "jelentős kilengésekhez" vezettek a forint- és a kötvénypiacon.

Az EBRD szerint az egyes szektorokban bejelentett "nagyarányú ad hoc adóintézkedések" - amelyek különösen a jelentős külföldi érdekeltségű ágazatokat érintik - bizonytalanságot keltettek a befektetők körében az általános üzleti környezettel kapcsolatban. A londoni bank véleménye szerint ezek az adóintézkedések csak későbbre tolják ki azoknak a költségvetési reformintézkedéseknek a bevezetését, amelyek az államháztartási hiány fenntartható csökkentéséhez szükségesek.

Az EBRD szerint a magyar költségvetési reformfolyamat és "a fenntarthatatlan" jóléti kiadások reformja felgyorsult a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU közös programjának idején, és "a 2010 júniusáig hivatalban volt kormány" is élénkítette a reformokat, különösen a pénzügyi szektorban.

Az új kormány ettől eltérő hangsúlyokat honosított meg, főleg a kis- és közepes vállalatok adóterheinek csökkentésével és az egységes személyi jövedelemadó-rendszerrel igyekezve ösztönözni a növekedést. Mindazonáltal "jelentős gyengeségek" várnak továbbra is kezelésre; a bank ezek között hangsúllyal említette a kulcsfontosságú állami vállalatok reformjának és a munkapiaci részvételi ráta növelésének szükségességét.

Az EBRD előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedési üteme az idén valamivel 1 százalék alatt marad, és jövőre "mérsékelt" gyorsulás várható. A közép-kelet-európai gazdaságok és az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított pénzintézet a múlt hónap végén külön negyedéves előrejelzést adott ki tevékenységi területének növekedési kilátásairól. Az EBRD abban a prognózisban a magyar gazdaságra szóló idei és jövő évi növekedési jóslatát jelentősen, az addigi 1,2 százalékról 0,8 százalékra, illetve 2,1 százalékról 1,7 százalékra - vagyis mindkét naptári évre egyaránt 0,4 százalékponttal - rontotta.

Az EBRD ezt azzal a véleményével indokolta, hogy a külföldi működőtőke-befektetők körében "nyugtalanságot" keltett az átfogó kiadási reformok részletes kifejtésének hiánya, valamint az egyes szektorokat megcélzó jelentős, "ad hoc jellegű" adóztatás terve, és mindez "hatást gyakorolhat" a magyar gazdaság növekedési potenciáljára.