A kétnapos NATO-csúcsértekezlet első munkaülése után tartott sajtótájékoztatóján Rasmussen történelmi jelentőségűnek nevezte a pillanatot, és felhívta a figyelmet arra, hogy az új stratégiai dokumentum - mint fogalmazott: "küldetésnyilatkozat" - azt jelöli ki, miként gondoskodhat a szövetség a biztonságról a világ megváltozott körülményei között, hogyan lehet korszerűsíteni a védelmi tevékenységet a XXI. században.

"Ez nem csupán elvek és célok gyűjteménye, hanem cselekvési terv" - hangsúlyozta a főtitkár. Elmondta: a dokumentumban kiemelt helyen szerepel az a célkitűzés, hogy teremtsék meg az európai NATO-országok területének védelmi rendszerét ballisztikus rakéták esetleges támadása ellen. A rakétavédelem kérdésköréről ennél részletesebben folytatnak eszmecserét a tagországok állam-, illetve kormányfői a péntek esi munkavacsora alatt - tette hozzá.

A NATO-csúcsértekezletről a most elfogadott stratégiai koncepció mellett egy terjedelmesebb közös nyilatkozatot is közzétesznek majd, amelyben bővebben fejtik ki a koncepcióban általánosabb szinten megfogalmazottakat. A NATO - közölte Rasmussen - stratégiai célként fogalmazza meg az atomfegyverektől mentes világ megteremtését. Leszögezi azonban azt is, hogy amíg vannak atomfegyverek a világban, addig a NATO-nak is "nukleáris szövetségnek" kell maradnia - tette hozzá.

Barack Obama amerikai elnök újságíróknak elmondta: az Egyesült Államoknak az észak-amerikai térségre már megvan a rakétavédelmi rendszere, és ilyennek a létrehozását tervezi Európában. Korábbi közlések szerint a NATO-országoknak tíz évre elosztva mindössze mintegy 200 millió euróba kerül majd a már korábban tervbe vett, illetve részben meg is teremtett rakétavédelmi kapacitásoknak némi kibővítése, valamint egységes információs és irányítási rendszerbe szervezése - aminek révén az eddig csak a csapatoknak nyújtott rakétavédelem helyett ernyőt tarthatnak majd lényegében az egész európai lakosság feje fölé.

Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott: a NATO új stratégiai koncepciója világos, és azt mutatja, hogy a tagállamok közös alapokon állnak. Az új NATO-stratégia az újszerű biztonsági kihívások közt kiemelt súllyal kezeli a számítógépes rendszerek elleni támadások veszélyét. A NATO alapfunkciójaként megőrzi a kollektív védelem elvét, és fenntartja a NATO további bővítési lehetőségét - a "nyitott ajtók politikáját" - is. Az eddiginél több párbeszédet irányoz elő a NATO által potenciális partnernek tekintett országokkal, valamint megfogalmazza, hogy Oroszországgal erősíteni kell az együttműködést.

A dokumentum szerint a válságkezelésben továbbra is tevékeny szerepet kell játszania a NATO-nak. A stratégia költséghatékonyabb szervezetet irányoz elő, amely képes a folyamatos belső megújulásra, reformokra.