Nyitrai a közösségeket ébresztené fel

Nem jó az a rendszer, amikor csak támogatunk, de az sem jó, ha csak a rend eszközei jelennek meg, "amikor csak korlátozunk, nagyon határozottan fellépünk" - jelentette ki Nyitrai Imre, hozzátéve: a kettő megfelelő arányában tud egy társadalom helyes szociálpolitikát folytatni.
A koldulásról rendezett konferencián a helyettes államtitkár hangsúlyozta azt is: a jó és hosszú távú szociálpolitika megvalósításához szükséges "a közösségeket feléleszteni".

Nyitrai Imre szerint az elmúlt években nagy hibát követett el a kormányzat, amelynek következtében újratermelődik a szegénység: a segélyeket olyan szintre helyezték, hogy azok időnként bőven meghaladták a munkából, a minimálbérből megszerezhető jövedelmet - mondta. Hozzátette: ebből kifolyólag nő az intolerancia és gyengül a szolidaritás.
Nyitrai Imre a konferencián közölte azt is, várhatóan márciusra készül el a nemzeti szociálpolitikai koncepció.

Benkő Ágota, a konferencia egyik rendezője, a Párbeszéd Házának igazgatója emlékeztetett: Pintér Sándor belügyminiszter augusztusban egy napilapnak adott interjújában azt mondta, hogy a közterületeket megtisztítják a koldusoktól és az ország hangulatát rontó személyektől. "A tiltásról tudunk, a koldulási helyzetből kivezető prevenciós programokról még nem" - jegyezte meg.

Benkő Ágota kifejtette: a bécsi tiltórendelet kritikusai szerint a koldulás megtiltása a szociális probléma kiterjesztését és a rászorulók kriminalizálását jelenti.

Az Országgyűlés október fogadta el az építési törvény módosítását, amely szerint a közterület rendeltetése: a közúti közlekedés biztosítása, kikapcsolódás, szórakozás, sport, szabadidő eltöltése, felvonulás, gyülekezés biztosítása, szobor elhelyezése, emlékhely kialakítása, közművek elhelyezése. Önkormányzati rendelet a település belterületének ezektől eltérő - engedély vagy megállapodás nélküli - használatát szabálysértéssé nyilváníthatja. Ez a szabály teremti meg a lehetőségét annak, hogy a közterületen lakó, alvó hajléktalanok ellen fellépjen a hatóság.

Albert Fruzsina, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézetének munkatársa előadásában elmondta, Magyarország lakosságának egyharmada szegény, a szegények egyharmada pedig mélyszegénységben él. A világgazdasági válság következtében nőtt a szegények aránya és a szegénység mélysége. A romák egyre nagyobb hányada szegény, mára mintegy hetven százalékuk szegénységben él. A falusi lakosság húsz százaléka szegény. A fővárosban ez az arány két százalék - közölte.

Albert Fruzsina elmondta, a 2009-es adatok szerint a szegények egyharmada 17 éves alatti, öt százalékuk 65 év feletti. A szociális ellátás 58 százalékkal csökkenti a gyerekszegénységet.
A konferenciát a Párbeszéd Háza és a Faludi Ferenc Akadémia rendezte meg.