Nehéz lenne megmondani, hogy Munkácsyt a hitbéli tartalom vagy maga a dráma érdekelte igazán, de "Jézus története a híveknek megváltás, az élet alapvetése és mindenki másnak is a történelem egyik legizgalmasabb eseménye" - fogalmazott a tárlat megnyitóján a köztársasági elnök.

Schmitt Pál emlékeztetett: a festő maga is kételkedett benne, érdemes-e ekkora méretű szentképeket alkotnia, ám a közönség és az idő őt igazolta.

"Az utókor megfogalmazza a maga árnyaló kritikáit, de népszerűsége töretlen, helye a közös örökségben egyértelmű. Nem véletlenül tódultak az emberek pár évvel ezelőtt ide, a Galériába az életmű-kiállításra. Képei a világ árverésein csúcsokat ostromolnak. Kiállta az idő próbáját, örökre megmaradt festőfejedelemnek" - méltatta Munkácsy életművét az államfő.

A megnyitót megelőző sajtótájékoztatón Csák Ferenc, az MNG főigazgatója elmondta: a festő főművei az azokat őrző debreceni Déri Múzeum felújításának köszönhetően érkezhettek a Magyar Nemzeti Galéria - az egykori királyi palota - úgynevezett báltermébe a Munkácsy Alapítvány támogatásával.

Mint hangsúlyozta, Budapest 120 éves adósságot törleszt a három nagyméretű Munkácsy-vászon kiállításával, mert a fővárosi közönség még sosem láthatta együtt az Ecce Homo, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című festményeket. Ráadásul most nem pusztán a trilógiával találkozhat a látogató, akit az MNG tárlata azon a gyötrelmes úton is végigvezet, amelyet főműveinek megalkotásáig Munkácsy bejárt - fűzte hozzá Csák Ferenc.

Bakó Zsuzsanna, a kiállítás kurátora kiemelte: a Nemzeti Galéria számos alkotást őriz a XIX. századi mestertől, így egyedülálló egységben tudják bemutatni a trilógia keletkezéstörténetét. A tárlatra érkezők Munkácsy előtanulmányai, grafikai vázlatai között haladva jutnak el a templomszerűen kialakított fő kiállítási térbe. Itt a három főművön kívül olajtanulmányok, egy önarckép, két utólag készült redukció (kisebb méretű változat), valamint a tőketerebesi Andrássy-kápolnába készített, a nagyközönségnek most először bemutatott Krisztus-ábrázolás kapott helyet.

A trilógia 1881-ben, 1884-ben és 1895-ben befejezett darabjait maga Munkácsy sosem láthatta egyben - hívta fel a figyelmet Bakó Zsuzsanna.

A sajtótájékoztatón Csák Ferenc bejelentette: az MNG Munkácsy-programja az időszaki tárlat után is folytatódik, jövőre az állandó Munkácsy-kiállítás újul meg az intézményben. A főigazgató hozzátette, hogy az MNG az április 30-ig látogatható Munkácsy-kiállítás minden belépőjegyének árából 100 forintot a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak ajánl fel.

A kiállításra a teljes árú jegyek 2000 forintba kerülnek, de válthatók kombinált jegyek is (2600, 3500 és 3700) forintért, amelyekkel a galéria többi tárlata - a XIX. Nemzet és művészet, valamint a Félicien Rops-kiállítás - is látogatható.