Az 1850 óta rendelkezésre álló rendszeres hőmérsékleti adatok szerint 1998 és 2005 voltak az eddig mért legmelegebb esztendők, s ezekkel nagyjából egy szinten lesz az idei év globális átlaghőmérséklete is az eddigi becslések alapján.

A végleges sorrend attól függ, mennyire lesz hűvös az utolsó két hónap, azonban még egy kemény tél - a déli féltekén pedig enyhe nyár - sem valószínű, hogy a harmadik helynél lejjebb szorítaná a 2010-es évet - tudta meg a Reuters hírügynökség három jelentős mérőhelytől, a Kelet-Angliai Egyetem klímaközpontjától (CRU), a NASA Goddard Intézetétől, valamint az Egyesült Államok Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatalának (NOAA) éghajlati adatokkal foglalkozó központjától (NCDC).

A Föld felszíni átlaghőmérséklete jelenleg mintegy 0,8 Celsius fokkal magasabb, mint az ipari forradalom előtt, s körülbelül 0,5 fokkal haladja meg az 1961-1990-es időszak átlagát. A felmelegedés veszélyes felső határának széles körben a 2 Celsius fokot tartják, ezzel összhangban a tavaly decemberi koppenhágai klímacsúcson is a felmelegedés e szinten belül tartását tűzte ki célul mintegy 140 ország, igaz, mindössze egy jogilag nem kötő erejű záródokumentum formájában.

Egyes klímaszkeptikusok úgy érvelnek, hogy mivel 1998 és 2005 voltak az eddigi legmelegebb évek, azóta pedig nem mértek ennyire meleget, az általános felmelegedés leállt. Ezt a nézetet azonban a legtöbb kutató elveti, hangsúlyozva, hogy a hosszú távú trend számít, nem pedig néhány kiugró érték, hiszen az egyes évek hőmérsékletét nagyban befolyásolják olyan időjárási jelenségek, mint az El Nino.

A trend egyértelmű melegedést mutat, különösen az elmúlt 50 évben - húzta alá Radzsendra Pacsauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) elnöke a Reuters kérdésére. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) december 2-án teszi közzé becslését a 2010-es év globális átlaghőmérsékletére vonatkozóan.

November 29-én, jövő hétfőn kezdődik a mexikói Cancúnban az ENSZ soron következő klímacsúcsa, amelyen azonban szakértők nem számítanak egy átfogó, jogilag kötelező erejű klímapaktum megkötésére. A 12 napos konferencián a résztvevők többek között egy "zöld alap" létrehozásáról egyeztetnek majd, amelynek célja a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseinek, a trópusi erdők védelmének és a tiszta technológiák nemzetközi megosztásának támogatása lenne. Globális klímaegyezmény megkötése csak jövőre vagy a következő években várható.