A lap amerikai hivatalos forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ilyen fegyvereket telepítettek a balti partvidéken Lengyelország és Litvánia közé beékelődő, kalinyingrádi orosz enklávé területére. A rakéták nukleáris robbanótölteteit azonban a kilövőrendszertől elkülönítve tárolják.

Ez újabb kérdéseket vethet fel a szenátusban, amely az év végéig napirendjére tűzheti a hadászati nukleáris eszközök korlátozásáról megkötött, új START szerződés jóváhagyását.

Az orosz lépés egybeesett azzal, hogy az Egyesült Államok és a NATO rakétavédelmi eszközöket telepített Oroszországgal határos országokba. Moszkva az európai rakétavédelmi rendszer kiépítését hagyományosan az orosz katonai erő elleni kihívásnak tekinti.

Több amerikai republikánus törvényhozó szerint hiba volt belemenni az új START-megállapodásba, mielőtt a taktikai fegyverekről is megállapodtak volna az oroszokkal. Az amerikai és az orosz fegyverzetcsökkentési tárgyalók viszont úgy tervezték, hogy a rövid hatótávolságú rakéták és a legnagyobb pusztító erejű robbanótöltetek kérdése az új START életbe lépése után kerül a tárgyalóasztalra. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a taktikai arzenálok kiürítése felé vezető "szükséges lépcsőfoknak" nevezte az új START-ot.

Amerikai értékelés szerint az oroszok az elmúlt évek során több alkalommal is telepítettek nukleáris fegyvereket NATO-országok közelébe. Ezek közül a kalinyingrádi csak egy példa. A kalinyingrádi rakétatelepítés ellensúlyozására egy amerikai Patriot rakétaelhárító üteget állítottak fel Észak-Lengyelországban.

1991 őszén, vagyis közvetlenül a Szovjetunió széthullása előtt, az Egyesült Államok 5000 taktikai nukleáris fegyverrel rendelkezett külföldön, amelyek nagy részét a NATO-nak rendelte alá. Ezekből, az idősebb Bush által jegyzett Elnöki Nukleáris Kezdeményezések keretében, 3000-et megsemmisítettek. Az Egyesült Államok jelenleg feltehetően mintegy 1100 taktikai nukleáris robbanótöltettel rendelkezik, amelyek közül mintegy 480 légibombát 6 európai állam területén állomásoztat.

A szovjeteknek 1991 őszén, az erősen eltérő becslések szerint 12-22 ezer taktikai atomfegyverük volt. Egy 2005-ös konferencián Oroszország bejelentette, hogy taktikai arzenálját "a negyedére csökkentette ahhoz képest, mint amekkorával a Szovjetunió 1991-ben rendelkezett", s hogy készleteit egy központi raktárban tárolja.

2010 novemberében Dmitrij Rogozin orosz NATO-nagykövet megerősítette kormányának azt a hivatalos álláspontját, miszerint Moszkva mindaddig nem vonja vissza az Urálon túlra az összes nukleáris taktikai fegyverét, amíg az Egyesült Államok el nem szállítja Európából harctéri atomfegyvereit.