A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatot a fideszes Cser-Palkovics András, Rogán Antal és Menczer Erzsébet terjesztette be; általános vitájára a tervezett napirend szerint négy óra húsz perc áll a képviselők rendelkezésére.

Az indítvány számos egyéb rendelkezése mellett az MTI-hez telepítené a közszolgálati rádiós és televíziós hírműsorok gyártását, valamint rögzíti a közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elveit. Szól arról is, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság ellenőrizheti a médiaalkotmányban meghatározott rendelkezések érvényesülését.

A parlament ezután lefolytatja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a médiatanács jövő évi költségvetésének általános vitáját is. Ezt követően a Ház sort kerít a tavalyi és az idei költségvetésről szóló törvények módosításának együttes általános vitájára. Mindkét javaslatot a számvevőszéki és költségvetési bizottság nyújtotta be.

Mi még?

Az idei büdzsét módosító indítvány a távközlési ágazatot terhelő különadóból származó mintegy 61 milliárd forintos többletbevétellel emelné meg a költségvetés általános tartalékát.
Ugyancsak lefolytatja az Országgyűlés az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításának általános vitáját.

A kormány által kezdeményezett változtatások alapján a jövőben távoktatás útján is el lehetne sajátítani a jogosítvány megszerzéséhez szükséges közlekedési alapismereteket; az előterjesztés szól továbbá a pályaudvarok, megállók, vonatok és buszok bekamerázhatóságáról is.

A képviselők várhatóan a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosítások részletes vitájával zárják a szerdai ülésnapot. A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításáról szóló javaslat hétfői általános vitájáról az MSZP képviselői kivonultak.

A XXI. század legfontosabb iparága

A XXI. század egyik legfontosabb iparágának szabályozását kell elvégeznie az Országgyűlésnek - mondta Menczer Erzsébet fideszes képviselő a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat expozéjában szerdán a parlamentben. Kiemelte: új médiatörvényre van szükség, az 1996-os törvénytől végre búcsút kell venni.

A törvényjavaslat előkészítése során a legfontosabb szempont volt, hogy az védje meg a közösség érdekeit - mondta az indítvány egyik előterjesztőjeként a kormánypárti politikus.
Menczer Erzsébet úgy fogalmazott, a média szabályozása a szabad országokban a sajtó működésével kapcsolatban vallott közös, morális alapokra épül.

Véleménye szerint a média szabályozása egyszerre kell, hogy szolgálja gyakorlójának érdekeit, kell, hogy biztosítsa annak szabadságát, és kell, hogy óvja a köz érdekeit. A szabályozás világossá kell, hogy tegye: az egyén kiművelése elengedhetetlen, hiszen szavai szerint anélkül a demokrácia sem működtethető.

A fidesz képviselője szerint a mai médiajog arra is szolgál, hogy a legszükségesebb mértékűre szűkítse az állam paternalista szerepvállalását. Mint mondta, a modern médiajog elsőszámú kérdése az, hogy miként lesz képes megteremteni a szükséges egyensúlyt a közérdek és az azzal lehetségesen szembenálló magánérdekek között.

Közölte: a Ház előtt fekvő javaslat a médiaalkotmánnyal együtt teszi ki a médiaszabályozás egészét. Míg a médiaalkotmány az alapvető, a tartalmakat érintő normák gyűjteménye, amely valamennyi médiumot kötelez, addig a részletes szabályokat a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatban fogalmazták meg.

Menczer Erzsébet a javaslatból kiemelte: lényeges a gyermekvédelmi szabályok megőrzése, egy új korhatár-kategória - a 6 év alatt nem ajánlott - bevezetése. A javaslat a gyermekvédelmi szabályokat ésszerű módon és mértékben terjeszti ki a lekérhető médiaszolgáltatásokra is - tette hozzá.

Fontos a kultúra védelme

Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazottak szerint a korábbinál határozottabban valósul meg a magyar és az európai kultúra védelme. Kijelentette: az EU irányelve alapján a médiaszolgáltatás műsoridejének több mint felében európai tartalmat kell közzétenni, és ehhez járul az egyharmados műsorkvóta is.

Új elemként említette meg a magyar zenei kvótát, mely alapján a rádióknak minimum 25 százalékban magyar zenét kell játszaniuk. Megemlítette, hogy a reklámszabályokat is észszerűsíti a törvényjavaslat. Beszélt arról, hogy a javaslatban meghatározták a "jelentős befolyásoló erejű" médiaszolgáltatók többletterheit is, úgymint a hírműsorok kötelező közzétételét, a hallási fogyatékkal élők igényeinek kiszolgálását, valamint az eredeti nyelven bemutatott filmek közzétételét.

A kormánypárti politikus közölte: minden jósszándékú és szakmailag indokolt javaslatot támogatni fognak. Nyitrai Zsolt államtitkár a kormány nevében azt hangsúlyozta: a régi, toldozott-foldozott, idejétmúlt médiatörvény megérett a változásra. Véleménye szerint a köz érdeke a hiteles, korrekt, sokszínű, tárgyilagos tájékoztatás, az olcsóbb, hatékonyabb, átláthatóbb, működőképesebb közmédia.

Kiemelte: nem lesz párhuzamos tartalomgyártás, nem lesznek hatalmas, álcivilekkel teletömött kuratóriumok, és nem lesznek lobbicsoportok a közmédiumoknál. Kijelentette azt is, a javaslat az európai uniós irányelvek figyelembevételével készült el. Felhívta a figyelmet arra, hogy a polgári kormány volt az, mely jogszabályi garanciákat nyújtott az oknyomozó és tényfeltáró újságíróknak.

A KDNP megfelelő kiindulópontnak tartja a javaslatot

A KDNP alapvetően megfelelő kiindulópontnak tartja a törvényjavaslatot, és módosító indítványokkal támogathatónak tartja - mondta Pálffy István, a KDNP vezérszónoka a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén szerdán a parlamentben.

A kormánypárti politikus kijelentette: a törvényjavaslat nem csapás, hanem áldás. Mint mondta, pártja megkereste a javaslatban azokat az értékeket, amiket képvisel, úgymint a család, a gyermekek védelmét, a szolidaritást, valamint a társadalmi igazságosságot. Úgy fogalmazott: a törvényjavaslat alapvetően megfelelő, jó kiindulásnak tekinthető. Hozzátette, valószínűleg több módosító javaslattal is élni fog a KDNP.

Pártja üdvözlendőnek tartja, hogy a korábbinál határozottabban valósul meg a magyar és az európai kultúra védelme, mivel az EU irányelve alapján a médiaszolgáltatás műsoridejének több mint felében európai tartalmat kell közzétenni.

Nem lényeges a központi hírszolgáltatás ügye

Pálffy István azonban hozzátette, a KDNP kevésnek tartja a javaslatban szereplő műsorkvótákat.
Szerinte semmi nem indokolja, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások és a rádiós médiaszolgáltatások terén vallási, vagy egyházi műsorok ne volnának támogathatók. A politikus közölte: nem tartja lényegesnek a központi hírszolgáltatás ügyét, de elismeri, hogy nagy vitát kavar.

Véleménye szerint valóban nagy baj lenne, ha minden közszolgálati csatornán ugyanazok a hírek és ugyanazok a szövegek mennének. Közölte: minden egyes közszolgálati audiovizuális műsorszolgáltatásnak meg kell fogalmaznia, hogy mi az ő küldetése, és ezt a missziót olyan módon kell megjelenítenie a hírszolgáltatás területén, mely ezeket a különbségeket felrajzolja.

Ehhez valóban egy adatbázisból emel majd át képet, hangot, de a kiválasztás szabadsága, a hangsúlyok kitételének joga a szerkesztőségek birtokában marad - tette hozzá. A rendszer úgy működik, hogy ki-ki kiemeli a hangsúlyait, az küld egy-egy eseményre eszközt, riportert, kamerát, tudósítót, akinek az a profiljába vág, ezután beteszi az anyagot egy közös hírgyárba, ahonnan a többiek is tudnak válogatni - fejtette ki.

Közölte: a közszolgálati feladatok meghatározása során figyelemmel kell lenni arra, hogy új kulturális termékek létrehozása is a közszolgálat feladata legyen.

Pártfelügyelet alá kerül a média

Az MSZP szerint ha a Ház elfogadja a médiatörvény tervezetét, minden hazai médium pártfelügyelet alá kerül. A szocialisták úgy ítélik meg, az előterjesztés sérti az alkotmány, a demokrácia és a sajtószabadság normáit.

Mandur László, a szocialisták vezérszónoka a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat általános vitájában szerdán a parlamentben elmondta: az indítvány elfogadásával lezárulhat az a médiaszabályozási folyamat, amelynek korábbi szakaszában a miniszterelnök Szalai Annamáriát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) élére, az Országgyűlés kizárólag fideszes tagokat delegált a médiatanácsba, a kormánypártok többségbe kerültek a Közszolgálati Közalapítványba, a közmédiumok élére pedig pályáztatás nélkül választották meg "a Fidesz médiavilágának vezetőit".

A képviselő hozzátette: az egy hónappal ezelőtt elfogadott médiaalkotmány elvi alapot adott a sajtó megregulázására, míg a médiatörvény értelmében "a Fidesz pártfelügyelete" kiterjed majd a televíziókra, rádiókra, a nyomtatott sajtóra és az internetes lapokra is. "All in" - mondta Mandur László, aki szerint a példátlan hatalmi koncentráció kilenc évre a "szuperhatóság", vagyis végsősoron a Fidesz kezébe helyezi a média felügyeletét.

A politikus kijelentette: mivel a javaslat szinte korlátlan értelmezési és szankcionálási jogot ad a hatóságnak és elnökének, "a miniszterelnök emberének", a jövőben könnyen "bedarálható" lesz bármely médium. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat nem definiálja a súlyos jogsértés fogalmát, és noha az NMHH által kiszabott büntetések miatt a médiumok bírósághoz fordulhatnak, az eljárás évekig tarthat, így meglehet, hogy a fizetésre kötelezett médiumok képtelenek lesznek talpon maradni.

"Egy a tábor, egy a hír"

A médiahatóság elnökének hatásköréről szólva kiemelte: a rendeletalkotási jogáról szóló passzus alkotmányellenes. Mandur László szólt a közmédia finanszírozásáról is. Azt mondta: a közmédiumokat lényegében megfosztották vagyonuktól, azután pedig, hogy gazdálkodásukról a Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt, a vezérigazgatók legfeljebb programigazgatónak tekinthetők.

Kifogásolta a közmédiumok hírszerkesztőségeinek összevonását is. "Egy a tábor, egy a hír" - reagált Mandur László arra, hogy a javaslat a Magyar Távirati Irodához telepítené a közszolgálati rádiós és televíziós hírműsorok gyártását. Hozzátette: így elég lesz az MTI-t felügyelni. Az MSZP nem támogatja a törvényjavaslatot, amely a szocialisták szerint a fenyegetettség, a totális függőség állapotába juttatja a média világát - összegzett Mandur László, és azt mondta: bíznak benne, hogy alkalmuk lesz visszaállítani a sajtó szabadságát.

Garantálja a sajtószabadságot

A Fidesz szerint az európai szabályozáshoz igazodik, és garantálja a sajtószabadságot a médiatörvény tervezete, amelyhez - mint jelezte - a párt képviselői több módosító indítványt terjesztenek be. L. Simon László, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat szerdai általános vitájában azt mondta: a szabályozás megfelelő arra, hogy a köz- és a magán tulajdonban lévő médiumok a jövőben kiegyensúlyozott, minden területre kiterjedő tájékoztatást biztosítsanak a magyar állampolgároknak.

A fideszes politikus durva csúsztatásnak nevezte a szocialista Mandur László állítását, amely szerint jobboldali médiumok munkatársai áramlanak a közmédiumokhoz. Ezzel szemben azt mondta: döntően a közmédiából az elmúlt nyolc évben eltávolított szakemberek térnek oda vissza. Kiemelte közülük Jónás Istvánt, a Magyar Rádió új vezérigazgatóját, aki a közrádióban végigjárta a ranglétra minden fokát, és csak néhány évet töltött a Lánchíd Rádió vezetőjeként.

L. Simon László azt is mondta: különös, hogy a szocialisták kormányon és ellenzékben is a Fidesztől féltik a demokráciát, noha kormányzásuk idején ugyanúgy többségük volt a közmédiumok kuratóriumaiban, és ott rendre érvényesült az akaratuk. A közmédiumok hírszerkesztőségeinek összevonásáról szólva kifejtette: ez gyártási kérdés, nem csorbítja a sajtószabadságot, nem fenyegeti a kiegyensúlyozott tájékoztatást. Hozzátette: hasonló modell működik a BBC-nél.

Az indítvány meghatározza az audiovizuális médiaszolgáltatók körét

A törvényjavaslatot ismertetve kiemelte: az biztosítja a magyar és az európai kultúra védelmét.
Beszélt arról is, hogy az indítvány meghatározza a jelentős befolyásoló erővel rendelkező audiovizuális médiaszolgáltatók körét, és többletterhet rak rájuk a hírműsorok és az eredeti nyelven sugárzott filmek terén. Kitért továbbá arra, hogy a javaslat éppen a tájékoztatás sokszínűsége érdekében igyekszik megelőzni a túlzott médiapiaci koncentrációt.

L. Simon László a javaslat érdemeként említette a Közszolgálati Testület révén megerősödő civil kontrollt. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szankcionálási jogáról szólva elmondta: a törvény egyértelművé teszi, hogy a hatóság minden döntését felülvizsgálhatják a bíróságok. A hatóság elnökének rendeletalkotási jogáról kifejtette: az állandóan változó médiaviszonyok között ez feltétlenül szükséges, hiszen számos esetben nincs kellő jogalkotói iránymutatás, a médiatörvényt pedig nem lehet folyamatosan módosítani.

L. Simon László elmondta, hogy a fideszes Cser-Palkovics András, Menczer Erzsébet és Rogán Antal által beterjesztett javaslathoz fideszes képviselők várhatóan több módosító indítványt adnak be. Példaként hozta, hogy a rádiókban minden műsorsávban kötelezően 25 százalék fölé növelnék a magyar zenék arányát, és azt mondta, a tényfeltáró újságírás érdekében is van még kisebb csiszolnivaló a törvényjavaslaton. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a módosító indítványok benyújtatási határidejét meghosszabbították, így arra péntek délutánig van lehetőség.