Örökölt gondok

Jövő év első félévében mi leszünk a megoldások és a kommunikáció origója. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy le kell vezényeljük az EU következő költségvetéséről szóló vitáját. (Ugyan ennek nem ránk kellett volna maradni, de a megállapodás a belgák alatt elmaradt.)

Nagy vihart kavart az utóbbi időben a roma kérdés, amire szintén hazánknak kell a megoldást megtalálnia. A nyugati nagyhatalmak bizony nem bántak kesztyűs kézzel a romákkal. Mi, mint "tapasztalt" ország, talán több eséllyel találhatunk kiutat a problémára.

A vízügyi stratégia is kulcskérdés lesz a jövőben, megoldást kínálhat rá az Európai Duna Régió Stratégia, amely a vízkészletek megvédésével foglalkozik. Ezt kellene elfogadtatni a tagországokkal.

Persze adják magukat a mezőgazdasági kérdések is: hogyan viszonyulunk a német-francia megállapodáshoz; mi lesz a tejtermeléssel; hogyan védjük meg az uniós agrártermékeket, stb.

A horvát csatlakozási folyamat utolsó fázisa is alattunk megy végbe. Elvileg ez rutinmunka a többihez képest. Emellett már többször is kijelentettük azt, hogy a Balkán integrációját tartjuk elsődleges célnak. A szerbekkel viszont történelmi örökségük miatt nehéz lesz megállapodni.

Kedvezőtlen politikai örökség …

Az elmúlt elnökségek után nem mondhatjuk, hogy a mércét nagyon magasra rakták volna. Nicolas Sarkozy alatt még nagyjából úgy zajlottak a dolgok, ahogy kellett, azonban az örökösök nem folytatták olyan elánnal, mint a mindenlében kanál francia.

A svédek, úgy tűnt inkább túl akarnak lenni rajta, sem minthogy csinálják. Azonban az igazi mélyrepülést a csehek hozták. Tény, ők a legnagyobb válságot fogták ki, és nem csak gazdasági értelemben. A hazai politikai helyzet ingataggá tette a politikai pozíciókat, így mindenki a prágai eseményekkel volt elfoglalva.

A cseheknél csak a belgák voltak nehezebb helyzetben. A gazdasági válság felszínre hozta a flamand-vallon ellentétet. Jelenleg az ország a szakadás szélén áll, így megint csak nehézkes az uniós ügyekkel foglalkozniuk. Volt is egy kormányváltás náluk, és az EU-ba delegált biztosukat is leváltották.

Kedvezőtlen gazdasági...

Akár tetszik akár nem, az unió nagyon súlyos gazdasági válságban van. Egymás után derül ki a tagországkról, hogy kezelhetetlen az adósságálományuk, csödközeli az államháztartásuk helyzete. Görögország, Románia, Csehország, Írország, Portugália, Magyarország. Mindanyian rászorultak a rendkívül súlyos megszorításokra, és a hatalmas hitelekre. Az euró egyre gyengül, sokak szerint nem éri meg felnőtt korát.

Természetesen nem nekünk kell mindezeket megoldani, ám ez a helyzet nem könnyíti meg az elnökségünket. Kihívás, aminek akár jó végeredménye is lehet. Optimizmusra adhat okot, hogy az Orbán-kormány válságadóit több ország is példának állította, nemrégen pedig a készülő adórendszerünkről írt kifejezetten pozitívan a Frankfurter Allgemaine Zeitung.

… és a kedvező helyzet

Ellentétben elődeinkkel kedvező belpolitikai helyzetben várhatjuk a soros elnökséget. A Fidesz kétharmados többsége ebből a szempontból biztosan stabil hátteret nyújt.

Valamivel nagyobb nyitottsággal is várjuk a feladatot közvetlen elődeinknél. Eddig is számos tárgyalást folytatattak már az illetékesek a külföldi kollégáikkal.

Az sem elhanyagolható, hogy Európa elitje fél évig Budapestre fog járni, ami komoly bemutatkozási lehetőség ad az országnak. Ennek pozitív gazdasági vonzatai is lesznek.

Kiugrási lehetőség

Az EU-ban felgyülemlett újabb problémákra viszont megoldást kell találni. Ennek nyílván két vége lehet: megoldjuk, vagy belebukunk. A feladat nem kicsi, hiszen valamilyen megoldást a gazdaság rendbetételére is kell találni. Itthon már több lépést is tettek, kérdés, hogy az EU-ban milyen hatással lesz ez.

Ami bizonyosan pozitív, hogy viszonylag alacsony működési költségvetést írt elő az Orbán-kormány. A 80 milliós tervezett kiadás kimondottan takarékos.