Új támogatási rendszer

Kiemelte: Magyarország már a rendszerváltoztatás idején megkülönböztetett figyelmet fordított az addig tőle elzárt nemzetrészekre. Mint mondta, a külhoni magyarság támogatása immár húszéves múltra tekint vissza.

Az indítvány szerint a Bethlen Gábor Alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként működne, egységesítve a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert.

Semjén Zsolt felidézte: 1990-ben az éppen legszükségesebb ügyekben, ad hoc jelleggel nyújtott támogatást a magyar állam a külhoni magyarságnak, 1991-től pedig a központi költségvetés fejezeti szinten tervezte be a határon túli magyarság támogatását. Hozzátette, 1992-ben kormányrendelet alapította meg a határon túli magyarok hivatalát.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy 1998 és 2002 között született meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ekkor építették újjá a Mária Valéria hidat, és ekkor indult el számtalan ösztöndíjprogram.

Mint fogalmazott, számos olyan egyházi intézmény, civil szervezet nem jutott támogatáshoz az elmúlt években, amely nem tartozott a meghatározó érdekkörök belső gyűrűjébe.
Hangsúlyozta: a kormány az eddigi, a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszerek legjobb elemeit építi be a nemzetpolitika végrehajtási struktúrájába a benyújtott indítvánnyal.

Immár nem bázisalapon, hanem az ellátandó feladatokhoz mért tervezési munkával próbálja meg biztosítani a kormány a külhoni intézményrendszerek működését és fejlődését - jelentette ki.
Szavai szerint Bethlen Gábor, Erdély legjelentősebb fejedelme, már 400 évvel ezelőtt is tudta, hogy a magyar megmaradás bázisa az oktatás, a kutatás, a gazdaságfejlesztés, az együttműködés és a történelmi egyházakra alapozott intézmények fejlesztése.

Semjén Zsolt közölte: a törvény négy ponton hoz új szemléletet a támogatások kezelésében. Egységesen kezeli a nemzetstratégiai elképzeléseket és az azokhoz rendelt forrásokat, többszintű döntéselőkészítő munkát szab meg, átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá teszi a kifizetéseket, valamint megnyitja a lehetőséget az uniós alapok sokkal hatékonyabb kihasználásához - tette hozzá. Elmondta: az alapot az Állami Számvevőszék (ÁSZ) folyamatos ellenőrzés alatt tartja, és az alap időszakosan köteles a parlamentnek is beszámolni tevékenységéről.

A miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke felidézte: jövőre lesz tíz éve annak, hogy az Országgyűlés elfogadta a kedvezménytörvényt. Itt említette meg azt: fel kell készülni arra, hogy a demográfiai hullámvölgy és az asszimilációs folyamatok - elsősorban a szórványvidéken - súlyos mértékben befolyásolják a helyi magyar közösségek és intézmények életképességét. Ezért indokolt az oktatási-nevelési támogatás kiterjesztése az óvodásokra is - mondta.

Beszélt arról is, miért még ebben az évben nyújtották be ezt a javaslatot a parlamentnek. Mint mondta, a kormány szeretné kiemelten kezelni a nemzetstratégiai ügyeket a határon túl is. Ha csak 2011-ben nyújtanák be a törvényjavaslatot, elodáznák annak a lehetőségét, hogy már a következő költségvetési évben a tényleges problémákra tudják összpontosítani a forrásokat - fogalmazott Semjén Zsolt.