Michel Barnier, az illetékes bizottsági tag a brüsszeli ülést követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a szankciók ma tagállamonként igen eltérőek, és gyakran nem jelentenek hatékony visszatartó erőt. "Ha a pénzügyi intézmények nem tartják be a pénzügyi szolgáltatások területének uniós szabályait, a kereskedőknek és a vezetőknek rá kell ébredniük, hogy ez nem marad büntetlenül, és a válasz kemény lesz, akárhol is forduljon elő Európában jogsértés" - fogalmazott a francia biztos.

Hozzátette: jelenleg túl gyakran történik szabálysértés. A mostani felvetések azt a célt szolgálják, hogy "a szankcionálási hatáskörök erősebbek és Európa-szerte konvergensebbek legyenek", valamint azt hogy a lakosság érdekei hatékonyabb védelemben részesüljenek. Barnier már a német Süddeutsche Zeitung napilap szerdán megjelent számában utalt a szigorítások tervére. Mint mondta, ezen a téren is le kell vonni a következtetéseket a két éve tartó pénzügyi válságból. Éppen a bankválság írországi következményei mutatják, hogy szükség van keményebb szankciók bevezetésére. Beszélt a biztos arról is, hogy tervei között szerepel büntetés alsó határának bevezetése olyan pénzintézetek számára, amelyek megsértik az üzleti szabályokat.

A Brüsszelben kiadott közlemény ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: a szankciórendszerek egymáshoz közelítése "bizonyos témakörökre vonatkozó olyan közös minimumstandardok meghatározásával érhető el, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szankciórendszerek hatékonyak és arányosak legyenek, és visszatartó erővel rendelkezzenek. A standardok magukban foglalhatnák a rendelkezésre álló szankciók típusát - beleértve a büntetőjogi és polgári jogi szankciók lehetőségének mérlegelését is -, a szankciók szintjét, a jogsértésért felelős pénzügyi intézmények és egyének ellen egyaránt rendelkezésre álló szankciókat és a szankciók közzétételét."

Michel Barnier azt követően állt elő a bejelentéssel, hogy a három érintett uniós felügyeleti bizottság (az európai bankfelügyeletek bizottsága, az európai biztosítás- és nyugdíjfelügyeletek bizottsága és az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága) felmérte a tagállamokban a helyzetet "a szankcionálási hatáskörök koherenciájának, egyenértékűségének és tényleges használatának" szempontjából több ágazatban.

Megállapították egyebek között, hogy a tagállamok által előírt szankciók olyan alapvető pontokban térnek el, mint a rendelkezésre álló szankciók típusa és a bírságok mértéke. Ez azért lényeges, mert ha a betartandó szabályok európai szintűek, akkor a megsértésük esetén alkalmazandó reakciókat is európai szinten érdemes egységesíteni. Fennállhat annak a kockázata, hogy a társaságok vagy az egyének ott végzik tevékenységüket, ahol a szankciók a leggyengébbek vagy a legkevésbé valószínűek - fogalmazott az uniós "kormány". Hozzátette: ha valamely tagállamban nem hajtják végre az uniós szabályokat, annak jelentős hatása lehet egy másik tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására és működésére is. A bizottság azt is jelezte, hogy várja az érdekelt felek észrevételeit a felvetéssel kapcsolatban, egészen február 19-ig.