Módosul a nyugdíjrendszer
Átalakul a nyugdíjrendszer; az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig dönteniük kell: maradnak, vagy belépnek az állami rendszerbe.
2010. december 13. hétfő 19:36 - HírExtra
Az Országgyűlés 250 igen, 58 nem, valamint 43 tartózkodás mellett fogadta el nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényt hétfőn. A Fidesz és a KDNP szavazott igennel, nemmel voksoltak a szocialisták és az LMP-sek, a jobbikosok pedig tartózkodtak.
A képviselők döntöttek arról is, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
A jogszabály szerint a visszalépők a befizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeget, illetve a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik, vagy önkéntes pénztárba helyezhetik, de jóváírtathatják az állami pillérben egyéni számlán is.
Aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, arról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia, január 31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején.
A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő, vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag nyilatkozatát személyesen a magyar külképviseletén is megteheti; nekik február 28-ig kell nyilatkozniuk.
Az állami rendszerbe visszalépő tagi kifizetések - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.
Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az 2011. december 1-jé után megszerzett járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és nem lesz számára kötelező, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjjárulékot fizessen; és ettől az időponttól kezdően nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben. A munkáltató viszont ennek ellenére tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.
Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosultnak özvegyi járadékot fizet, amennyiben annak összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege. Özvegyi járadék fizetése esetén azonban az özvegyi nyugdíj nem folyósítható.
A törvény létrehozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, amelynek vagyonát az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok portfóliója adja; a vagyon csak az államadósság csökkentésére, illetve költségvetési befizetésre fordítható.
Az alap bevétele a vagyonba tartozó eszközök értékesítéséből, illetve hozamából származik, ezek után sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.
Az alap kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lesz, az alap vagyona felett pedig a legfőbb döntéshozó szerv, az öttagú irányító testület rendelkezhet, amelynek elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, további egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője.
Az elnök és a miniszterek által jelölt tag kijelölése határozatlan időre szól. Az elnök és a tagok tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak.
A testület az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása érdekében dönthet az eszközök értékesítéséről. Az alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt vagy az államadósság csökkentésére kell fordítani, vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve a központi költségvetés előirányzata javára kell befizetni.
Az állampapírokat az átadást követően be kell vonni, azokat tovább nem lehet forgatni.
A törvény szabályozza a magánpénztárak költségeit is: fedezeti tartalék javára 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011. évtől 99,1 százalékát köteles jóváírni. Ha kimerül egy pénztár működési és likviditási tartaléka, a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban a tagok egyéni számlájának befektetéséből származó pozitív hozamát havonta, a hónap utolsó napján 265 forinttal csökkentheti, és azt a működési tartalék javára írhatja jóvá.
Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben, vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009-ben és 2010-ben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyonrész napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011-től pedig a 0,2 százalékát.
A záróvitában egyetlen felszólalóként beszélt az LMP-s Scheiring Gábor, aki azt mondta: a törvénnyel lelepleződött a kormány álszentsége, dilettantizmusa, felelőtlensége. Azt kérte, hogy a kormánytöbbség gondolja meg magát és vonja vissza a tervezetet.
A felszólalás közben az LMP-s képviselők egy korábbi - a tavaszi országgyűlési választásokra készült - fideszes plakátot mutattak fel, amelyen az felirat szerepelt, hogy párt a megőrzi a nyugdíjak értékét, és megvédi a nyugdíjpénztárakat.
A Fidesz és a KDNP mellett igennel szavazott a szocialista Nyakó István és a jobbikos Rozgonyi Ernő, valamint két független: Molnár Oszkár, Pősze Lajos. A tartózkodok között volt még Ivády Gábor és Szili Katalin független képviselő.
Az MSZP november 29-én, a törvényjavaslat általános vitájának kezdetekor kivonult az ülésteremből azzal az indokkal, hogy a párt nem asszisztál az emberek megzsarolásához.
Forrás: MTI
PÉNZ SZIVATYUI ELSZÍVJÁK A LEGSZEGÉNYEBB EMBEREK
PÉNZEIT CSALÁDOKRÓL HUZZÁK LE AZ UTOLSÓ BŐRT 8FŐ MUNKA IDÖ
LEGYEN A ÁPOLÁSI DÍJ NETTO 60.236FT EMEJE FEL A FIDESZ-KDNP
22.800FT KEVÉS NUDLI
-
Réthelyi Miklós Orbán Viktor miniszter elnök úr
Matolcsy György, Lázár János, Kósa Lajos, Szíjjártó
Péter és Selmeczi Gabriella
Brüsszel, Straszburg, Helszinki emberjogi bíróság fordulok
Ápolási díjat csak az kaphasson, aki az önkormányzattól és a
háziorvostól igazolással rendelkezik. A Fidesz-Kdnp szerintem keveri a
...szezont a fazonnal. Ha valaki beteg, hozzátartozóját ápolja,
édesanyját, apját, nagymamáját, testvéreit, bármelyik családtagját és
ápolási díjat szeretne igényelni, vidéki vagy budapesti önkormányzat
bármelyikét felkeresi, a szociális osztályt, ápolási díj kérvényt kell
kitöltenie, kit ápol és az ápolt személy adatait, és lakcímét,
személyi igazolvány számát és a lakóhelyéhez esedékes önkormányzat
által formanyomtatványt a háziorvossal leigazolja, hogy akit ápol, az
valóban létezik-e, persze a háziorvos felveszi a kapcsolatot az
ápolttal. Ezután az igazolással visszamegy az önkormányzat szociális
osztályára és az előadójának ezt leadja. A szociális bizottság 30
napon belül döntéséről tájékoztatja. Hogy jogerős, vagy elutasítást
tartalmaz-e a végzés. Ezt a tájékoztatót csak általánosságban írom,
nem is erre szerettem volna igazán kitérni. Az ápolási díj legalsó
határa 22.800.- Ft Orbán Viktort és Matolcsy Györgyöt és Soltész
Miklós államtitkárt arra kérem, hogy az ápolási díjat az alap minimál
bérre 60.236 Ft-ra egy szintre hozzuk. A szakmunkás minimálbér, amin a
kormány változtatni szeretne, 73.500. -Ft, a diplomás minimálbér ennél
több. Tájékoztatót kérek Orbán Viktortól és a Fidesz-KDNP-től, hogy
miért a szakmunkás minimálbéren emelnek és az alap minimálbéren, ami
60.236.- Ft, azon miért nem. Mert azok a legszegényebb emberek, aki
ennyit kézhez kap. Akinek nagyobb szakmai gyakorlata van, az
nyilvánvalóan már a 73.500.- Ft-os szakmunkás minimálbérben részesül.
Aki még náluk is többet tanult, diplomás minimálbérre jogosult.
Budapest, 2010. november 4. Soltész Miklós tájékoztatása szerint a HÍR
TV-ben az ápolási díjon 10 %-ot szeretnének emelni, ami az én
esetemben 22.800.- Ft, 10 %, 2.280.- Ft. Akinek az ápolási díja
28.500.- Ft, annak 2.850.- Ft. Igazságtalanságnak tartom, hogy nem
mindenki egyformán kap ápolási díjat. Tudom, hogy van egy emelt
összegű ápolási díj is, ami 100 %-ra vonatkozik, az én esetemben 80 %
a megállapított összeg és ez 22.800.- Ft. Amennyiben Orbán Viktor és a
Fidesz kormány az 22.800.- Ft-os ápolási díjat nem változtatja meg 8
órás fő munkaidőnek és a minimálbérre nem emelik fel, ami 60.236.-Ft,
Alkotmánybírósághoz, Strassbourgba vagy Brüsszelhez fordulok
panaszommal. Azt sem értem, hogy 2008. novemberben 100.000 ember
kapott ápolási díjat, hogy lett belőle 1 milliónál is több ember
Soltész Miklós államtitkár elmondása szerint, nem kéne az ápolási
díjat és a családi pótlékot összekeverni, külön kéne kezelni. Önök is
belátják, hogy ez a 2.800.- Ft, amit önök emelni szeretnének az
ápolási díjon, "10 %" ez egy igen csak egy becsületes fő 8 órás
munkaidőnek kéne számítania, Szanyi Tibor országgyűlési képviselő
szerint ez 24 órás munkaidőnek számít. Azzal, hogy a beteg saját
lakásában gyógyulhat, és nem a kórház ellátását veszi igénybe, ha az
orvos úgy állapítja meg, hogy otthon ápolható, a kórház is, az állam
is pénzt takaríthat meg vele, mert a kórházban senki nem fog egy
hónapig 22.800 Ft-ért dolgozni. De igazságtalanság, hogy a családtag
bár szeretetből ápolja a hozzátartozót, ami jogos is, ingyen, de a
gyógyszer, pelenka, élelmiszer, közüzemi számlák ez mind pénzbe kerül.
Akik az ápolási díjról a parlamentben döntenek, remélem levelemet
figyelembe veszik. Saját Fideszes-KDNP-s választópolgárokért MATOLCSY
GYÖRGY ÉS ORBÁN VIKTOR > FIDESZ-KDNP NYOMORBA DÖNTÖ VÁLASZA Nemzeti
Erőforrás Minisztérium Szociális, Család-és Ifjúságügyért Felelős
Államtitkárság Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály
Iktatószám: 52604-1/2010. Ügyintéző: Ruminé Szijártó Ildikó Tisztelt
Uram! A Nemzeti Erőforrás Minisztériumba érkezett levelére az
alábbiakban válaszolok. Az ápolási díj a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (Szociális
törvény) meghatározott rendszeres pénzellátás. A törvény szerint
alanyi jogon jogosult a hozzátartozó az ápolási díjra, ha súlyosan
fogyatékos beteget ápol, míg az önkormányzat döntése alapján,
méltányosságból van lehetőség az ellátás megállapítására a 18 év
feletti tartósan beteg személy ápolása esetén. A Szociális törvényben
meghatározott pénzbeli ellátások alapja az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összege, mely ebben az évben 28.500 FT. Az ápolási díj
összege e mérőszám figyelembevételével attól függ, hogy a beteg
súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg személy. A törvény korábbi
módosítási értelmében a fokozott ápolásra szoruló, súlyosan fogyatékos
beteg ápolása esetén az ápolási díj összege azonos az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 130%-val. Az ápolási díj
folyósításának időtartama alatt az ápoló nyugdíjszerző szolgálati időt
szerez, s ezen túlmenően járulékfizetés nélkül jogosult az
egészségügyi ellátásra. Egyet értek Önnel abban, hogy hazánkban a
szociális ellátások összege - köztük az ápolási díj is- alacsony
szintű, mely nem minden esetben fedezi az ellátott megélhetését, ezért
a szociális ellátórendszer más eleméből (lakásfenntartási támogatás,
átmeneti segély) szüksége annak kiegészítése. A kormányzat elismeri az
ápolást végző személyek tevékenységét, de a jelenlegi gazdasági
környezet nem teszi lehető a szociális ellátások, így az ápolási díj
összegének emelését. Kérem válaszom szíves elfogadását, sajnálom, hogy
kedvezőbb választ nem adhattam. Budapest, 2010. július 21.
Üdvözlettel: Dr. Veres Gábor osztályvezető