Elkészült a tizennégy európai országot (ebből nyolc uniós) magában foglaló Duna-stratégia. Ez és a hozzá kapcsolódó akcióterv lényegében minden fontos feladatot felsorol a régió problémái közül. Mi a WWF álláspontja a kész tervekkel kapcsolatban? Egyáltalán belefoglaltak bármit is a stratégiába abból, amit a szervezetük is javasolt az előkészítő munka során?

Több olyan projekt is bekerült az akciótervbe, amit mi javasoltunk, különös tekintettel a természetvédelmi fejlesztéseket célzó javaslatokra. Például foglalkozik a stratégia a Vaskapu átjárhatóságával. Ez nagyon komoly előrelépés az eddigiekhez képest.

Ez miért fontos annyira?

A halaknak, azon belül is a tokféléknek fontos az, hogy a Vaskapu erőműnél át tudjanak jutni. Hiszen az életmódjuk úgy működik, hogy a Duna fenti szakaszaira jönnek fel szaporodni, hogy találjanak kavicsos aljzatot, de életük nagy részét a tengerben töltik el.

Erre a problémára jó megoldás lenne egy úgynevezett hallépcső, esetleg hallift, vagy valamilyen elkerülő út kiépítése, ahol a halak tudnának közlekedni.

Valóban fontos javaslatnak tűnik, de nyilván olyan terveket is készítettek, amik közvetlenül Magyarországot is érintik.

A másik dolog szintén fontos probléma, amire eddig nem találtunk megoldást. Nevezetesen hogy azokban az országokban, amik már a korábban megépült erőművek, tehát a vízlépcsők alatt vannak, hogyan fog eljutni a hordalék. A WWF már régóta hangoztatja, hogy erre sürgősen megoldást kell találni. Ausztriáig teljesen be van lépcsőzve a Duna, de hál' istennek úgy tűnik, Magyarországon ezt el tudjuk kerülni.

Mondhatjuk tehát, hogy a WWF szempontjából jó stratégiát sikerült kidolgozni?

Az, hogy ezeket a javaslatokat beépítették, mindenképp pozitív. Annak azonban örülnénk, ha a Duna hajózhatóságában kicsit konkrétabb lenne a stratégia. Ugyan a fenntarthatóságot, mint elengedhetetlen szempontot szem előtt tartja, de szeretnénk, ha kiderülnének a részletek is.

Olyan terület van, amit mindenképpen szerettek volna a stratégia részeként látni, de nem került bele?

Hál' istennek nincs ilyen. Nem tudnék ilyet mondani. Lényegében az összes fontos területtel foglalkozik a stratégia. Azonban a konkrétumokat majd még csak később dolgozzák ki. Akkor kiderül, hogy melyek azok a projektek, amikre van pénz, és melyek azok, amikre nincs. Azt ugyanis kijelentették, hogy a stratégiához nem rendelnek külön uniós forrást. Nagy feladat lesz ezekre a projektekre megtalálni a megfelelő anyagi hátteret.

Néhány szakember már most amondó, hogy hiába sorol fel minden tennivalót a stratégia, ezek nagy részét egész egszerűen nem fogják tudni végrehajtani. Talán túl sok mindent akar megoldani ez az akcióterv...

Ezt nehéz megmondani. Azoknál a projekteknél, ahol konkrét ellentétek vannak, ott biztos, hogy nagyon lassan fog elkezdődni a végrehajtás. Ott, ahol a kevésbé érdekelt, motivált tagállamok a felelősek, előre lehet tudni, hogy a végrehajtás nem fog szárnyalni.



Mit jelent ez Magyarország szempontjából?

Abban bízunk, hogy ha hazánk valóban megkapja prioritásként azt a két területet, amit szeretne - az egyik az árvíz és az aszály kockázatainak csökkentése, a másik pedig a vízminőség javításának kérdése. Ha így lesz, akkor ez két olyan terület lesz, ami várhatóan gyorsan halad majd előre. Ezekben a kérdésekben nagyon komoly lépéseket lehetne akár már azonnal is tenni. Ezekre a gyökeres változtatásokra ráadásul szükség is van.

Sokan azt jósolják, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek közötti konfliktus sok gondot fog okozni a stratégia megvalósíthatósága szempontjából.

Nekünk, a WWF-nek meggyőződésünk, hogy nem kellene a két oldalnak szemben állnia egymással. Ha mondjuk a zöld gazdaság fejlesztését nézzük, egyértelmű, hogy fenntarthatósági szempontok beépíthetők. A munkahelyteremtés szempontjából pedig kifejezetten sokkal nagyobb lehetőségekkel rendelkezik egy zöld gazdaság, mint egy kevésbé zöld.

Természetesen vannak olyan nagyon komoly anyagi érdekek, melyek a szigorúan vett intenzív gazdálkodási technológiák felé hajtják a Duna-stratégia hajóját is. Mi szentül hisszük, hogy a gazdaság fejlődésének megvan az a módja, ami nem mond ellent a természetvédelemmel.