Kaltenbach Jenő frakcióvezető szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, a közgyűlés, elvetve az ellenjavaslataikat, legutóbbi ülésén korlátozta a demokratikus jogokat "az általános tendenciának megfelelően".

Ez azt jelenti, hogy a nagy hagyományokkal bíró interpellációs joggal most tudnak utoljára élni, mert januártól erre a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) módosítása miatt már nem lesz lehetőség. Jelezte: az utolsó alkalmat kihasználják, és a mostani közgyűlésen több interpellációt is tesznek.

Kaltenbach Jenő az interpelláció indokoltságával kapcsolatban azt hangoztatta: az ellenzék nem azért van, hogy "vegzálja" a mindenkori többséget, hanem hogy az ellenőrzést gyakorolja.

Újságírói kérdésre arról is beszélt: lesznek olyan díjemelési javaslatok, amelyeket támogatni tudnak, mert azok csak az inflációt követik, így nem jelentenek áremelést, csak korrekciót, ám lesznek olyanok is, amelyeket elutasítanak, mert azokat "durvának" találják, vagy mert nem látják a mögöttük húzódó számításokat.

Németh Zoltán, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője az interpellációs jog megvonása miatti tiltakozásra reagálva azt hangoztatta: "az interpellációt tulajdonképpen a kérdés is kiváltja"; kérdést a jövőben is fel lehet tenni a "címzetteknek".

Úgy vélte: az interpelláció intézménye a gyakorlatban eddig sem működött, hiszen mire elhangozhatott a közgyűlésben, addigra okafogyottá vált, vagy aktualitását vesztette.
Az ellenzéki demokratikus jogokat a kérdések formájában is lehet érvényesíteni - mondta.

A Fővárosi Közgyűlés november 24-én alkotta meg új szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, ebben már nem szerepel a korábbi szmsz-ben szereplő interpellációs jog. A vitában Horváth Csaba (MSZP) frakcióvezető jelezte: nem értenek egyet az interpelláció jogának megszüntetésével.