Minden médiumra, így a lapokra, hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed az új médiatörvény hatálya.
2010. december 21. kedd 06:55 - HírExtra
Száj leragasztással tiltakozott az LMP
Az Országgyűlés keddre virradó éjszaka kormánypárti képviselők szavazataival fogadta el a három fideszes képviselő által benyújtott, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló indítványt, amely a többi között szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogköreit, meghatározza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, illetve rendelkezik a rájuk kiróható szankciókról is.
A név szerinti szavazás kezdetén az LMP képviselői tiltakozásul leragasztották a szájukat, a párt két képviselője, Szabó Rebeka és Schering Gábor pedig "A magyar sajtószabadság élt 21 évet" feliratú transzparenst mutatott fel. A szocialista Szanyi Tibor a szavazáskor egy szájkosarat emelt fel.
A törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő részét 256 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a parlament, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 248 kormánypárti politikus támogatta, 35 képviselő (a Jobbik és az LMP frakciójának jelenlévő tagjai, valamint négy MSZP-s képviselő) nemmel voksolt, 16 szocialista képviselő tartózkodott.
A NMHH bármikor vizsgálódhat
A parlament döntésével hatályon kívül helyezte a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt, a sajtótörvényt, továbbá a nemzeti hírügynökségről szóló jogszabályt. Az új médiatörvény hatálya alá tartozik januártól minden Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató és itt kiadott sajtótermék, valamint bizonyos esetekben a más országból nyújtott, de ide irányuló, itt terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatások is.
Ez azt is jelenti, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódjaként működő médiatanács jogsértés esetén bármely médiumot bírsággal sújthat, ha az megszegi a médiatörvényt, vagy a november elején elfogadott médiaalkotmány rendelkezéseit. Így például gyűlöletet kelt személyek, nemzetek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, valamely egyház, vallási közösség ellen, illetve az általa közöltek alkalmasak valamely közösség megsértésére, kirekesztésére.
A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiumok esetében a bírság összege 200 millió forintig, más médiaszolgáltatóknál 50 millió forintig terjedhet. Az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre legfeljebb 25 millió forint, a hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forint bírságot róhat ki a médiahatóság, a médiumok vezetőit pedig maximum 2 millió forint bírsággal sújthatja.
A bírságot azonban a médiumoknak - bár egy, az alkotmányügyi bizottság által hétfőn benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat ezt célozta - nem kell azonnal befizetniük, hanem kérhetik a határozat végrehajtásának felfüggesztését a bíróságtól. A könnyítést tartalmazó módosító javaslatot Pálffy Istvánnal (KDNP) jegyző fideszes L. Simon László azt korábban úgy indokolta: megszüntetik annak lehetőségét, hogy egy jelentős bírság előzetes befizetésével a lapkiadók ellehetetlenüljenek.
A törvény alapján az NMHH a médiaszolgáltatási jogosultság felfüggesztéséről és a médiaszolgáltatás törléséről is dönthet. Az előbbi időtartama ismételt és súlyos jogsértés esetén 3 órától egy hétig terjedhet, míg a nyilvántartásból való törlés után a médiaszolgáltatás többé nem tehető elérhetővé.
A médiahatóság hivatala nyilvántartást vezet a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokról, nyomtatott és internetes sajtótermékekről, hírportálokról. A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak jövőbeni kiadója kezdeményezheti, a kérelemről az NMHH 15 napon belül határoz.
A lineáris médiaszolgáltatásra jogosultak az NMHH által meghatározott mértékű médiaszolgáltatási díjat fizetnek, negyedévenként előre. A díjfizetés késedelme esetén a médiatanács a szerződést 30 napos határidővel felmondhatja.
Az NMHH hatósági eljárásban jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, műsorterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot magában foglaló - adatot tartalmazó eszközöket, iratokat, dokumentumokat megtekinteni, megvizsgálni, róluk másolatot, kivonatot készíteni.
A jogszabály rögzíti, hogy a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a kiadó ugyanakkor felelősséggel tartozik a törvényben foglaltak betartásáért. Kiemelten fontos értéknek nevezi az indítvány a médiaszolgáltatások sokszínűségét, hangsúlyozva, hogy a sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának megakadályozására is.
Ennek érdekében kimondja, hogy a legalább 35 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező televízió, rádió, illetve az e piacokon együtt legalább 40 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltató, annak bármely tulajdonosa és a benne befolyásoló részesedéssel rendelkező személy vagy vállalkozás nem indíthat új médiaszolgáltatást. Sőt, a műsorstruktúra módosításával, magyar és a független műsorkészítők által előállított műsorszámok arányának növelésével, vagy egyéb módon kötelesek lépéseket tenni a médiapiac sokszínűségéért.
Forrás: MTI/HírExtra
