Az értelmiségiek felhívását a legutóbbi időkben Oroszország több városában lezajlott utcai zavargások váltották ki. Ezek egy fociszurkoló meggyilkolása elleni tüntetéssel kezdődtek - amelyet egy kaukázusi követett el, mert nem tudtak megegyezni, ki szálljon be a szabad taxiba -, de a Kreml fala melletti Manyezs téren meghirdetett első békés tüntetésen átvették az irányítást az orosz nacionalisták, és attól kezdve számos tömegverekedésre került sor.

A tüntetés meghirdetői között számos, egyáltalán nem orosz nevet viselő értelmiségi is volt, akik részben még a volt Szovjetunió idején tettek szert nem ritkán nemzetközi hírnévre, és részt vettek a nemzetiségi diaszpórák képviselői is.

A megmozdulásnak helyt adó Puskin-teret szokás szerint lezárták, s számos rendőr és belügyi kommandós vigyázott a rendre, készenlétbe helyeztek több mentőautót is, de a tüntetés incidens nélkül ért véget mintegy másfél óra múltán.

Az ónos esőtől jeges utak miatt kevesebben gyűltek össze, mint a szervezők remélték, de így is közel kétezer ember skandálta a jelszavakat: "A fasizmus nem tör át!", "Oroszország mindenkié!" "Oroszország fasizmus nélkül!", Oroszország nácizmus nélkül!" és "Nem engedjük megsemmisíteni a hazánkat!".

Milliók

Oroszországban és főleg Moszkvában milliószám élnek az egykori Szovjetunió nyomorúságban élő volt köztársaságaiból érkezett legális és illegális migránsok, akik itt többnyire a legalantasabb munkákat végzik. Noha minden évben sok "kaukázusi küllemű" embert öltek meg eddig is a nacionalisták, a nyílt zavargások megrázták az egész országot és láthatóan a vezetést is.

Vlagyimir Putyin kormányfő minapi szokásos élő tévéadásában elég kemény szavakkal reagált a történetekre, később azonban találkozott a szurkolói szervezetek képviselőivel, s megkoszorúzta a megölt férfi sírját. Egyszersmind nyomatékosan hangsúlyozta: Oroszország ereje a sokszínűségében is van, és meg kell őrizni a nemzetiségek együttélésének kialakult kultúráját.