Schmitt Pálban bíznak a gyógyszerészek

Korodi Karolina elmondta: a jövő év elején a HGYSZ tagjai összeülnek és megvitatják a törvény végleges változatát, majd - ha addig az államfő nem írja alá - Schmitt Pálnak írnak levelet, hogy küldje el a törvényt az Alkotmánybírósághoz normakontrollra. Ha nem tenné meg, akkor ők fordulnak a testülethez.

A HGYSZ szerint ugyanis a törvény alkotmányellenes abból a szempontból, hogy visszamenőleges hatállyal nyúl bele szerződésekbe, kényszerítve a tulajdonosokat üzletrészük eladására, a másik oldalt pedig a vásárlásra - közölte.

Korodi Karolina elmondta, hogy a többkörös egyeztetés ellenére a törvény köszönő viszonyban sincs az általuk javasolt kompromisszumos megoldással. Eszerint 2017-ig összesen 25 százalékos gyógyszerészi többség lenne szükséges, és ez is csupán a 2011 után alakuló patikákban. Utalt arra, hogy manapság Európa-szerte változások vannak a piacon, de a már működő vállalkozások struktúrájába Romániában sem nyúltak bele.

A gyógyszertárak működésére vonatkozóan a HGYSZ javaslatában azzal egyetértett, hogy a "szakmai ügyekben" a gyógyszerésznek teljes körű szabadsága legyen. Nem tartják viszont elfogadhatónak, hogy a törvény vétójogot biztosítson a gyógyszerészeknek, ugyanis szerintük például a társaság készletezése gazdálkodási döntés.

A HGYSZ elnöke szerint a törvény bizonytalan helyzetbe hoz hatszáz gyógyszertár esetében, 600 gyógyszerészt. Az egyik verzió szerint, amikor azt mondja a gyógyszerész, hogy nem akarja megvenni a tulajdonrészt, a tulajdonosnak keresnie kell olyan gyógyszerészt, aki hajlandó azt megvásárolni. Ezzel viszont a korábbi gyógyszerész munkahelye megszűnik.

A másik gond pedig az, hogy több gyógyszertárlánc veszteségesen működik. "Valakit pedig arra kényszeríteni, hogy egy veszteséges patikában vásároljon üzletrészt, pláne úgy, hogy a társaságnak még lejárt adóssága is van, nem valami elegáns dolog" - mondta a HGYSZ elnöke.

Korodi Karolina szerint probléma az is, hogy a törvény nem igazán kínál megoldást, arra - amire tulajdonképpen megszületett -, hogy biztonságosabb legyen a gyógyszerellátás. "Milyen biztonságot jelent az, ha születik egy olyan törvény, amely azt mondja, hogy holnaptól el kell adnom azt, ami az enyém, amit jogosan, szintén a magyar parlament által megszavazott törvény alapján tudtam megszerezni?" - tette fel a kérdést ennek kapcsán a HGYSZ elnöke.

A parlament múlt hétfőn szavazta meg azt az egészségügyi törvénycsomagot, amelynek részeként megváltozik a patikaalapítás és -működtetés rendszere. A parlament döntött arról is, hogy az államfőtől kéri a törvény sürgős kihirdetését.

Eszerint két lépcsőben teszik kötelezővé a gyógyszerész 50 plusz 1 százalékos tulajdonrészének megszerzését már működő patika esetében: a jogszabály 2014. január 1-ig 25 százalékos gyógyszerészi tulajdonrészt ír elő, a többségi, 50 plusz 1 százaléknyi részt pedig 2017. január 1-ig kell megszereznie a gyógyszerésznek a patikát működtető gazdasági társaságban. (Az eredeti javaslat 2014. január 1-ig írta elő az 51 százalékot.)