Jövőre is folytatódik a feszített tempó?

Az tény, hogy az elmúlt hét hónap olyan volt, mint a vidámparki ciklon. Az EU elnökség, az alkotmányozás és az újratervezés miatt a jövő év első fele is zsúfolt lesz.

Ehhez jön még az a államadósság csökkentésének tervei. 2001 óta ötvenháromról nyolcvan százalékra emelkedett az államadósság aránya a GDP-hez képest. Ez egy olyan teher, ami ráül a gazdaságra.

Milyen forrásokat használnak erre?

Egyrészt a magán-nyugdíjpénztárakból származó pénzt, másrészt a gazdaság élénkítése ad lehetőséget erre. Sokat vitatják a magán-nyugdíjpénztári döntést, de amikor 900 milliárd hiányzik a nyugdíjkasszából, akkor a józanész ellen való az, hogy továbbra is magáncégeknek utaljuk a pénzt.

Ami megmarad a magán-nyugdíjpénztári pénzből, azt lehet az adósság csökkentésére fordítani. Ezzel megint pluszpénzekhez juthatnánk, amit a gazdaságra lehet fordítani. A gazdasági fellendülés pedig szintén nekünk jó. Magyarország lesz Svédország mellett a másik európai ország, amely adósságot csökkent.



Késik az eszközkezelő létrehozása, mikor áll fel, illetve mi lesz az adóssokkal?

Az első lépések azzal kezdődtek, amikor a kormány megszüntette a devizahitelezést, illetve bevezette a kilakoltatási moratóriumot. Korábban sajnos senki nem figyelmeztette az embereket, hogy milyen veszélyekkel jár a devizahitel.

Bevezettük, hogy a devizahiteleknél legyen kötelező a középárfolyam, illetve az egyoldalú szerződésmódosításokra ne legyen lehetőség. A bankoknak pedig nem tesszük lehetővé, hogy a különadót áthárítsák az ügyfelekre.

Soros elnökség. Milyen lesz nekünk, milyen lesz az EU-nak?

Az EU már profi ebben, a belgák például már tizennegyedik alkalommal voltak soros elnökök.

Igaz náluk most nem egyszerű a háttér, hiszen kormányváltás volt. Nálunk viszont erős kormány van.

Igen, nekünk a belső stabilitás kedvező alapot nyújt. Új tapasztalataink lesznek, mivel Magyarország ilyet még nem csinált. Sokan jártak itt az EP-ből és az Európai Bizottságból, a tárgyalások során úgy vettem észre, hogy nagy a bizalom irántunk. Friss erőt vihetünk az EU-ba.

Az új erővel új elemek is megjelennek. Ilyen az európai romastratégia. Ez most már nemcsak Kelet-Európának fontos, hanem a nyugatiaknak is.

Milyen kérdéseket kell még megoldani?

Vannak még olyan esetek, amelyeket jó lenne, ha a mi elnökségünk alatt meg lehetne oldani. Az egyik ilyen a horvát csatlakozás, a másik a schengeni övezet kiterjesztése Bulgáriára és Romániára. Vannak energiapolitikai kérdések, amelyek szintén ennek a félévnek a kérdései. .

Az itthon lakók számára mit jelent majd az elnökség, milyen események lesznek?

Nagy nyüzsgés lesz, főleg Budapesten. Ez néha útlezárásokat is jelenthet. Lesznek emellett kulturális rendezvények, amelyek elsősorban az itt lakóknak szólnak, hogy egy kicsit jobban megismerjék mi miatt van most nyüzsgés az országban.



Kik jönnek majd hozzánk?

Lesznek majd olyan rendezvények, ahova eljön valamennyi európai vezető Budapestre, akkor valóban mi leszünk Európa fővárosa. Áprilisban és júniusban is lesznek ilyen események.

EU-orosz kapcsolatok: Orbán Viktor szerint új státusz kell Közép-Európának, mit képviselünk ebben a kérdésben?

Sok olyan téma van, amiben kapcsolódunk Oroszországhoz, és amikor legutóbb két hete az oroszoknál járt a miniszterelnök úr, akkor egyértelművé vált az, hogy egy olyan folyamatos párbeszédre van szükség, amiben a fontos kérdéseket megbeszéljük.

Olyan kommunikációra van szükség, amelyben az új státuszokat úgy lehet megfogalmazni, ahogy az mindkét félnek jó, szüksége van mindkét félnek a másikra.

Kínával milyen kapcsolatot kívánunk fenntartani? Sokszor elhangzik, hogy sok a kínai termék Európában.

Az EU-nak megvan a maga stratégiája abban, hogyan tartja a kapcsolatot Kínával. Magyarországkínai kapcsolata egy kiegyensúlyozott jó gazdasági kapcsolat, a gazdaságnak érdeke, hogy ez továbbra is így maradjon.