Milyen segítséget és támogatást várhatnak a családok az államtól? Milyen változások várhatók a 2011-es évben? Székely Hajnalkával, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökével beszélgettünk.
2011. január 4. kedd 12:29 - HírExtra
Összesítve milyen változások várhatóak 2011-ben a családok, illetve a nagycsaládok életében?
Új családi adókedvezmények
Már az első gyermek vállalását is támogatja a kormány és jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely csökkenti az összevont adóalapot. A csökkentés értéke egy és két eltartott esetén 62500 Ft, három vagy több eltartott esetén 206250 Ft. Ez 10000, illetve 33000 forintnyi valós adókedvezményt jelent. A családi kedvezmény megosztható házaspárok és élettársak között egyaránt.
Az egyik legnagyobb változás az adótörvényekben következik be. Nagymértékű adóegyszerűsítésről és adócsökkentésről lesz szó. A mostani számítások szerint a nagycsaládosok kilencven százaléka nem fog adót fizetni. Nagyon jelentős kedvezményeket adott az új kormány a gyermekek után, már az egy és két gyermeket nevelők is kedvezményekben részesülnek, a nagycsaládosoknál ez pedig egy jóval nagyobb kedvezmény jelent.
Módosul a gázártámogatás is. Itt is megkülönböztetett figyelemben részesültek a nagycsaládok: gyermekenként kétszáz köbméter kedvezményt kapnak, így olyan mintha egy kisebb fogyasztási kategóriákba kerülnének. Számukra így nagyon ritkán lesz gázáremelés, de hogy pontosan hány százalékuknál, arról pontos statisztikák még nem készültek.
Az új családi kedvezményeket több kritika is érte, miszerint csak azok tudnak majd vele igazán jól járni, akiknek magasabb a jövedelme, mások pedig bújtatott ösztönzésnek tartják több gyerek vállalására.
Mindenképpen meg kell különböztetni egy adópolitikát és egy családpolitikát a szociális segélypolitikától. Ezeknél a kedvezményeknél azokról az emberekről beszélünk, akiknek állása, keresete van. Várható egy olyan hatás, hogy a jövedelmek egy nagy része ki fog fehéredni. Ez már az előző Orbán-kormánynál is megtörtént. Azzal, hogy az emberek nagyobb kedvezményt kaptak a gyerekekre, nagyobb bevallott jövedelmet tettek le az asztalra. Nagyrészt most is ezt várjuk.
A programnak az a szerencsés oldala, hogy mindkét szülő igénybe veheti, vagyis két átlagos jövedelmű szülő összes jövedelméből összeadva érvényesítheti ezt az adókedvezményt. Így már jóval több családnak elérhetővé válik. Amit ezzel az adópolitikával el akarunk érni, az valóban egy ösztönzés, hogy a családok bátrabban vállaljanak harmadik és további gyermekeket, hiszen nagyon kevesen vállalnak ma Magyarországon akár két gyermeket is.
Mi a helyzet azokkal, akiknek nincsen semmi jövedelmük, ők milyen segítséget kaphatnak, ha ebben a családi kedvezményben nem részesülhetnek?
Ezeket a családokat segélyezési rendszerrel, támogatásokkal kell segíteni. Erősíteni kell azokat az önkormányzatokat, ahol ez a probléma nagyobb, akár a szociális ellátás terén is. Át kell rajzolni a szociális támogatások területét, ebben az egész szociális szakmaiság egyet ért. A családsegítőket azokon a helyeken kell megerősíteni, ahol egyre több ilyen család él. Jó lenne, ha a családi pótlék is emelkedne, hiszen az nem követi az inflációt immár harmadik éve.
A gázzal fűtő családok számára már érkezett segítség, de mit várhatnak azok, akik más módot választottak a fűtésre?
Jelenleg csak gázártámogatásról és távhőtámogatásról beszélünk, de szeptembertől életbe lép egy új fajta fűtéstámogatás, amiben a vegyes tördelésű vagy fával, szénnel tüzelő családok is tudnak támogatásban részesülni.
Várható más ilyen jellegű támogatás a jövőben?
Tudomásom szerint szeptembertől több változás is várható. Nagyon nagy hangsúly van a helyi támogatásoknál a helyi önkormányzatokon, hiszen ők tudják közvetlen segíteni a családokat. De ki kell emelni a családsegítő szolgálatokat is, hiszen ők tudják felkutatni azokat az alapítványokat, civil szervezeteket, amik az önkormányzatokon kívül még tudják támogatni ezeket a családokat. Mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy hosszú távon nem a segély a megoldás, hanem a munkahelyek teremtése.
A segélyek erősítése várható a jövőben?
Jelenleg a családok számára egy jól kiépített segélyrendszer van, amelyben az összegek növekedéséről beszélhetünk. A gyermekek után lehet rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kérni, ami az iskolai, óvodai, bölcsődei étkeztetés ingyenességét jelenti. Ezt most kibővítették nyolcadik osztályig.
Jó lenne, ha ez tovább növekedne, és ha az ezt az összeget természetben megkaphatnák olyan családok, akik ezt nem tudják igénybe venni, mert például otthon van a kisebb gyermekekkel az anya, aki amúgy is főz. Ami még rendelkezésre áll, az az álláskeresői támogatás és a szociális segélyek, de ezek megint csak átmeneti segítséget nyújthatnak, hiszen megélni nem lehet belőlük.
A gazdasági előrejelzések szerint a svájci frank okozta helyzet nem hogy javulni, hanem romlani fog 2011-ben. Mit várhatnak azok a családok, akik ebbe a problémába ütköztek?
Sajnos sok gyerekes családot érint kedvezőtlenül ez a szituáció. A legtöbb család alapítása fészekrakással kezdődik, így nagyon sok fiatal pár kényteleb kockázatos terheket vállalni, mert csak így tudnak lakáshoz jutni. Ezeket a hitelkárosultakat is szeretnénk segíteni.
Hallottunk már olyan programról, amelynek lényege az, hogy ha bedől egy ilyen hitel, az önkormányzat felvásárolja a lakásokat és azokat visszatéríti szociális alapon. Az erősebb önkormányzatoknál több helyen megkezdték ezt, de minél több támogatás szükséges ahhoz, hogy ez minél több településen tudjanak ezzel élni. Ebben a tekintetben újabb átfogó programokra van szükség.
Várhatóak ilyen programok?
Különböző fórumokról úgy hallottam, hogy egy erős szándék van ezekre a programokra. A kérdés az, hogy pénzforrásokat hogy tudnak erre teremteni és hogy milyen uniós segítséget tudnak igénybe venni. A jó szándékot látjuk, már csak források kellenek.
Ősszel nagy port kavart az az új eljárás, miszerint ha egy tanuló elér egy bizonyos igazolatlan óraszámot, a családtól átmenetileg megvonják a családi pótlékot. Mi lett ennek a hatása?
Voltak olyan gyermekek, akik már szeptember végén eljutottak ehhez az ötvenórás igazolatlan hiányzáshoz. Az ilyen eseteknél nagy részben kamaszkorúakról beszélhetünk. Ennek egyik oka lehet, hogy tizennyolc évre növekedett az iskolakötelezettség határa. Sajnos vannak gyermekek, akik erre nem alkalmasak, mivel egy idő után nem hajlandók iskolába járni, egy kamaszt a szülők pedig már nehezebben kezelnek. Ez a probléma egyik fele.
A másik fele, amiről kevesebbet hallunk, amikor kisebb gyermekek hiányzásairól van szó. Ez már teljesen a szülők felelőssége és már eddig is büntethető volt, pénzügyi bírságokkal. Egy olyan példát tudunk, amikor már olyan mértékben szó volt az iskolakerülésről, hogy börtönbüntetésig fajult a dolog. Arra mutató komplex felmérések, hogy a 2010/2011 évben pontosan hány családot érintett ez az eljárás, és hogy oldották meg a problémát, az iskolaév végére várhatóak.
Mi a pontos folyamata egy ilyen elvonásnak?
Több lépésen keresztül jut el az önkormányzat és a jegyző odáig, hogy ezt az intézkedést megtegye. Ha nem tudnak együttműködni a szülők, az ügy elsőként a családsegítő majd gyermekjóléti szolgálathoz kerül, ahol a szülőknek már együttműködési kötelezettségük van.
Az, hogy a gyermek iskolába járjon, alapfeltétele annak, hogy később dolgozzon, tehát ha hagyjuk, hogy a gyermekek ne járjanak iskolába, egyúttal azt is hagyjuk, hogy egy olyan generáció nőjön fel, ami biztos, hogy segélyekből fog élni, hiszen iskolázatlanul elhelyezkedni ma már gyakorlatilag lehetetlen. A segítség ezeknek a gyerekeknek a számára nélkülözhetetlen.
Persze ha külső, családokon kívül álló okokról van szó, akkor ez is kiderül ebben a folyamatban. Az ilyen problémák lehetnek anyagiak és életmódbeliek is. Ilyenkor az önkormányzatnak kell segíteni a családon.
2009-hez képest megnőtt a segítségre szoruló családok száma?
Az adományszervező tevékenységünk folyamatos, főként a helyi szervezeten keresztül, amelyeket önkéntesek segítenek. Ezen kívül az Angyali Csomagküldő Szolgálatunk működik már öt éve, ami mindig ősszel indul be. Itt az adományozók csomagküldésekkel segítenek közvetlenül a rászoruló családokon, akik beküldik az igényeket. Tavaly körülbelül 450 igény jött, idén már nagyjából 1050.
Sokkal több kérés érkezett a konkrét szociális tevékenységet végző alapítványokhoz is. Sokszor próbálunk úgy segíteni családokon, hogy olyan alapítványhoz irányítjuk őket, ahol például a rezsitartozással kapcsolatban tudnak támogatást nyújtani. Az ilyen alapítványoknál is körülbelül a duplájára nőtt a segítségkérők száma 2010-ben a 2009-es adatokhoz képest.
2011-ben mi várható el leginkább a családpolitikától?
Mindenképpen segíteni kell az inflálódott családi pótlékon, a nyugdíj minimum alapján számított GYES-en és GYET-en. Áprilisban jár le a moratórium a kilakoltatással kapcsolatban, ami után meg kell oldani a bajba jutott családok helyzetét.
A kormány meglévő tervei és programjai remélhetőleg segíteni fognak a válsághelyzetbe kerülteken. Továbbá az önkormányzatok erősítésére is szükség lesz.