A sajtószabadság hívei lázasan kutatnak a kiskapuk után, melyeket a médiatörvény hagyott. Ivády Gábor független országgyűlési képviselő egy alapítványt hozna létre, mely a kiszabott büntetések kifizetésében támogatná a magyar médiát.
2011. január 5. szerda 06:39 - Hassan Szihám
Melyeket tartja a médiatörvény legaggályosabb pontjainak?
Útban a diktatúra felé?
"Egy működő demokráciában elképzelhetetlen a szólásszabadság korlátozása. Minden olyan kormány, amely a sajtószabadságot csorbítja, egyben a demokráciát támadja. A sajtóval vitázni kell, és nem állami kontroll alatt tartani, mert az a diktatúra felé vezető úton tett első lépés. Magyarországon a pártkatonákból álló Médiatanács azzal fenyegetheti a sajtót, hogy ha nekik nem tetsző dolgokról tudósítanak, akkor az anyagi büntetés olyan mértékű lehet, amellyel a médiumok akár el is tűntethetőek a magyar közéletből."
(Idézet Ivády Gábor blogjából)
A médiatörvény rengeteg vitatott pontot tartalmaz. Az egész törvényben olyan megfogalmazásokat használtak, melyekre könnyedén rá lehet húzni bármit. Emellett a hatóság kezében levő szankciók szintén elfogadhatatlanok. Egyrészt a pénzbüntetés, melyet most ezzel az alapítvánnyal próbálunk kiküszöbölni. Másrészt akár a szolgáltatási jogot is megvonhatják, ami ellen sajnos nincs mit tenni. Felháborító az is, hogy megpróbálják azokat a médiumokat is kontroll alatt tartani, melyekhez az államnak semmi köze nincs, tehát nem ad nekik frekvenciát. A napilapok és az online média korlátozása teljesen elfogadhatatlan.
Ön szerint van rá esély, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a médiatörvény bizonyos pontjait?
Lehetséges, hogy ez egy sarokkő lesz, mely megmutatja, mire számíthatunk a jövőben. Ha az Alkotmánybíróság nem meszeli el ezt a törvényt, onnantól kezdve rájuk nem számíthatnak a demokraták. Ez lehet a fokmérője annak, hogy az Alkotmánybíróság mennyire van a Fidesz zsebében. Ha objektív Alkotmánybíróságunk van, biztosan megsemmisítenek bizonyos pontokat.
Főleg, hogy külföldről is jelentős nyomás jön…
Elképesztő az a fajta arrogancia és pökhendiség, ami a külföldi kritikákra válaszként érkezik a kormány részéről. Amikor az IMF-fel szemben keménykedtek, lehetett azt mondani, hogy mi magyarok vagyunk, és ne diktáljon nekünk az IMF. De egy ilyen médiatörvénynél, ahol alapvető demokratikus jogok sérülnek, nem mondhatják, hogy ne dumáljanak bele külföldről. Ez így diktatúra.
Egyébként a magyar EU-elnökség fél éve alatt nem valószínű, hogy az EU különböző vizsgálatokat indítana Magyarországgal szemben, mert az még nekik is ciki lenne.
A Guardian is épp azt írta, hogy az EU és hazánk közt egyfajta „megállapodás” történt arról, hogy a magyar elnökség alatt ne legyen vita erről.
A kormány elég taktikus ahhoz, hogy amíg az EU-elnökséget adjuk, nem lesznek politikai indíttatású büntetések, hanem addig Ice-T-féle és RTL Klub híradóféle gumicsontokat dobnak elénk, hogy azon rágódjunk. Garanciát azonban nem látni arra, hogy ez később nem fog megváltozni. Június elsejétől, amikor már nem leszünk annyira reflektorfényben, az EU valószínűleg egy picit bekeményít majd. A Fidesznek pedig nem az lesz az elsődleges feladata, hogy mindent rögtön megoldjon, hanem majd lassan egy-egy blogot vagy internetes oldalt megbüntetnek, és szépen meg is magyarázzák, hogy miért.
Mik a fő céljai az alapítvány létrehozásával?
Az ötlet adta magát, hiszen a sok-sok szankciós lehetőség közül így legalább az egyiket kihúzhatnánk. Jelen pillanatban akár a tulajdonosok által is nyomás alatt lehetnek a szerkesztők és az újságírók, hiszen ha a büntetés anyagi vonzata ilyen jelentős, akár ki is törölhetik a közéletből az egyes médiumokat. Ha létezik egy ilyen alapítvány, melyhez fordulhatnak, remélem, hogy az újságírók bátorsága és a szabadabb véleménynyilvánítása előtt nem lesz akadály.
Az alapítványnak egyébként négy funkciója van. A pénzügyi segítségen kívül jogi segítséget is nyújt majd. Emellett létrehoznánk egy ösztöndíjpályázatot a minőségi oknyomozó újságírásért, valamint egy díjat is, melyet a kuratórium döntése alapján minden évben annak a személynek adnák, aki a legtöbbet tette a sajtószabadságért.
Kikkel szeretne kooperálni az alapítvány létrehozásában?
Igyekeztem felvenni a kapcsolatot független hazai médiaszakemberekkel, hogy segítsék az alapítvány munkáját. Többnyire azt a választ kaptam, hogy szívesen részt vesznek a szakmai munkában abban az esetben, ha nem kerül nyilvánosságra a nevük, mivel egy részük például egyetemen tanít, és nem szeretnék kockáztatni az állásukat. Elég elkeserítő és rémisztő, hogy már most ilyen félelem uralkodik köztük.
Mennyi pénzre számítanak, mennyire lenne szükség hozzávetőlegesen?
Ezt pontosan nem tudom még megmondani. Nyilván, ha összegyűlik már 25 millió forint az alapítvány számláján, az már egy médium megmentésére elég, tehát már akkor is tudunk tenni valamit. Egyébként a nagy kereskedelmi csatornákat érintő a 200 milliós büntetés valószínűleg nem veszélyezteti a csatornák fennmaradását, viszont egy blog 20-25 milliós bírsága annál inkább. Így az alapítvány már kisebb összegekkel is működőképes lehet, és elérheti a célját.
Nem tart tőle, hogy a kormány keresztbe tenne az alapítványnak?
Mindenbe nem tud beleszólni a kormány sem. Ha esetlegesen valamilyen korlátozásokat mégis be tudnának vezetni az alapítványokat érintően, akkor majd külföldre jegyeztetjük be ugyanezen a néven, tehát a Szabad Magyar Sajtóért Alapítvány.
Nemzetközi segítségre is számít?
Akkor működhet igazán jól ez az alapítvány, ha a kuratórium összetétele nemzetközi. Erről azonban még pontosabb dolgokat nem tudok mondani. Nagy valószínűséggel megkeresem majd Karel Jakubowicz médiaszakértőt, aki az EBESZ felkérésére ötven oldalban elemezte a magyar médiatörvényt.
Szükségünk van a nemzetköziségre, hiszen egyrészt mi egymagunk sem tudjuk működtetni a félelem és az anyagiak miatt sem. Másrészt nem véletlenül van ekkora visszhangja a dolognak külföldön, hiszen a sajtószabadság védelme nem egy nemzet, hanem minden egyes demokrata feladata, bárhol is él a világban.
