Bár Szabolcsban harmadfokúról másodfokúra változtatták a belvízi készültséget, a következő napokban csapadékra és felmelegedésre számíthatunk. Milyen intézkedéseket, plusz feladatokat tart szükségesnek?

Többletfeladatokat nem tudok elképzelni, mivel az önkormányzatok, vízügyi társulatok jelenleg is a végsőkig feszítve küzdenek a belvíz ellen. Péntek tizenkét óráig kell benyújtanunk a pályázatunkat a közmunkások foglalkoztatására. Ha elfogadják, akkor munkaerő tekintetében lényegesen megugrik a kapacitásunk. A jelenlegi ezres létszám ötezer főre bővülne, ami igen jelentős hatékonyságnövekedést eredményezne. Az új dolgozókat elméletileg február 17-én tudnánk munkába állítani, persze a hazai pályázati rendszerek nem feltétlenül a gyorsaságukról híresek.



Új alkalmazottak felvétele megoldaná a problémáikat? Csupán az emberhiány a gond?

Emberhiány, forráshiány, eszközhiány a problémánk. A társaságoknak a korábbi években igen alacsony költségvetési forrást biztosítottak. Az elmúlt két évben rekonstrukcióra, fejlesztésre EU pályázatokból is sikerült forrásokat szerezni, ám a legfőbb bevételi forrást így a tagoktól szedett érdekeltségi hozzájárulás jelentette, aminek szedésére már nincs lehetőségünk. Ez a működés körülbelül egyharmadát fedezte.

A költségvetés a kiesett egyharmadot fedezi, ami éves szinten 4,6 milliárd forintot jelent. Arra van lehetőségünk, amit ez a forrás lehetővé tesz. Ez harminc-negyven százalékos fenntartottságot jelent. A védekezés azonban más, azt a költségvetés utólag állja a számunkra: mindez idén még nem történt meg és félek, egy hónap múlva sem lesz másképpen. A szakmai irányítás az ország több mint nyolcvan vízgazdálkodási társulatánál megoldott.

Milyen eszközökre lenne szükségük?

A közelgő nagy olvadás miatt mobilszivattyúkra feltétlenül szükségünk lenne, hiszen az általunk működtetett telepek beépítettek. Több szállítóeszköz is kellene. Mindez persze attól függ, hogy továbbra is eltömődések eltüntetésére, vagy szivattyútelepek javítására lesz a kormányzat részéről igény - amire jelenleg is megvan minden eszközünk -, vagy a megelőzést fogják prioritásnak tartani. Nem tartom feltétlenül szükségesnek azt, hogy saját eszközeink legyenek, mindent lehet a piacról bérelni. A magasabb anyagi forrás biztosítása lenne a legszükségesebb.

A telepített szivattyúművek mennyire bírják a megfeszített működést?

A telepek hatvan-hetven százalékos biztonsággal tudnak működni, ami már nem egy rossz arány. Az ország bizonyos részein annyira telített a talaj, hogy csupán „lélektani” szivattyúzást lehet folytatni. A javításra, szervizelésre szerencsére elég szakemberünk van.

Milyen megoldást várnak az új kormánytól? Mit kértek tőlük?

Az érdekeltségi hozzájárulás megszűnt, ám a kiesett forrást a költségvetés állja, így ezzel nincsen semmilyen probléma. Ám ahogy korábban említettem, ez csupán egyharmada a normál működéssel, állóeszközzel üzemelő művek karbantartási költségeinek.



Ha megfelelő anyagi forrást biztosítanának a társaságok számára, akkor megoldódna a minden évben jelentős problémát jelentő árvíz-belvíz helyzet?

Igen, ebben biztos vagyok. Hozzáértő szakembereink is kiszámították, ha a prevencióra a jelenleginél két és fél, háromszor magasabb forrást tudnánk költeni, akkor nagyságrendekkel csökkenne a kárveszély és a károkozás is csak úgy, mint az állam kármentesítési ráfordítása.

Az elmúlt tíz évben az állam becslések szerint kétszáz-háromszázmilliárd forintot költött kármentesítésre. Ezzel szemben évi tíz-tizenötmilliárdos - a vízgazdálkodási társulatoknak adott plusz ráfordítás - inkább megérné mindenkinek. A forrásokkal a jelenlegi ötszázezer hektárnyi elöntött és átvizesedett - így nem művelhető - területet le lehetne csökkenteni száz-százötvenezer hektárra.