Mi a lényege a jogfenntartó nyilatkozatnak?

Azért alkottuk meg jogászi segítséggel ezeket a nyilatkozatokat, mert a pénztártagok jelezték igényüket arra, hogy kifejezzék, kényszerűségből lépnek át az állami rendszerbe. Lényegében a véleményüket szerették volna kinyilvánítani valamilyen formában. Így született meg ez a jogfenntartó nyilatkozat, amit el lehet küldeni az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak akár postán is. Mindössze két tanú aláírása szükséges hozzá.

Az a lényege, hogy abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság vagy a későbbiekben más szerv azt a döntést hozza, hogy megsemmisíti, vagy hatályon kívül helyezi ezeket a jogszabályokat, akkor az, aki ezt a nyilatkozatot tette, jelezni tudja, hogy nem értett egyet a törvénnyel, és csak kényszer hatására került vissza az állami rendszerbe.

Egy másik nyilatkozat is található a Stabilitás honlapján a pénztártagság fenntartásáról. Miben különbözik ez a hivatalos változattól?

Ez egy picit továbbfejlesztett változata annak, amit a TB-nél lehet kitölteni. Nincs kötelező jelleggel előírva semmi arról, hogy milyennek kell lennie ennek a nyilatkozatnak, ezért úgy gondoljuk, hogy ezzel a nyilatkozattal is fenn lehet tartani a pénztári tagságot, hiszen egyrészt ugyanazok az adatok szerepelnek benne, másrészt ugyanúgy személyesen kell leadni.

Van benne egy arra utaló rész, hogy jogfenntartással kívánnak élni abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság nem semmisíti meg a törvényt. Ez egyfajta igényérvényesítés lenne a különböző elszenvedett jogsérelmek vagy esetleges vagyoni hátrány miatt.

Mi a véleménye arról, hogy nem születik alkotmánybírósági döntés a törvényről a nyilatkozattétel határidejéig?

Mi nagyon bíztunk, és bízunk is az Alkotmánybíróságban. Kértük, hogy sürgősséggel tárgyalják ezt a témát, legalább hét különböző beadványt nyújtottunk be. Egyetlen beadványunkra sem kaptunk még választ. Arra sem, amit november elején adtunk be, és arra sem, amit múlt héten.

Ettől függetlenül bízunk benne, hogy legalább februárban döntés születik. Hiszen a tagsági jogviszonyok – a törvény erejénél fogva – azoknál, akik nem nyilatkoztak, március elsején szűnnek csak meg.

Mi lesz, ha mégsem helyezik hatályon kívül a törvényt?

Amennyiben megszületik a döntés, akár megsemmisítik a törvényt, akár nem, további lépéseket teszünk. Hogyha hatályban marad a törvény, a nemzetközi bírósághoz fogunk fordulni.

Vészesen közeledik a nyilatkozattétel határideje, és még mindig homályos, hogy kinek éri meg átlépni és kinek nem. Erre esetleg tudna valamiféle eligazítást adni?

Reményeink szerint már mától nagyon komoly segítséget tudunk ehhez nyújtani. A héten már mindenképpen megjelenik az a nyugdíjkalkulátor, amivel mindenki a saját adataival számításokat végezhet arra nézve, hogy neki melyik rendszer felel meg jobban. Emellett tájékoztató anyagokat is közzé fogunk tenni, mivel az nem elégséges, ha csak számításokat végeznek. A döntéshez egyéb más kérdéseket is meg kell vizsgálni.

Elegendő lesz az idő, hogy kamatoztatni tudják az emberek ezt a segítséget?

Többen kérdezték már, hogy miért csak most. A jogszabályok is csak karácsony előtt jelentek meg, maga a törvény is akkor került kihirdetésre. Ráadásul egy ilyen kalkulátor elkészítése egy nagyon komoly szakmai feladat. Rengeteg szakember és programozó dolgozott azon, hogy közzé tudjuk tenni ezt a kalkulátort a héten.

Mivel ez egy rendkívül fontos döntést készít elő, szakmailag nagyon pontosnak és megfelelően alátámasztottnak kell lennie. Talán még így is marad annyi idő, hogy mindenki rendesen át tudja gondolni a lépéseit.

Az alapvető probléma az, hogy egy hosszú távra szóló döntést ilyen nagyon rövid idő alatt kell a pénztártagoknak meghozniuk. Méltánytalanul kevés az idő arra, hogy az emberek megnyugtató választ tudjanak adni, és arra is, hogy mi rendesen fel tudjunk rá készülni.


A cikk megszületése után jött a hír, miszerint a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a kormányrendeletre hivatkozva nem fogadta el a Stabilitás nyilatkozatát. A pénztárszövetség hamarosan ismerteti álláspontját az üggyel kapcsolatban.