Dioxinokat tehát végeredményben mindennap fogyasztunk, csak az nem mindegy mennyit. Fontos kérdés, hogy mekkora mennyiségtől kezdve is gondolkozhatunk a végrendeletünkön.
 

„Ha tartósan, hónapokig, három-öt fertőzött csirkemellet fogyasztunk el tizenöt tojás kíséretében, akkor már elméletileg kialakulhatnak olyan egészségügyi károsodások, akár daganatos betegségek, amelyek a dioxin rovására írhatók.”
 

Tehát nem kell aggódni, ha normálisan étkezünk. Ettől függetlenül kikerülhetetlen a tény, hogy ez a vegyület folyamatosan jut be a szervezetünkbe, és bizony sok kicsi sokra megy. Károsnak káros a dioxin, de mit is tehet velünk, ha már elég van belőle?
 

„Ezek a vegyületek elég sokféle helyen árthatnak a szervezetnek. Toxikus hatásuk a bőr elváltozásaiban nyilvánulnak meg. Ilyen volt Juscsenkónál is, akit ugyancsak dioxinnal mérgeztek meg és úgy nézett ki, mint egy pattanásos kiskamasz."

"Az immunszervek károsodása, a csecsemőmirigy, a lép és a nyirokcsomók elfajulása alakulhat ki. Csontvelőkárosítását, hormonális hatást, például a méh növekedését, vesecisztát és daganatos betegségeket is okozhat. Az az élelmiszer, amelynek a dioxin-értéke az előírtnál magasabb, az emberi fogyasztásra nem alkalmas -  ezt mindenképpen le kell szögezni. De ha fogyasztunk belőle, attól egészségkárosodásunk még nem lehet. Önmagában véve pánikra semmi ok nincsen”-mondta lapunknak Zacher doktor.
 

 

Megint csak morális kérdéseket vet fel, hogy milyen világ lett a Földön, ahol daganatos betegséget okozhatunk magunknak csak azzal, hogy táplálkozunk. Lehet, hogy nem csak a koleszterinnel kellene foglalkoznunk, hanem azokkal a mesterséges hozzávalókkal is?

Hiszen ha megnézzük, hogyan is alakulnak ki és hogyan kerülnek táplálékainkba ezek a szerek, kijelenthetjük, hogy az egész a jó öreg emberiség hibája. Az ősembernek még nem okozott fejfájást az, hogy mit eszik, nálunk viszont kellene, hogy okozzon. Mitől is alakul ki a dioxin? Zacher Gábor a keletkezési tényezők valóságos garmadáját sorolta fel nekünk.
 

„Korszerűtlen hulladékégetés, a PVC elégetése, szén alapú fűtés, belső égésű motorok, kohósítás, széntartalmú hulladékok másodlagos felhasználása papíriparú melléktermékként, vízklórozás… Csernobil is erősen hozzájárult a szennyezéshez, vagy akár az ikertornyok összeomlása is, amely jelentős mennyiségű szerves klórtartalmú por levegőbe jutását eredményezte. De akár egy sérült teflonedény elégetésével is dioxint termelünk.”
 

Tehát akire mindenki mutogathat, az a saját faja. Itt pedig irónikusan élhet az a mondás, hogy „edd meg amit főztél!”
 

Ha egy picit viszont mégis elfelejtjük csúnya világunkat, némileg megnyugodhatunk. A dioxin felkapott téma lesz a következő napokban, sőt, hetekben, kétségbeesni viszont nem biztos, hogy okos gondolat. Ugyanis vigyázni vigyáznak ránk.
 

„Fontos lefektetni és kihangsúlyozni, hogy az élelmiszeripari biztonsági határérték és a toxikus határérték között egy jelentős szorzó van beépítve. Ezek a rendszer biztonsági tartalékai, amik jelentős biztonsággal szolgálnak. Attól, hogy valami emberi fogyasztásra nem alkalmas, még nem azt jelenti, hogy ettől bárkinek bárminemű betegsége lenne”- fejtegette Zacher.



Csak semmi pánik?
 

Éder Tamás, az Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetségének elnöke is óva int minket a pániktól. Elmondása szerint Magyarország egyelőre nem érintett az ügyben, hisznen nálunk nem etetnek állatokat németországi takarmánnyal. Abban pedig semmi megrázót nem kell látni, hogy Magyarországon a napokban találtak németországi tojásokat. Német import mindig van a polcokon és attól, hogy német, még nem fertőzött biztosan.
 

Éppen emiatt félhet a német ipar és szoríthatja össze a fogát a következő időszakban. Az elnök szerint, ha a most zajló vizsgálatokból kiderül, hogy a fertőzöttség nagyobb, mint azt a szakértők gondolták, Európa legnagyobb sertéstenyésztő nagyhatalma omolhat össze. Ez pedig nem csak Németországnak tenne rosszat, mivel valószínűleg egész Európa területén csökkenne a sertés- és baromfihús kínálata.
 

"A probléma országunkra nézve remélhetőleg gyorsan lokalizálható, de potencionális veszélyről szó sincs." – árulta el nekünk Éder.
 

Tehát megnyugodhatunk és abbahagyhatjuk a hűtőszekrény alapos leltározását, DE-s jelzés után kutatva. Ettől függetlenül ne hagyjon minket nyugodni néhány kérdés. Például, hogy miért fogadjuk el a mindennapi mérgeket? Miért etetnek kenőanyagot tyúkok ezreivel? És legfőképpen, hogy miért nem jó nekünk a magyar hús és a magyar tojás.