Ma tárgyalja meg a fővárosi önkormányzat az idei költségvetés koncepcióját. A főpolgármester már több ízben hangsúlyozta, Budapest válságos anyagi helyzetben van elsősorban a metróberuházás következtében. A hiány még annál is több, mint amire előzetesen számítottak: a százmilliárdot is meghaladja az összeg.

Így aztán nem meglepő, hogy több területen is megszorításokat vezetnek be a városatyák. Az oktatástól egymilliárd, a kultúrától kétmilliárd, a tömegközlekedéstől ötmilliárd forintot vonnak el. Ellenben a közlekedési és parkolási feladatokra nyolcmilliárddal többet szánnak.

Kin csattan az ostor?

Drasztikusabb mértékűek a csökkentések az egyébként is kevés forrással rendelkező területeken. A városrendezésre idén 631 millió helyett 294, a lakásügyre 564 millió helyett csupán 60, a kisebbségek támogatására pedig 121 millió helyett pusztán 42 millió forint jut. A sporttámogatás kevesebb, mint felére csökken, a polgárőrségtől pedig teljesen megvonják a támogatást.



Éppen ezért több civil szervezet is levélben fordult a fővárosi önkormányzathoz, és kérte, ne fogadják el a költségvetést ebben a formában.

„A költségvetés komoly megszorításokat tartalmaz, melyek nyilván szükségesek. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy nem az a megoldás erre, hogy olyan területekről vonnak el további pénzeket, melyek alapvetően is forráshiánnyal küzdenek” – mondta Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport jogásza a HírExtra kérdésére.

Bendik szerint ezzel a támogatottsági színvonallal a város élhetősége és versenyképessége is egyértelműen csökkenni fog. Emellett környezetvédelmi és közbiztonsági szempontból is jelentős problémák adódnak majd. „Azoktól a kulcsfontosságú területekről történik elvonás, ahonnan nem kéne” – hangsúlyozta a jogász.

Koldusbotra jutnak

A tervezet szerint több mint ötszázmillió forintot vonnának el a lakásügyi kiadásoktól is. „Ez egyértelműen azt jelentené, hogy nagy valószínűséggel hajléktalanszállások zárnának be, illetve azok a családok, akiknek veszélyben forog a lakhatása, el is veszítenék otthonukat. Biztosra mondhatjuk, hogy így az utcán élő hajléktalanok száma jelentősen növekedni fog” – közölte a megkeresésünkre Takács Attila, a Város Mindenkié munkatársa.



A Város Mindenkié közleménye szerint aggodalomra ad okot, hogy a Főváros egyoldalúan felmondja a budapesti szállásnyújtó civil szervezetekkel kötött normatíva kiegészítésről szóló szerződéseket, valamint egyes egyedi szolgáltatások támogatását. Ez szerintük ellehetetleníti az érintett szervezetek működését, így férőhelyeik fenntartását is, ami a becslések szerint akár ezeregyszáz fővel is növelheti az utcára kerülő hajléktalan emberek számát.

Alternatív megoldások

A Levegő Munkacsoport úgy gondolja, hogy inkább a közúti közlekedéstől kéne elvonni, ami miatt 73 milliárd forintos kiadása lesz a fővárosnak ebben az évben, és korábban is rengeteg pénzt adtunk ki rá. Emellett számos externális költség is felmerül ezzel összefüggésben, melyet nem a gépjármű használók fizetnek meg. Az általuk befizetett forintok még az infrastruktúra kialakításának és fenntartásának költségeire sem elegendők, és akkor még nem is beszéltünk a környezetszennyezésről, a balesetekről, és a közterület-foglalásról.



„A közúti közlekedésből még több bevételre lehetne szert tenni. Az egyik lehetőség a külföldön már nagyon bevált módszer, a dugódíj. Ez egyrészt csökkentené a közúti közlekedést, hiszen egy kvázi adóval megdrágítaná azt. Másrészt forrásokat teremtene olyan beruházásokra, melyek javítanák a közösségi közlekedést, és így az életminőséget is. Ebben mi körülbelül negyvenmilliárd forintot látunk” – közölte Bendik.

A főváros szerint 4-5 év lenne, mire kiépítenék ezt a rendszert és a megfelelő technikai színvonalon bevezetnék. Ezzel szemben a Levegő Munkacsoport ezt egy teljesen más módszerrel, nevezetesen a parkolási rendszer átalakításával is elképzelhetőnek tartja.

A terhes forgalom

„A másik lehetőség a különösen nagy károkat okozó teherforgalom, melynek behajtási rendszerét lehetne szigorítani. Egy részük már most is csak behajtási díj ellenében jöhet be, de sajnos sokan kijátsszák az ellenőrzéseket, ezért információink szerint a kötelezettek csaknem fele nem fizeti ki ezt” – mondta Bendik.

„Tehát egyrészt az ellenőrzés fokozásával is lehetne a bevételeket növelni. Emellett magát a behajtási díjat is jelentősen megemelhetnék” – mondta a jogász. A Levegő Munkacsoport számításai szerint ezzel is körülbelül tízmilliárd, tehát összesen ötvenmilliárd forintra tehetne szert a főváros, ami lehetővé tenné, hogy ne kelljen ilyen mértékű megszorításokat végrehajtani.