Van egy regionális és egy magyar összefüggés. A regionális összefüggés az, hogy általában van érdeklődés a térség tőzsdéi iránt. Ez jellemző a lengyel, a bécsi és más kisebb tőzsdékre. A magyar összefüggés, hogy azok a cégek, amelyek a magyar tőzsdén vannak, jobb évet várnak és ez pozitív jövőbelátás megjelenik az irántuk való keresletben is.
Vannak lélektani okok is. A kereslet-kínálatnak vannak különböző hullámzásai és divatok is megfigyelhetők. Ebben a felfele tartó trendben inkább a nemzetközi tényezők dominálnak.
Más országokban is megfigyelhető ez a tendencia?
Erős korrekció következett be az elmúlt időszak után Európában, sőt Latin-Amerikában is. Rengeteg a bizonytalanság és izgalom az euró körül, de érdekes módon ettől elválik a tőzsde.
Bod Péter Ákos
Javulhat a svájci frank körül kialakul helyzet?
A mi szempontunkból a javulás az azt jelentené, hogy ez a hatalmas túlértékeltség megszűnjön. Az ismert összefüggés az, hogy ha bizonytalanság van a nagy pénzek körül – és jelenleg az eurót különböző bizonytalanságok terhelik – akkor úgynevezett menekülő valutákba szokott átáramlani az a tőke, amely bizonytalanul érzi magát.
Ez a valuta most a svájci frank, de jellemző ez a norvég koronára, és más, a mi szempontunkból egész különleges pénzekre is. Nekünk a svájci frank a magyar hitelezési struktúra miatt fontos.
Az elemzők kettőt mondanak. Az egyik vélemény szerint az utóbbi időkben a svájci frank olyan magasságokba ment fel, ahonnan már csak lefelé fog korrigálni. A másik vélemény az, hogy ez egy olyan mozgás, amelynél valószínűtlen, hogy visszatér a korábbi értékre, mivel mint biztos menhelyre, mindig szükség van Európában egy ilyen devizára.
Azt lehet remélni, hogyha az EU új szabályrendszert alakít ki és megoldást talál a periférián lévő országok, Görögország, Írország vagy Portugália pénzügyi problémáira, visszatérhet a bizalom az euró iránt. Akkor pedig a svájci frank automatikusan visszatér a korábbi helyére, vagy annak környékére.
Mennyire erre jelenleg az esély?
Ez a politika birodalmába vezet át minket. Bármennyire is zajosak a portugál, görög és ír esetek, nagyságrendjüket tekintve nem óriásiak. Az Európai Unió egy ötszázmilliós piac, olyan gazdaságokkal, mint az elég dinamikus Németország, vagy a csakugyan nagyon jól teljesítő Franciaország.
Ezeknek a problémáknak el kellene tűnnie. Azért maradtak meg, mert akármelyik esetet nézzük, azt látjuk, hogy az Európai Unió a mostani mechanizmusokkal nem tudja kezelni a kis országok sajátos gondjait. Ha a következő hónapokban sikerül egy új mechanizmust találni – ezt a gazdasági kormányzás, az európai kormányzás fogalma fedi le – és ez működőképes lesz, akkor visszaáll az eurónak a renoméja.
Ennek pedig muszáj megtörténnie, már csak azért is, mert a dollár sem áll nagyon biztos alapokon. Nem arról van szó, hogy van egy erős dollár és egy gyengélkedő euró. Két gyengélkedő világvaluta van, amire mindenkinek szüksége van, még a kínaiaknak is, hiszen a tartalékjaikat ebben tartják. Ebben a két valutában zajlik a világ külkereskedelmének a nyolcvan-kilencven százaléka.
Nagyon nagy erők állnak amögött, hogy stabilizálódjon az euró helyzete. Nem értek egyet azokkal, akik ezeknek korai halálát és szétesését jósolják. Az más kérdés, hogy néhány országnak erős reformokat kell végrehajtani, hogy benne maradjon az eurózónában, ez viszont már az ő nemzeti felelősségük.
Miután a magyarok kijelentették, hogy az eurónak még lesznek problémái a jövőben, az osztrákoktól az a választ kaptuk, miszerint ne üssük bele az orrunkat az euró ügyébe, hiszen nekünk nem is az a pénznemünk.
Az Európai Uniónak akkor is az euró a közös pénze, ha az illető ország az országhatáron belül még más valutát használ. Az Uniónak a költségvetése euróban van, ahova ugyanúgy mi is befizetünk és ahonnan mi is ugyanúgy forrásokat kapunk. Az euró akkor is a mi pénzünk, ha van mellette egy másik pénzünk is.
Másik része, hogy jelenleg huszonhétből tizenheten vannak az eurózónában. Magyarországtól Lengyelország és Dánia fogja átvenni az elnökséget. A két ország közül egyiknek sincs még eurója.
Az más kérdés, hogy 2004 óta Magyarország renoméja nem túl jó. Mi nettó haszonélvezői vagyunk az európai költségvetésnek, az osztrákok pedig nettó befizetők, egy stabilabb gazdasági háttérrel. Van ebben a válaszban egyfajta kioktatás. Nem elegáns válasz, de tartalmilag van benne valami.
Az elnökség, ami keretet ad az európai huszonhetek munkájának. Ennél nincs több funkciója, az alapvető pénzügyi döntéseket az olyan nagy szereplők hozzák, mint Németország, Franciaország és a britek.
Milyen hosszú távú eredményei lehetnek annak, ha rendben lezajlik Magyarország elnöksége?
Az elnökség sikere a politika felhővilágába tartozik. A befektetőket jobban érdekli a várható osztalék és a forgalom várható alakulása. A kettő nem függ szorosan össze. A befektetők sokkal jobban figyelnek a térségi változásokra.
A gazdaság és a tőzsde alakulása egy olyan soktényezős mozgás, amibe a magyar elnökség ügyét nem lehet behozni. Az országimázs szempontjából jó, ha ez a politikai esemény sikeresen zárul.
Siker inkább attól várható, hogy egy általános gazdasági érdeklődés van a feltörekvő piacok iránt, ahova Magyarország is tartozik. Valószínűleg 2011-ben is megmarad az érdeklődés és ehhez reményeink szerint a magyar gazdaság teljesítménye is jó alapul fog szolgálni.
Köszönhető az utóbbi idők fellendülése a Fidesz intézkedéseinek?
A Fidesz gazdasági lépéseinek egy része vitatott, egy része nem. A befektetők különösebben nem követik a gazdasági lépéseket. Az fog majd sokat nyomni a latban, hogy a magyar gazdasági növekedési ütem el tud-e mozdulni felfele.
Ha a piac úgy érzi, hogy itt egy nagy felfele törekvő mozgás van, az természetesen növeli a magyar aktívák iránti keresletet, mint a például részvényeket, államkötvényeket és föld.
